vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.21. 

Gábor Emese képzőművész vall Pósa Lajos költészetének fontosságáról

Gábor Emese a Táltoskönyvek Kiadó egyik megalapítója. Több mint 80 mesekönyvet és tankönyvet, illetve természettudományi könyvet illusztrált. Már több mint tizenöt kötet és több hangoskönyv jelent meg Pósa Lajostól gondozásukban. Gábor Emese képzőművészeti pályája során olajfestményeket, portrékat, secco-kat is készített, de 9 db köztéri bronz-szobra is van Magyarországon. Eddig egy saját verseskötete és két gyermekverses kötete jelent meg. 2013-ban jelent meg az első lemez megzenésített gyermekverseiből Zsongóka címmel. Művészeti alkotómunkájának célja a magyar gyermekek színvonalas anyanyelvi oktatásának segítése, a gyermeklélek-építés, az irodalmi gyökerek felkutatásával.

 A budakeszi képzőművésszel a III. Palóc Világtalálkozón beszélgettünk, ahol Pósa bácsi mesés-, verseskönyveit mutatta be az érdeklődőknek. Itt nyilatkozott a Felvidék.ma-nak.

 Jelenleg min dolgozik?

 Jelenleg Wass Albert egyik meséjét készítem. Már tizenötöt illusztráltam a Wass Albert mesék közül. 2014-ben megkaptam a Wass fiúktól a jogot, hogy saját kiadásunkban jelenjenek meg azok a mesék, amelyek még hiányoznak, s most az utolsó pár meséjén dolgozom, amelyek a Táltoskönyvek Kiadó gondozásában fognak megjelenni, a következő könyv idén Karácsony táján.

 Pósa Lajos könyveket is illusztrált. Miért tartja fontosnak, hogy Pósa Lajos visszakerüljön a gyermekirodalomba?

 Pósa Lajos már több mint száz éve meghalt, és sajnos elfeledték, illetve eltitkolták a magyar gyermekirodalom megteremtőjét. A felföldi, nemesradnóti születésű, nagy tehetségű meseíró, illetve költő, több mint ötvenkötetnyi gyermekverset írt. Nagyszüleink, dédszüleink az ő költeményeiből táplálkoztak. Akkoriban Pósa Lajos gyermekkönyvei ott voltak mindenki polcán. Nagyon fontos, hogy a mai gyermekek is ezekkel az erkölcsi tanításokkal, a természetszeretettől sugárzó ihleten, szép magyar szóval és szívvel átitatott verseken nevelkedjenek. Egyre jobban eltávolodunk a természettől. Ezt az óvónők, illetve a bölcsődében dolgozók látják a legjobban. Sokszor keresik a gyermekekhez szóló magyar irodalmat, mely itt van, csak vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez.

 A Táltoskönyv Kiadó miért öltöztette új ruhába Pósa Lajos régi verseit?

 A századfordulón az eredeti illusztrációk egyszínű, gyönyörű tusrajzok voltak. A mai gyermekek színek iránti igénye jóval nagyobb, hiszen a médiák olyan irányba viszik el őket, ahol sokkal színesebb, gyorsabban pörgő a látvány s így nő a vizuális igényük. Így hát alkalmazkodva új, színes illusztrációkat álmodtam a kötetekhez. Kiadónk az összes gyermekhez szeretné eljuttatni Pósa könyveit. Már több mint tizenöt kötet és több hangoskönyv jelent meg Pósa Lajostól gondozásunkban. A nagyméretű gyermekkönyv sorozata, a legkisebbektől a kiscsoportos mondókákon keresztül egészen a nagycsoportos óvodásoknak való állatmesékig, a kisiskolások számára szavalható versekig, Mátyás királyos verses mesékig. Az Arany - ezüst ikerkönyvvel zárul a nagyméretű, színes könyvsorozatunk, illetve a Madaras könyv az, amely a koronája a Pósa sorozatnak, melyből a gyermekek hatvan madarat ismerhetnek meg, de ez a könyv nemcsak a madarakról, szokásaikról, életükről szól, hanem Pósa Lajos humorosan, illetve szép – szomorúan megírt, a négy évszak körforgásába illesztett magyar érzületű, hazafias madárverseinek emberi tanulságaival is átszőtt.

 Mennyire érdeklik az embereket Pósa Lajos könyvei?

 Nagy szerencse, hogy itt vagyunk a Palócföldön. Eddig minden előadásomat azzal kezdtem, hogy aki ismeri Pósa Lajost, tegye fel a kezét. Úgy látszik, a palócok között jobban elterjedt az ismertsége, mert elég sok kéz van fönt. Tíz évvel ezelőtt bárhol feltettem ezt a kérdést, senki sem jelentkezett. Szinte még a könyvtárosok sem tudtak róla. Csak azok az idős nénik, bácsik, akiknek valószínűleg még gyerekkorukban megvolt, és szüleiktől örökölték a könyveket. Azt gondolom, hogy az a tíz év, amit mi ebbe belefektettünk, meghozta a gyümölcsét. Tavaly volt Pósa halálának 100. évfordulója. Megalakult a Pósa Emlékbizottság.

A Pósa Emlékévben számtalan helyszínen, több száz program csak Pósa Lajosról s életművéről szólt. A mi kiadónk is Pósa emlékplakettet készíttetett, amit átnyújtottunk -és a továbbiakban is tervezzük,- Pósa-díjként azoknak, akik Pósával egyre többet foglalkoznak, és megérdemlik. Legutoljára ezt két felvidéki ember kapta meg.

Homoly Erzsébet, aki több Pósa kötetet is készített, szerkesztett és nagyon sokat áldozott Pósa életművének fennmaradására, megismertetésére, valamint Kun Miklós Jenő, aki budapesti, de a csonka országból próbálta Pósát ébreszteni. A posztumusz díjat Pósa Dezső bácsi, a Pósa hagyaték őrzője kapta, akinek a díját lánya, Pósa Judit vette át. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy legalább itt, Palócföldön már jobban ismerik a könyveket, de még mindig nem eléggé.

 Milyen művei vannak még Pósa Lajosnak?

 Pósa Lajos az ötvenkötetnyi életműve mellett többek között gyermekimádságokat írt, és egy kötetnyi hazafias verset, amely már meg is jelent Homoly Erzsébet szerkesztésében. Ezek a kötetei 1945 után nem voltak annyira népszerűek, de ezt az ember a szomorú történelemből tudja. Ezért szegény Pósát még az ötvenkötetnyi más jellegű, természetszerető és igazi, gyermekekhez szóló versével is háttérbe szorították. Igazságtalanság áldozata lett a magyar gyermekirodalom megteremtője.

 Mi szerepel a jövőbeni terveik között?

 Folyamatosan és egyre több szálon tartjuk fenn Pósa emlékét. A Pósa Emlékbizottság, illetve a mi kiadónk külön – külön is foglalkozik Pósával. Ezt tekintjük a Táltoskönyvek Kiadó egyik legfontosabb arculatának. Szeretnénk Pósa Lajos iránt egyre inkább felkelteni az emberek figyelmét. A továbbiakban is lesznek Pósa kötetek. Mindig van egy – egy szép új, kiadatlan vers, amelyet a kisgyermekek számára továbbra is leporellóban megrajzolok. Folyamatosan készülnek újabb Pósa kiadások, csak most már egy kicsit lassabban, mivel a terjesztés is fontos, hiszen a magyar gyermekirodalom méltatlanul eltitkolt megteremtőjéről, s a gyermeklelkek egyik jövőbeni megmentőjéről van szó.

Köszönjük a beszélgetést.

 

Beke Beáta, Felvidék.ma