vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.21. 

A Yale-hez kötődő társaságok

Adam Pitluk a Time magazinban tájékoztatott arról, hogy az Order of Skull and Bones (a Koponya és Csontok Rendje) nevű, az egyik legnagyobb befolyással és hatalommal rendelkező féltitkos szervezet után egy újabb, nemrég a Yale Egyetemen alakult titkos társaság, az Eliézer hálózza be Amerikát. A Bush-család által is fémjelzett Skull and Bones mellett ez a társulás is a világpolitikát meghatározó személyiségeket nyert meg magának.

 1996 őszén Shmully Hecht rabbi, Ben Karp, Cory Booker és Michael Alexander alapította meg a Yale klubját, az Eliézert, amely úgy indult útnak, mint az egyetemisták leendő és éppen aktuális vezetőinek társulása. – Nem volt kérdés, hogy az Eliézer zsidó egyesület – mondja Edward Rothstein, a New York Times kritikusa, aki maga is a csoport tagja – de az sem, hogy a vallásos szertartási elemek megőrzése mellett elkerültük a szektásokra jellemző viselkedést.

A Time magazin szerint az Eliézer társaság célja, hogy zsidó és nem zsidó vezetőket vonzzon a Yale-re, hogy párbeszédet alakítson ki a judaizmus különböző ágazatai, valamint a világi és a vallási vezetők között. A zsidók mellett már megalakulása óta feketék, muzulmánok és melegek csatlakozhattak hozzá, vagyis olyanok, akiket addig kiközösítettek a hagyományos titkos társaságok. A péntek éjszakánként több tucat ember részvételével megtartott találkozókon a világ legbefolyásosabb szónokai vesznek részt. Fellépéseikért nem kapnak pénzt, beszédeiket nem rögzítik, az esemény „nem sajtónyilvános”.

Az Eliézer kedvéért olyan vezetők módosítják időbeosztásukat, mint a volt izraeli miniszterelnök, Ehud Barak, Joe Lieberman amerikai szenátor, Charles Grodin komikus, Elliott Gould színész, Tarek Fatah és Mona Eltahawy muszlim aktivisták, Aharon Barak, az izraeli legfelsőbb bíróság elnöke, vagy Jerry Springer, a talk-show koronázatlan fejedelme.

*

 Az egyik dolog, amit egy egyetemtől vár az ember, a vallásos környezetből érkező fiatalok hitének megerősítése – mondja Guido Calabresi, a Yale jogi professzora, aki Olaszország egyik legrégebbi zsidó családjának katolikus leszármazottja, s aki a közelmúltban az Eliézer előadója volt. Szerinte a fiatalok által magukkal hozott vallási tudás és háttér már eleve nagy iskola. – Amikor megérkeznek az egyetemre, saját szakterületüket – fizikát, történelmet, matematikát – tanulni, szaktantárgyaikat rendkívüli módon terjesztik ki egy másik szintre. Ugyanilyen fontos, hogy bővüljön lelki hátterük is. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha az egyetemen léteznek spirituális szervezetek. Ezt a szerepet az Eliézer valóban figyelemre méltó módon tölti be – véli Calabresi.

Az Eliézer sokkal több, mint egyetemi klub – fejti ki a Harvard jogi professzora, Alan Dershowitz, aki előszót írt egy, a társaságról szóló könyvhöz. – A szervezet azon aktivisták globális hálózata, akik elmélyülten foglalkoznak a zsidó néppel és a világgal – mutatott rá az egyetemi tanár. Az új szervezet valószínűleg rátapintott a Calabresi és Dershowitz professzorok által is feltárt lényegre, ezért az Eliézer tovább terjeszkedik a Yale-ről, és tárgyalásokat folyat a Harvard, a Columbia, illetve a Princeton egyetemekkel, hálózatát kiterjesztené az Egyesült Államok többi részére is.  

*

 A connecticuti egyetem diákjaiból megalakult rejtélyes csoportról sokan azt tartják, hogy ők alkotják az Egyesült Államok (vagy talán az egész világ) valódi vezető rétegét. A „csontos” elvek az USA egészét érintő politika szintjén először a XIX. század végén éreztették hatásukat. Ebben az időben a Skull and Bones tagjai magukévá tették a hitet, hogy az angolszászoknak Istentől adott joguk van a világ többi népe feletti uralkodáshoz. Még a japánokat is, akik soha nem tartoztak az angol–amerikai gyarmatbirodalomhoz, alacsonyabb rendű nemzetnek tekintették, „amelylyel ugyanúgy kell bánni, mint Afrika, India és Latin-Amerika gyarmati népeivel”.

A Skull and Bones a Yale Egyetem campusának közepén, egy zord, alig megvilágított, görög-egyiptomi épület lelakatolt vasajtói mögött működik. Olyan amerikai elnökök fordultak és fordulnak meg itt ma is, mint William Howard Taft, George Herbert Walker Bush, illetve utóbbinak ma is jól ismert fia, George Walker Bush. A világ egyik legismertebb titkos egyletének árnyékából azonban a kilencvenes évek közepén kinőtt egy másik csoportosulás, amelyet négy olyan férfi alapított, akit hatvan évvel ezelőtt nem fogadott be a Bones. Személyes ismeretségeik szövevényére, a sokszínűségre és az összetartásra alapozva azonban új szervezetet építettek.

 *

 Az Egyesült Államokban ez a „fraternity”-nek, azaz egyetemi diáktársaságnak álcázott elithálózat a Connecticut állambeli New Haven város híres egyetemén, a Yale Universityn jött létre. Ma is a Yale Egyetem az első számú központja, ahol az Egyesült Államok kormányának és államigazgatásának, valamint az amerikai hírszerző szervezetek irányítóinak jelentős része szerezte diplomáját. A Koponya és Csontok Rendjének bázisát az Egyesült Államokban hosszú időn át domináns WASP (White Anglo-Saxon Protestant – fehérbőrű, angolszász születésű és protestáns vallású) vezető réteghez tartozó személyek alkotják. Az ő kultúrájuk és világszemléletük nemcsak a XIX. és a XX. században, de a XXI. század kezdetén is döntő befolyással van az amerikai társadalmi és politikai életre. George Herbert Walker Bush, aki 1988-tól 1992-ig volt az Egyesült Államok elnöke, többek között arról is híressé vált, hogy nyíltan meghirdette az új világrend bevezetését. Az új világrend koncepciója a Skull and Bones testvéri szövetség és az elődjének tekinthető – Adam Weishaupt által alapított – illuminátusok eszmevilágában és stratégiájában gyökerezik. Akkor is, amikor már az idősebb Bush fia: George W. Bush volt az Egyesült Államok elnöke, az amerikai kormány és az államigazgatás számos befolyásos képviselője, az elnökkel az élén, a Skull and Bones hálózat tagja. Ez a hálózat arra törekszik, hogy visszaállítsa Amerikának azt az egyedülálló vezető szerepét, amelyet közvetlenül a 2. világháború után betöltött a nemzetközi életben. Az idősebb George Bush ezt a korszakot gyakran nevezte „Amerika évszázadának”.

A Koponya és Csontok máig nagy hatalmú Rendjének a története az Elihu Yale-ről elnevezett egyetemen kezdődik, ahol az amerikai hírszerzés, a kábítószer-kereskedelem és a titkos társaságok szálai egységes hálózattá szövődtek a történelem során.

A Yale Egyetem régi épülete előtt áll Nathan Hale szobra. Ennek egy másolata a CIA Langleyban lévő központjánál is megtalálható, valamint a Philip’s Akadémia épülete előtt Andoverben. Nathan Hale a „Culper Ring”-nek, Amerika első hírszerző-szervezetének volt a tagja. George Washington szervezte meg és a függetlenségi háború egész ideje alatt sikeresen működött. Egyedül Nathan Hale volt az, akit az angolok lelepleztek és 1776-ban felakasztottak. Ettől kezdve tart a Yale Egyetem és a hírszerzés meghitt kapcsolata.

1823-ban Samuel Russell megalapította a Russell & Company-t azért, hogy az felvásároljon ópiumot Törökországban, és onnan Kínába csempéssze. Ez a cég 1830-ban egyesült a bostoni Perkin’s szindikátussal és Amerika első számú ópiumcsempész vállalkozásává vált. Amerika és Európa sok neves dinasztiája a Kínával folytatott ópiumkereskedelemben gazdagodott meg. A Perkin’s cégnek volt Kantonban a fő helyi megbízottja: Warren Delano, Franklin Delano Roosevelt nagyapja. Ugyancsak ennek a cégnek a partnerei közé tartozott John Cleve Green, aki Princetont finanszírozta; Abielel Low, aki a Kolumbiát, valamint Joseph Coolidge, továbbá a Perkins, a Sturgis és a Forbes családok. Coolidge fia alapította a United Fruit Company-t, unokája, Archibald C. Coolidge pedig társalapítója volt a nagy hatalmú Council on Foreign Relations-nek, a New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsának.

Minden évben 15 új tagot vesznek fel, és a beavatott kap a belépéskor 15 000 dollárt, valamint egy padlón álló ingaórát. A Skull and Bones elsősorban tagjai egyetemen kívüli karrierjét készíti elő. Kezdetben a társaság bérelt helyiségekben találkozott. 1856-ban készült el a „Thomb”-nak nevezett épület. Egy ablaktalan, barna kőből álló csarnok, ahol a „csontemberek” a mai napig megrendezik beavatási szertartásaikat, és ahol minden csütörtökön és vasárnap találkoznak.

 

czyla