2015.08.21.
Mire telik a
menekültnek?
Okostelefon és Szeged–Bécs taxi
„Változnak az
idők és mi is változunk bennük?” Ez itt a kérdés, ugyanis
a Bécsi Akadémikusok Köre által végzett kutatás szerint
2050-ig 950 millió (!) bevándorló érkezik Európába a Közel-Keletről
és Afrikából. Hogyan bírja majd ezt el az öreg kontinens, és
hogyan reagál a jelenségre Magyarország?
Hétfő este a
Keleti pályaudvarnál kialakított migráns zónában, a II. János
Pál pápa téren és a Nyugati pályaudvarnál jártam. Felemás
érzések kavarogtak bennem, hiszen láttam csadorba öltözött nőket
gyerekekkel körülvéve, ahogy polifoamokon és kartonlapokon
gubbasztanak és láttam igen sok jó erőben lévő, jól öltözött,
borotvált arcú nagy kijelzős okostelefonnal járkáló
fiatalembert. Így nézne ki egy menekült?
A pályaudvaroknál
szóba elegyedtem a migránsokkal foglalkozó segélyszervezetek
tagjaival, akiktől megtudtam, mit mesélnek magukról a bevándorlók.
Maliból, Kongóból, Afganisztánból, Szíriából és más országokból
érkeztek hazánkba, de természetesen nemcsak a háborús övezetekből
özönlenek, akár szerbek is szereznek maguknak menekült papírokat,
hogy jobb életkörülmények közé kerülhessenek. A
nincstelenek természetesen nem tudnak útra kelni, csak olyanok
juthattak el ilyen messzire, akiknek van pénzük, így tudtak
maguknak okostelefont is vásárolni. Utóbbival „tartják össze”
a családot, ugyanis rengeteg esetben a vándorlás közben apák
vagy fiúk elszakadnak a többiektől, előremennek, hogy munkát
keressenek, majd fizetésüket elküldik családtagjaiknak, hogy
azok követni tudják őket. Így lehet, hogy egyeseknek még Törökországban
van a családja, a másik fia pedig már Svédországban tartózkodik.
A Közel- Keleten
vagy Afrikában egy-egy hátizsákkal vágnak neki a világnak, jól
öltözöttségük oka, hogy a befogadó-állomásokon ruhával látják
el őket, ilyenkor a régit el is dobják. Nemcsak házaikat,
holmijaikat is hátrahagyják, amint lehet irataikat is eldobják.
Saját elmondásuk szerint az erejük teljében lévő
fiatalemberek sokasága katonaszökevény, akik az Iszlám Állam
elől menekülnek és papírjaikat azért dobják el, mert ha
azokkal visszatoloncolják őket, akkor a biztos kivégzés vár rájuk
és családjaikra.
Elbeszélésük
alapján Törökországon keresztül jutnak el Szerbiáig
gyalogszerrel, bár pl. Maliból indulva ez nem feltétlen hihető.
Továbbá az sem világos, hogyha Isztambulnál átjutnak Európába,
akkor a szintén uniós Görögországban, Bulgáriában vagy Romániában
miért nem állítják meg őket, ahogy azt kötelességük diktálná?
Homály fedi, hogyan jutnak el a szerb–magyar határig, viszont
azt tudjuk, hogy mikor ott elfogják őket, akkor a szegedi, a pécsi
vagy a kiskunhalasi befogadó-állomásra kerülnek, ahol regisztrálják
őket. Ezt követően kedvezményesen utaztatják a bevándorlókat
Budapestre, ahol a segélyszervezetek a bicskei, a debreceni vagy
a Vámosszabadiban található menekülttáborba viszik őket,
feltéve, ha hagyják. Ugyanis ők mást szeretnének.
Magam is láttam,
ahogy egy csapat migráns megérkezik a Nyugatihoz és a pályaudvar
főbejárata előtt letelepednek. Mialatt a segélyszervezetek által
osztogatott ételt és ásványvizet fogyasztják, addig az apák
telefonálnak jobbra-balra, mígnem egyszer csak lerakják a
telefont, a csapat felkel és odébbáll. Vagy egy rokon jött értük,
vagy egy embercsempész. Persze vannak, akik pórul járnak közülük,
a minap két tizenéves srác azért sírt, mert kifizettek
valakinek 3000 eurót, hogy továbbvigye őket az országból,
mire az illető lelépett a pénzzel.
A bécsi akadémikusok
kutatása szerint több mint 3000 csempészszervezet bonyolítja
ezt az eszméletlen népvándorlást. Eközben Nyugaton egyre erőteljesebb
a szándék a bevándorlók feltartóztatására, a menedékjogi kérelmeket
minden eddiginél alaposabban meg fogják vizsgálni. Azt is
megtudhattuk már, hogy a németek szeretnék igen csak „megszűrni”
a bevándorlókat, és kizárólag a magasan képzett, Németország
gazdaságát egyértelműen fellendítő embereket kívánják
ezután befogadni. A többieket, vagyis a túlnyomó többséget
visszatoloncolnák mondjuk Magyarországra.
Szerencsétlen
emberek millióiról van szó, de azt is tudnunk kell, hogy nem
vehetünk magunkra ekkora terhet. Magyarországon éppen elindult
valami, a munkanélküliség soha nem volt olyan alacsonyan, mint
most a rendszerváltás óta. Hogyan is bírhatnánk el ennyi
embernek a befogadását?
Ahogy azt lapunk
hasábjain már számtalanszor megírtuk, a felelősség a
Nyugatot terheli és elsősorban az Egyesült Államokat; világos,
hogy az ő kötelességük megoldani az általuk előidézett és
fenntartott helyzetet. A magyar kormány pedig kötelességét
teljesíti, amikor kerítést emel, és ezzel megóvja hazánkat.
Märle Tamás
|