|
 2015.08.21.
Elutasították a menekülttábor létrehozását
A szlovák kormány jobban megbecsüli a bevándorlókat, mint a
felvidéki magyarokat
Augusztus 2-án népszavazást
tartottak a felvidéki Bősön a menekültek ottani elhelyezéséről.
A népszavazás eredménye: csaknem 60 százalékos részvétel, a
2587 érvényes szavazat 96,8 százaléka ellenzi a menekülttábort.
Vajon figyelembe veszi-e a szlovák kormány a bősiek döntését?
Milyen kockázattal jár a menekültek elhelyezése? Miért éppen
a többségében magyarok lakta településre szállítják a migránsokat?
– ezekkel a kérdésekkel kerestük föl a község vezetőjét.
Polgármester úr számított rá, hogy a referendumon
ilyen magas arányban elutasítják a község lakói a menekülttábor
létrejöttét? Hiszen a szlovák kormány álláspontját
ismerve, néhányan arra gondolhattak, hogy felesleges szavazniuk.
– Amikor kiírtuk a népszavazást, jól tudtuk, hogy a
szlovák kormány mindent megtett annak érdekében, hogy minél
kevesebben járuljanak az urnák elé, mert közölték, hogy a népszavazásnak
nincs semmi értelme, és úgysem veszik figyelembe annak eredményét.
Még arról is cikkeztek, hogy nálunk hisztériakeltés folyik,
és bármit is teszünk, akkor is hozzák a menekülteket. A bősiekkel
együtt örültem annak, hogy legalább eddig nem hozták ide a
menekülteket, mert a belügyi tárca eredeti tevei szerint már júliusban
50 migráns érkezett volna hozzánk. Ezt nem velem közölték
személyesen, hanem a sajtóban olvastam. Ennek ellenére érvényes
és eredményes volt a népszavazás, bár én még magasabb részvételi
aránnyal számoltam. Bizonyára többen szavaztak volna, ha a
szlovák belügyminiszter nem folytat ennyire álságos kommunikációt
és politikát. Azt is tudni kell, hogy civilek fogalmazták meg a
petíciót – amit a helyi lakosok több mint 30%-a aláírt –
a menekülttáborral kapcsolatban, s mi az ő kérdésüket vettük
át. Ami, be kell vallanom, nem volt bölcs döntés, mert így
hangzott a kérdés: „ellenzi-e ön, hogy itt menekülttábor jöjjön
létre?” Tehát igennel kellett szavazni, és voltak, akik
ellene voltak a tábornak, de a kérdés alapos elolvasása nélkül
nemmel voksoltak.
A népszavazással változtathatnak a belügyminisztérium
döntésén, mely szerint 500 menekültet helyeznek el a faluban?
– Nem látok a jövőbe, azért sem, mert minket a kormány
tagjai semmiről sem tájékoztattak. Három hete, Berényi Józseffel,
a Magyar Közösség Pártja elnökével közösen írtunk a belügyminiszternek
egy levelet, hogy fogadjon bennünket, de még válaszra sem méltattak
bennünket. Egy hónappal ezelőtt kaptunk egy „nesze semmi,
fogd meg jól”-típusú levelet, ami minden konkrétumot nélkülöz.
Csak a sajtóból értesültünk mindenről, s így nem tudhatjuk,
hogy mi várható. A különböző reakciókból kiviláglik, hogy
a kormányzat nem örvend a választási eredménynek, már csak
azért sem, mert közelednek a választások, 2016 tavaszán
kezdetét veszi a kampányidőszak. Persze a mostani kormány nem
sokat veszít ezzel nálunk, mert Bősön senki sem szavazott rájuk.
Viszont a szlovák ellenzéki pártok a kormány kudarcáról írnak,
arról, hogy csak bizonytalanságot hintett el a médián keresztüli
fokozatos, kaotikus tájékoztatásával. Nemrég Fico
kijelentette, hogy 100 keresztény menekültet is befogadnak egy
szlovák településen, s már ott is népszavazást szeretnének
tartani. Az Új Szó augusztus 4-ei számában írták, hogy a belügyminisztérium
olyan lépéseket tesz a jövőben, melyekkel megnyugtatja a bősieket.
Ezzel a kijelentéssel sem megyünk sokra. A szlovák kormány
kommunikációja a nullával egyenlő!
Vajon mi
lehet annak az oka, hogy többségében magyarok lakta településre
helyeznek el menekülteket?
– Azért, mert jól tudja a politikai elit, hogy itt nem
szavaznak rájuk. Rajtunk kívül senkinek sem fáj, hogy idejönnek
a menekültek. Magyarok vagyunk, akikkel mindent megtehetnek.
Milyen kockázattal jár félezer Ausztriából átvett
menekült bősi elhelyezése?
– Jelentős kockázattal jár, hiszen a bősi tábor egy
olyan duzzasztógát és erőmű mellett van, amelynek biztonsága
kiemelt figyelmet érdemel. Bármilyen ezzel kapcsolatos cselekmény
súlyos következménnyel járhat az egész Csallóköz, sőt Mátyusföld
településeire nézve. A közeljövőben utazom Ausztriába, s
megtekintem a tábort, mert olyan információt kaptam, hogy az
ottani migránsok jelentős része az ég alatt éjszakázik, gyér
az orvosi ellátás, az egyik videón összeverekedtek a menekültek,
szemetelnek. Azt sem tudjuk, hogy ezek az emberek honnan érkeztek,
azt már igen, hogy más kultúrkörből érkeztek. Náluk talán
bevett szokás a verekedés, az utcák, terek összepiszkítása,
de nálunk nem. Ezért csak idő kérdése, hogy Bősön mikor kerül
sor atrocitásra. Az önkormányzatnak az az elsődleges feladata,
hogy a helyi lakosokkal foglalkozzon, nem pedig a bevándorlókkal.
De úgy látszik, hogy a szlovák kormány jobban megbecsüli az
Ausztriából érkező menekülteket, mint a felvidéki
magyarokat.
Igaz, hogy moziterem, foci- és röplabdapálya is áll a
menekültek rendelkezésére? Ezt nem találja luxusnak, mikor sok
magyarlakta településen szükség lenne még több ilyen létesítményre?
– Ez a komplexum a vízi erőmű építése idején jött
létre. Az épület hat éve kihasználatlan, s az üzemeltető, a
Szlovák Műszaki Egyetem nem tudja, mit kezdjen vele. A ’90-es
évek elején a bősi önkormányzat is kérte az épületet, de
természetesen nem mi kaptuk meg. Az egyetem pedig a migrációs
hivataltól jelentős összeget kap a menekültek befogadásáért.
Tehát jól jár a kormány, jól jár az egyetem vezetése, jól
járnak a migránsok, csak a bősi magyarok nem. Az meg elkeserítő,
hogy a szlovák egyetem vezetője hónapokkal ezelőtt jól tudta,
hogy mi készül itt, kiket fogadnak be, de nem tudatta velünk.
Akkor gyanakodtunk, mikor elkezdték az épületet tatarozni, s szép
lassan kiszivárgott a kormány döntése.
Európa-szerte bűncselekményeket követnek el a migránsok.
A szlovák belügyi tárca tett arra ígéretet, hogy több rendőr
biztosítja majd a bősiek védelmét?
– Nemrég az országos rendőrfőkapitány nyilatkozta,
hogy tíz fővel bővítik a bősi rendőrőrs létszámát. Nekünk
erről az a véleményünk, hogyha idegen rendőrök jönnek ide,
mondjuk Nagyszombatból, akkor az csak arra lesz jó, hogy a kivilágítatlan
kerékpárral közlekedőket megbüntessék, de arra nem, hogy az
atrocitásokat megfékezzék.
„Nem értjük a Bősön kialakult pánikhangulatot.
Jelen esetben emberek ideiglenes, néhány hónapos elhelyezéséről
beszélünk, akik az osztrák menedékjogi eljárást követően
visszatérnek Ausztriába” – olvasható a belügyi állásfoglalásban.
Mi erről a véleménye, s mit jelent konkrétan az ideiglenes
elhelyezés? Hiszen voltak már a keleti blokkban ideiglenesen állomásozó
idegenek.
– Nekem is éppen ez jutott az eszembe az ideiglenességről.
Ráadásul – amint a sajtóban olvastam – Ausztria, ha szükségét
érzi, három vagy négy évig is meghosszabbíthatja a szlovák
és az osztrák belügyminiszter által aláírt egyezményben
foglalt határidőt. Ha az európai menekültügyi folyamatokat
tanulmányozzuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ideszállított
migránsok nem egy-két évig, hanem igen hosszú ideig okoznak
majd nekünk kellemetlenségeket. S attól is félünk, hogy mivel
Bősön 2200 menekült fér el, s ezért nem ötszázan, hanem
sokkal többen jönnek ide Ausztriából.
Medveczky Attila
|
