|
 2015.08.07.
Vissza az utcáról
A hajléktalanellátást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezheti
Megkezdődött a
felkészülés a téli krízisidőszakra a hajléktalan-ellátásban
azzal a pályázattal, amelyet a nyár elején írt ki az Emberi
Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány.
Igaz, hogy a hajléktalanszállók üzemeltetői meggazdagodnak, míg
a hajléktalanokkal nem foglalkoznak? Az ellátások iránti igény
elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkezik?
Elegendő forrás áll rendelkezésre a hajléktalanszállók bővítésére?
Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Czibere Károly államtitkárt.
Az alapjogi biztos vizsgálata szerint Budapesten az éjjeli
menedékhelyek, illetve krízisszállók kihasználtsága a télen
nem érte el a száz százalékot. Szerinte problémát jelentett
az a nyilvántartási előírás, amely szerint egy hajléktalan
egy napon csak egy nappali melegedőt vehet igénybe. Változtatnak
ezen az előíráson?
– A nappali melegedők párhuzamos igénybevételének
finanszírozási előírásai már megváltoztak: 2015. január
1-jétől a nyilvántartási rendszer nem jelez „ütközést”,
ha egy napon ugyanazon személy több nappali melegedőben is igényel
ellátást.
Igaz, hogy tavaly télen a hajléktalanok több időt
töltöttek közterületen?
– Nem igaz, az utcai szociális munkát végző szolgálatok
által ellátottak éves összesítő adatai alapján 2014-ben
országosan pár száz fővel kevesebb ellátottat regisztráltak
a szolgálatok a 2013. évi adatokhoz képest.
Az utóbbi években romlott, vagy javult a szociális segítő
szakma munkájának hatásfoka?
– A kormány hajléktalanokat érintő tervei és intézkedései
túlmutatnak az alapvető létfeltételek biztosításán. Fontos
elem, hogy minden hajléktalan ember kapjon lehetőséget szolgáltatások
igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen
kelljen éjszakáznia. E cél elérése érdekében a kormány
komplex intézkedéseket tett az elmúlt időszakban. Az intézkedések
érintették a jogi szabályozást, a finanszírozást, és a
fejlesztési programokat is, így téve hatékonyabbá a szolgáltatások
működését is. Elmondható, hogy az ellátórendszer látókörébe
kerülő hajléktalan személyek tekintetében a rendelkezésre álló
kapacitások – a téli hónapokban is – lehetővé teszik a közvetlen
életveszély kiküszöbölését.
A civil, az egyházi szervezetek által működtetett,
vagy az önkormányzatok által fenntartott melegedők, szálláshelyek
vannak-e többségben?
– A nem önkormányzati
fenntartású intézmények, vagyis az egyházi és a civil
szervezetek együttes feladatvállalása a hajléktalan ellátás
területén egyre szélesebb körűvé válik, meghaladja a
60%-ot: az ellátások 51%-át civil szervezetek, míg 11%-át
egyházi szervezetek tartják fenn. Az ellátások 38%-a van központi
kormányzati és önkormányzati fenntartásban. (Forrás: a Szolgáltatói
nyilvántartás, 2015. áprilisi adatai alapján)
Igaz, hogy a hajléktalanellátásban a területi egyenlőtlenség
jellemző, s az ellátások iránti igény elsősorban a fővárosban
és a nagyvárosokban jelentkezik?
– A hajléktalan emberek hozzávetőleg fele a fővárosban,
fele pedig vidéken él, jellemzően a megyei jogú városokban.
Budapesten 10-12 ezer hajléktalan ember van.
Tavaly úgy döntöttek, hogy a jövőben az kap majd több
pénzt, aki ki tudja vezetni az érintetteket a hajléktalanságból.
Mennyiben vált be ez az intézkedés?
– 2005-től kezdve programszerűen, hazai forrásból
biztosított pályázati úton finanszírozva működtek a hajléktalanellátásból
való kikerülést célzó programok. Ezeknek a programoknak
foglalkoztatási elemekkel történő kibővítését jelentették
2009-től az uniós forrásból támogatott „Hajléktalan
emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő
programok támogatása” és „Az utcán élő hajléktalan személyek
társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése,
sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” TÁMOP–5.3.3-08/13
kódszámú programok, melyek egy része 2015. október végén
fog lezárulni. Ugyanilyen jelentős kezdeményezés volt a hazai
forrásból biztosított „Vissza az utcáról” program is,
melynek célja az életet veszélyeztető krízishelyzetek megelőzése
és felszámolása, illetve az utcán élő hajléktalan emberek
számának csökkentését célzó pályázati programok megvalósítása
volt. A több mint 200 millió forintos forrásból több mint 400
ember kapott segítséget.
Mi a jelenlegi pályázat célja?
– 2015. június 5-én a Hajléktalanokért Közalapítvány
(HKA) honlapján megjelentek a hajléktalan emberek ellátását célzó,
normatív állami támogatással nem fedezett programok támogatására
vonatkozó 2015. évi pályázati felhívások. A hajléktalan
emberek kiegészítő ellátásának megszervezésére három pályázati
felhívás jelent meg: Regionális diszpécserszolgálati
feladatok ellátása 2015–2016; Hajléktalan személyek téli
ellátása és kiegészítő programok a konvergencia régiókban
2015–2016; Hajléktalan személyek ellátásának megszervezése
a Közép-magyarországi régióban 2015–2016-ban. A HKA
2015-ben pályázati forrásokat biztosít a hajléktalanellátó
szervezeteknek, a „Befogadó szálláshelyek működtetése”
nevű programja keretében pedig kifejezetten a legnehezebb,
legkritikusabb helyzetben utcán élő emberek elhelyezésének,
és szolgáltatások nyújtásának megszervezésére.
Elegendő forrás áll rendelkezésre a hajléktalanszállók
bővítésére?
– Az úgynevezett állandó férőhelyszámon felül az éjjeli
menedékhelyeken és az átmeneti szállásokon van lehetőség ún.
időszakos férőhelyek engedélyezésére is a fenntartóknak. Az
időszakos férőhelyek országszerte működnek, november 1. és
április 30. között az állandó férőhely-kapacitáson felül,
az időszakos férőhelyek finanszírozása szintén a központi költségvetésből
biztosított.
Mi minden szerezhető be a pályázaton elnyert pénzből?
– A pályázati kiírások részletesen tartalmazzák,
hogy az egyes programelemeken belül mire nyújtható be pályázat,
ami meghatározza, hogy az adott programelemen belül mire fordítható
a pályázat útján elnyert támogatási összeg.
Orvosi ellátásban is részesülnek a hajléktalanok?
– A Hajléktalanokért Közalapítvány (HKA) 2015-ben pályázati
forrásokat biztosít a hajléktalanellátó szervezeteknek,
kifejezetten a legnehezebb, legkritikusabb helyzetben utcán élő
emberek elhelyezésére, a „Befogadó szálláshelyek működtetése”
nevű programja keretében. Ennek keretében olyan szállások jönnek
létre, amelyek befogadni és megtartani is képesek a kritikus
helyzetben élőket, számos szükséges és speciális szolgáltatást
biztosítanak nekik, kezdve az egy lakószobában egy ember vagy
egy pár elhelyezéstől, a napi étkezés biztosításán át, az
alkoholfogyasztással szembeni toleranciáig, a széleskörű egészségügyi
és mentális segítségnyújtásig. Az utcán élők, köztük a
legnehezebb helyzetű csoport tagjainak elhelyezését a HKA pályázati
felhívásának egyéb programjai is támogatják: így a nekik létrehozandó
férőhelyek kialakítását, a szállások felszerelését, a
kifejezetten az életmódváltást segítő szolgáltatásokat, az
integrációjukat (foglalkoztatásukat, lakhatásukat) segítő
innovatív programokat.
Télen foglalkoztatást elősegítő programokról is
gondoskodniuk kell a pályázó szervezeteknek?
– A jelen pályázati felhívás keretében nincs feltételként
szabva, hogy foglalkoztatást elősegítő programokról is
gondoskodniuk kelljen a szervezeteknek, kivéve, ha valaki erre
vonatkozóan nyújt be pályázati programot.
Mikorra várható a pályázatok elbírálása, s összesen
mekkora keretet szán idén a kormány a hajléktalanellátásra?
– A pályázatok eredményei ősz elején várhatóak.
2014-ben az igényelt központi költségvetési támogatás, kiegészítő
támogatásokkal együtt: 8,2 milliárd forint volt, és hasonlóan
alakul a finanszírozás 2015-ben is. A hajléktalan emberek ellátását
az éves működésen túl kiegészítő források is támogatják,
melyek zömmel pályázati úton jutnak el a szolgáltatókhoz. Ez
a kiegészítő támogatási forrás (372 millió Ft) 2015-ben is
rendelkezésre áll.
Ki vizsgálja a hajléktalanszállások biztonságát?
Hiszen sokszor hallani, hogy rendbontás van ezeken a szállókon.
– A működési engedéllyel rendelkező szolgáltatásokat,
intézményeket a hatályos jogszabályok alapján a működést
engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az adott szolgáltatás a
jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban
foglaltaknak megfelelően működik-e. Az úgynevezett rendes
ellenőrzésen felül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális
Hivatal (NRSZH) első fokú hatóságként hivatalból ellenőrizheti,
hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban
foglaltaknak megfelelően működik-e.
Sokan azt is fölvetik, hogy a hajléktalanszállók üzemeltetői
meggazdagodnak, míg a hajléktalanokkal nem foglalkoznak. Mi erről
a véleménye?
– A hajléktalanellátást csak engedéllyel rendelkező
szervezet végezheti, ami alapján központi költségvetési támogatásban
részesülhet, amely támogatásról a tárgyévet követően részletes
elszámolással tartozik, és amit a Magyar Államkincstár ellenőriz.
Medveczky Attila
|
