vissza a főoldalra

 2015.08.21. 

Mire telik a menekültnek?

Okostelefon és Szeged–Bécs taxi

„Változnak az idők és mi is változunk bennük?” Ez itt a kérdés, ugyanis a Bécsi Akadémikusok Köre által végzett kutatás szerint 2050-ig 950 millió (!) bevándorló érkezik Európába a Közel-Keletről és Afrikából. Hogyan bírja majd ezt el az öreg kontinens, és hogyan reagál a jelenségre Magyarország?

Hétfő este a Keleti pályaudvarnál kialakított migráns zónában, a II. János Pál pápa téren és a Nyugati pályaudvarnál jártam. Felemás érzések kavarogtak bennem, hiszen láttam csadorba öltözött nőket gyerekekkel körülvéve, ahogy polifoamokon és kartonlapokon gubbasztanak és láttam igen sok jó erőben lévő, jól öltözött, borotvált arcú nagy kijelzős okostelefonnal járkáló fiatalembert. Így nézne ki egy menekült?

A pályaudvaroknál szóba elegyedtem a migránsokkal foglalkozó segélyszervezetek tagjaival, akiktől megtudtam, mit mesélnek magukról a bevándorlók. Maliból, Kongóból, Afganisztánból, Szíriából és más országokból érkeztek hazánkba, de természetesen nemcsak a háborús övezetekből özönlenek, akár szerbek is szereznek maguknak menekült papírokat, hogy jobb életkörülmények közé kerülhessenek. A nincstelenek természetesen nem tudnak útra kelni, csak olyanok juthattak el ilyen messzire, akiknek van pénzük, így tudtak maguknak okostelefont is vásárolni. Utóbbival „tartják össze” a családot, ugyanis rengeteg esetben a vándorlás közben apák vagy fiúk elszakadnak a többiektől, előremennek, hogy munkát keressenek, majd fizetésüket elküldik családtagjaiknak, hogy azok követni tudják őket. Így lehet, hogy egyeseknek még Törökországban van a családja, a másik fia pedig már Svédországban tartózkodik.

A Közel- Keleten vagy Afrikában egy-egy hátizsákkal vágnak neki a világnak, jól öltözöttségük oka, hogy a befogadó-állomásokon ruhával látják el őket, ilyenkor a régit el is dobják. Nemcsak házaikat, holmijaikat is hátrahagyják, amint lehet irataikat is eldobják. Saját elmondásuk szerint az erejük teljében lévő fiatalemberek sokasága katonaszökevény, akik az Iszlám Állam elől menekülnek és papírjaikat azért dobják el, mert ha azokkal visszatoloncolják őket, akkor a biztos kivégzés vár rájuk és családjaikra.

Elbeszélésük alapján Törökországon keresztül jutnak el Szerbiáig gyalogszerrel, bár pl. Maliból indulva ez nem feltétlen hihető. Továbbá az sem világos, hogyha Isztambulnál átjutnak Európába, akkor a szintén uniós Görögországban, Bulgáriában vagy Romániában miért nem állítják meg őket, ahogy azt kötelességük diktálná? Homály fedi, hogyan jutnak el a szerb–magyar határig, viszont azt tudjuk, hogy mikor ott elfogják őket, akkor a szegedi, a pécsi vagy a kiskunhalasi befogadó-állomásra kerülnek, ahol regisztrálják őket. Ezt követően kedvezményesen utaztatják a bevándorlókat Budapestre, ahol a segélyszervezetek a bicskei, a debreceni vagy a Vámosszabadiban található menekülttáborba viszik őket, feltéve, ha hagyják. Ugyanis ők mást szeretnének.

Magam is láttam, ahogy egy csapat migráns megérkezik a Nyugatihoz és a pályaudvar főbejárata előtt letelepednek. Mialatt a segélyszervezetek által osztogatott ételt és ásványvizet fogyasztják, addig az apák telefonálnak jobbra-balra, mígnem egyszer csak lerakják a telefont, a csapat felkel és odébbáll. Vagy egy rokon jött értük, vagy egy embercsempész. Persze vannak, akik pórul járnak közülük, a minap két tizenéves srác azért sírt, mert kifizettek valakinek 3000 eurót, hogy továbbvigye őket az országból, mire az illető lelépett a pénzzel.

A bécsi akadémikusok kutatása szerint több mint 3000 csempészszervezet bonyolítja ezt az eszméletlen népvándorlást. Eközben Nyugaton egyre erőteljesebb a szándék a bevándorlók feltartóztatására, a menedékjogi kérelmeket minden eddiginél alaposabban meg fogják vizsgálni. Azt is megtudhattuk már, hogy a németek szeretnék igen csak „megszűrni” a bevándorlókat, és kizárólag a magasan képzett, Németország gazdaságát egyértelműen fellendítő embereket kívánják ezután befogadni. A többieket, vagyis a túlnyomó többséget visszatoloncolnák mondjuk Magyarországra.

Szerencsétlen emberek millióiról van szó, de azt is tudnunk kell, hogy nem vehetünk magunkra ekkora terhet. Magyarországon éppen elindult valami, a munkanélküliség soha nem volt olyan alacsonyan, mint most a rendszerváltás óta. Hogyan is bírhatnánk el ennyi embernek a befogadását?

Ahogy azt lapunk hasábjain már számtalanszor megírtuk, a felelősség a Nyugatot terheli és elsősorban az Egyesült Államokat; világos, hogy az ő kötelességük megoldani az általuk előidézett és fenntartott helyzetet. A magyar kormány pedig kötelességét teljesíti, amikor kerítést emel, és ezzel megóvja hazánkat.