|
 2015.08.14.
Közfoglalkoztatásból
vályogházak
Értékteremtő és közösségformáló programok
Az államnak a hátrányos
helyzetű településeken kötelessége olyan lehetőségeket
teremteni, amelyek segítik az emberek megélhetését, növelik
önbecsülésüket – nyilatkozta Pogácsás Tibor államtitkár,
s kiemelte, hogy azok az emberek, akik a szabad munkaerőpiacon
nem kapnak munkát, be tudják azt bizonyítani, hogy alkalmasak
arra, hogy versenybe szálljanak a munkahelyért.
Vályogvetéssel hajdan a hazai romák foglalkoztak. A Vályogvető
közfoglalkoztatási mintaprogram is őket célozza meg?
– Az alapötletet valóban ez a történelmi, hagyományos
foglalkozás, a cigányság ilyen típusú munkavégzése adta.
Olyan mintaprogramot indított el a Belügyminisztérium amelyben
a közfoglalkoztatottak látványos, hasznos, értékteremtő tevékenységet
végeznek úgy, hogy saját maguknak, vagy az adott településen
élőknek szociális bérlakásokat építenek.
A mintaprogram azt jelenti, hogy a minisztérium
kiválasztott néhány települést, ahol vályogházakat építenek?
– A pályázó települések közül tízet választott ki
belügyminiszter úr, ahol elindult a program. A projekt kiértékelésére
még idén sor kerül, s azután döntünk arról, hogy milyen további
programokat, mintaprogramokat indítunk el. Természetesen nem az
volt a célunk, hogy ilyen módon oldjuk meg a hazai bérlakás-építési
feladatokat, hanem, hogy összekapcsolódjon a helyi munkaerő, a
helyi közösség érdeke, és a helyi igény a szociális bérlakások
iránt.
Mennyi ház készült a program keretén belül vályogból?
– Mintegy 270 közfoglalkoztatott bevonásával 51 lakóház
készült el. De nem csak vályogból. Mert két településen,
ahol nincs anyagnyerésre alkalmas terület arra, hogy vályogházak
épüljenek, ott bontott téglát használtak.
Mennyire komfortos és időtálló egy vályogház?
– Ezek a házak minden szempontból megfelelnek a magyar
építési szabványoknak, és ezért időtállóak is. Nem túl
nagy alapterületű egy szobás, komfortos lakóházakról van szó
– a beköltözők igényeinek megfelelően – egyedi fűtéssel
ellátva. A házakon belül egy szoba, egy nagy lakóteres konyha,
fürdőhelyiség és mellékhelyiség lett kialakítva.
Aki magának épít házat, jobban meg is becsüli azt?
– Ez a program egyik célja. Vannak olyan települések,
így Gilvánfa, ahol szegény sorban élők, akár közfoglalkoztatottak,
míg máshol – például Hortobágyon – a központtól távol
élő tanyavilágon élők költöztek be – ezzel a településszerkezet
is megváltozott. Volt olyan falu is, ahol a település megtartó
képessége érdekében a fiataloknak ajánlották föl a lakásokat,
hogy ne költözzenek el máshová. A helyi célok tehát ebben különböznek,
de abban nem, hogy a kistelepülések fennmaradását, és továbbélését
szolgálják.
Sorházakról van szó? Tehát egy település szélén
ott áll 8-10 új bérlakás?
– Itt is változó a képlet; mert Hortobágyon a település
központjában, majdnem egymás melletti önkormányzati
ingatlanokon helyezkednek el a lakóházak. Újvárfalván pedig
ott, ahol éppen üres telek volt. Nem sorházakról van szó,
hanem vagy egyetlen lakóház épült egy telken, vagy ikerház
osztott telken. A ház előtt pedig egy kis konyhakert vagy gyümölcsös
alakítható ki.
Tudjuk, hogy a hátrányos helyzetűeket vagy a falusi
fiatalokat nem veti fel a pénz. Gondoltak erre, mikor meghatározták
a bérlemény összegét?
– A mintaprogramban szereplő tíz településen az önkormányzati
rendelet alapján döntöttek a lakók személyéről és a
fizetendő díjakról. Egyértelmű, hogy a rezsit mindenhol,
mindenkinek teljes összegben ki kell fizetni, a bérleti díjjal
kapcsolatban a települési önkormányzatok lehetővé tették,
hogy az első években a lakóknak vagy nem kell fizetniük, vagy
csak minimális összeget. Minden önkormányzat arra törekedett,
hogy munkaképes, dolgozó, szorgalmas embereket juttasson bérlakáshoz.
A házak tehát elkészültek. A bútorokat és a háztartási
eszközöket honnan szerzik be a lakók?
– Az a bérlő, aki megtehette, saját fizetéséből vásárolta
meg a bútorokat. A szegényebbek alapítványok, adakozók segítsége
által szereztek be berendezési tárgyakat, háztartási gépeket.
Tehát hamarosan elkezdődik a mintaprogram kiértékelése.
Elképzelhető, hogy jövőre nem tíz, hanem még több településen
építenek a közfoglalkoztatottak bérlakásokat?
– Ahogy már korábban említettem, a projekt kiértékelésére
még ebben az évben sor kerül, és azután születik majd döntés
arról, hogy milyen további programokat, mintaprogramokat indítunk
el. A közfoglalkoztatásba kapcsolódó értékelésbe emeli be a
minisztérium a Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram
tapasztalatait. Mindenképpen az értékteremtő és a közösségformáló
közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó programokat szeretnénk a jövőben
is elindítani. Ez nem zárja ki, hogy a házépítéshez hasonló
típusú munka is megjelenjen, de a célunk az, hogy közfoglalkoztatottak
kikerüljenek a versenyszférába, s ahol erre nincs meg az esély,
ott a most létrejövő szociális szövetkezetekben, gazdaságokban
dolgozzanak. A szociális szövetkezet a kormány szándékai
szerint lényeges továbblépés lenne a közfoglalkoztatási formából,
hiszen itt már piaci szereplőként tud megjelenni mind a munkavállaló,
mind a szervezet.
Medveczky Attila
|
