2015.08.21.
A Yale-hez kötődő társaságok
Adam Pitluk a
Time magazinban tájékoztatott arról, hogy az Order of Skull and
Bones (a Koponya és Csontok Rendje) nevű, az egyik legnagyobb
befolyással és hatalommal rendelkező féltitkos szervezet után
egy újabb, nemrég a Yale Egyetemen alakult titkos társaság, az
Eliézer hálózza be Amerikát. A Bush-család által is fémjelzett
Skull and Bones mellett ez a társulás is a világpolitikát
meghatározó személyiségeket nyert meg magának.
1996 őszén Shmully Hecht
rabbi, Ben Karp, Cory Booker és Michael Alexander alapította meg
a Yale klubját, az Eliézert, amely úgy indult útnak, mint az
egyetemisták leendő és éppen aktuális vezetőinek társulása.
– Nem volt kérdés, hogy az Eliézer zsidó egyesület –
mondja Edward Rothstein, a New York Times kritikusa, aki maga is a
csoport tagja – de az sem, hogy a vallásos szertartási elemek
megőrzése mellett elkerültük a szektásokra jellemző viselkedést.
A
Time magazin szerint az Eliézer társaság célja, hogy zsidó és
nem zsidó vezetőket vonzzon a Yale-re, hogy párbeszédet alakítson
ki a judaizmus különböző ágazatai, valamint a világi és a
vallási vezetők között. A zsidók mellett már megalakulása
óta feketék, muzulmánok és melegek csatlakozhattak hozzá,
vagyis olyanok, akiket addig kiközösítettek a hagyományos
titkos társaságok. A péntek éjszakánként több tucat ember részvételével
megtartott találkozókon a világ legbefolyásosabb szónokai
vesznek részt. Fellépéseikért nem kapnak pénzt, beszédeiket
nem rögzítik, az esemény „nem sajtónyilvános”.
Az
Eliézer kedvéért olyan vezetők módosítják időbeosztásukat,
mint a volt izraeli miniszterelnök, Ehud Barak, Joe Lieberman
amerikai szenátor, Charles Grodin komikus, Elliott Gould színész,
Tarek Fatah és Mona Eltahawy muszlim aktivisták, Aharon Barak,
az izraeli legfelsőbb bíróság elnöke, vagy Jerry Springer, a
talk-show koronázatlan fejedelme.
*
Az egyik dolog, amit egy egyetemtől vár az ember, a vallásos
környezetből érkező fiatalok hitének megerősítése –
mondja Guido Calabresi, a Yale jogi professzora, aki Olaszország
egyik legrégebbi zsidó családjának katolikus leszármazottja,
s aki a közelmúltban az Eliézer előadója volt. Szerinte a
fiatalok által magukkal hozott vallási tudás és háttér már
eleve nagy iskola. – Amikor megérkeznek az egyetemre, saját
szakterületüket – fizikát, történelmet, matematikát –
tanulni, szaktantárgyaikat rendkívüli módon terjesztik ki egy
másik szintre. Ugyanilyen fontos, hogy bővüljön lelki hátterük
is. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha az egyetemen léteznek
spirituális szervezetek. Ezt a szerepet az Eliézer valóban
figyelemre méltó módon tölti be – véli Calabresi.
Az
Eliézer sokkal több, mint egyetemi klub – fejti ki a Harvard
jogi professzora, Alan Dershowitz, aki előszót írt egy, a társaságról
szóló könyvhöz. – A szervezet azon aktivisták globális hálózata,
akik elmélyülten foglalkoznak a zsidó néppel és a világgal
– mutatott rá az egyetemi tanár. Az új szervezet valószínűleg
rátapintott a Calabresi és Dershowitz professzorok által is
feltárt lényegre, ezért az Eliézer tovább terjeszkedik a
Yale-ről, és tárgyalásokat folyat a Harvard, a Columbia,
illetve a Princeton egyetemekkel, hálózatát kiterjesztené az
Egyesült Államok többi részére is.
*
A connecticuti egyetem diákjaiból megalakult rejtélyes
csoportról sokan azt tartják, hogy ők alkotják az Egyesült Államok
(vagy talán az egész világ) valódi vezető rétegét. A
„csontos” elvek az USA egészét érintő politika szintjén
először a XIX. század végén éreztették hatásukat. Ebben az
időben a Skull and Bones tagjai magukévá tették a hitet, hogy
az angolszászoknak Istentől adott joguk van a világ többi népe
feletti uralkodáshoz. Még a japánokat is, akik soha nem
tartoztak az angol–amerikai gyarmatbirodalomhoz, alacsonyabb
rendű nemzetnek tekintették, „amelylyel ugyanúgy kell bánni,
mint Afrika, India és Latin-Amerika gyarmati népeivel”.
A
Skull and Bones a Yale Egyetem campusának közepén, egy zord,
alig megvilágított, görög-egyiptomi épület lelakatolt vasajtói
mögött működik. Olyan amerikai elnökök fordultak és
fordulnak meg itt ma is, mint William Howard Taft, George Herbert
Walker Bush, illetve utóbbinak ma is jól ismert fia, George
Walker Bush. A világ egyik legismertebb titkos egyletének árnyékából
azonban a kilencvenes évek közepén kinőtt egy másik
csoportosulás, amelyet négy olyan férfi alapított, akit hatvan
évvel ezelőtt nem fogadott be a Bones. Személyes ismeretségeik
szövevényére, a sokszínűségre és az összetartásra
alapozva azonban új szervezetet építettek.
*
Az Egyesült Államokban ez a „fraternity”-nek, azaz
egyetemi diáktársaságnak álcázott elithálózat a Connecticut
állambeli New Haven város híres egyetemén, a Yale Universityn
jött létre. Ma is a Yale Egyetem az első számú központja,
ahol az Egyesült Államok kormányának és államigazgatásának,
valamint az amerikai hírszerző szervezetek irányítóinak
jelentős része szerezte diplomáját. A Koponya és Csontok
Rendjének bázisát az Egyesült Államokban hosszú időn át
domináns WASP (White Anglo-Saxon Protestant – fehérbőrű,
angolszász születésű és protestáns vallású) vezető réteghez
tartozó személyek alkotják. Az ő kultúrájuk és világszemléletük
nemcsak a XIX. és a XX. században, de a XXI. század kezdetén
is döntő befolyással van az amerikai társadalmi és politikai
életre. George Herbert Walker Bush, aki 1988-tól 1992-ig volt az
Egyesült Államok elnöke, többek között arról is híressé vált,
hogy nyíltan meghirdette az új világrend bevezetését. Az új
világrend koncepciója a Skull and Bones testvéri szövetség és
az elődjének tekinthető – Adam Weishaupt által alapított
– illuminátusok eszmevilágában és stratégiájában gyökerezik.
Akkor is, amikor már az idősebb Bush fia: George W. Bush volt az
Egyesült Államok elnöke, az amerikai kormány és az államigazgatás
számos befolyásos képviselője, az elnökkel az élén, a Skull
and Bones hálózat tagja. Ez a hálózat arra törekszik, hogy
visszaállítsa Amerikának azt az egyedülálló vezető szerepét,
amelyet közvetlenül a 2. világháború után betöltött a
nemzetközi életben. Az idősebb George Bush ezt a korszakot
gyakran nevezte „Amerika évszázadának”.
A
Koponya és Csontok máig nagy hatalmú Rendjének a története
az Elihu Yale-ről elnevezett egyetemen kezdődik, ahol az
amerikai hírszerzés, a kábítószer-kereskedelem és a titkos társaságok
szálai egységes hálózattá szövődtek a történelem során.
A
Yale Egyetem régi épülete előtt áll Nathan Hale szobra. Ennek
egy másolata a CIA Langleyban lévő központjánál is megtalálható,
valamint a Philip’s Akadémia épülete előtt Andoverben.
Nathan Hale a „Culper Ring”-nek, Amerika első hírszerző-szervezetének
volt a tagja. George Washington szervezte meg és a függetlenségi
háború egész ideje alatt sikeresen működött. Egyedül Nathan
Hale volt az, akit az angolok lelepleztek és 1776-ban
felakasztottak. Ettől kezdve tart a Yale Egyetem és a hírszerzés
meghitt kapcsolata.
1823-ban
Samuel Russell megalapította a Russell & Company-t azért,
hogy az felvásároljon ópiumot Törökországban, és onnan Kínába
csempéssze. Ez a cég 1830-ban egyesült a bostoni Perkin’s
szindikátussal és Amerika első számú ópiumcsempész vállalkozásává
vált. Amerika és Európa sok neves dinasztiája a Kínával
folytatott ópiumkereskedelemben gazdagodott meg. A Perkin’s cégnek
volt Kantonban a fő helyi megbízottja: Warren Delano, Franklin
Delano Roosevelt nagyapja. Ugyancsak ennek a cégnek a partnerei közé
tartozott John Cleve Green, aki Princetont finanszírozta; Abielel
Low, aki a Kolumbiát, valamint Joseph Coolidge, továbbá a
Perkins, a Sturgis és a Forbes családok. Coolidge fia alapította
a United Fruit Company-t, unokája, Archibald C. Coolidge pedig társalapítója
volt a nagy hatalmú Council on Foreign Relations-nek, a New
York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsának.
Minden
évben 15 új tagot vesznek fel, és a beavatott kap a belépéskor
15 000 dollárt, valamint egy padlón álló ingaórát. A Skull
and Bones elsősorban tagjai egyetemen kívüli karrierjét készíti
elő. Kezdetben a társaság bérelt helyiségekben találkozott.
1856-ban készült el a „Thomb”-nak nevezett épület. Egy
ablaktalan, barna kőből álló csarnok, ahol a
„csontemberek” a mai napig megrendezik beavatási szertartásaikat,
és ahol minden csütörtökön és vasárnap találkoznak.
czyla
|