|
 2015.08.21.
Magyarország
„bezzeg országgá” vált
A versenyképes gazdaság feltételei
Minden támogatás
adott ahhoz, hogy olyan fejlesztési rendszer működjön
Magyarországon, amely 2020-ig a régió legversenyképesebb
gazdaságává teszi az országot – közölte szerkesztőségünkkel
Csepreghy Nándor, akit arról is kérdeztünk, hogy mennyi magyar
beruházást vizsgál az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala.
Mivel támasztja alá azt a kijelentését, hogy az Európai
Parlament elismeri a kormány elmúlt öt évben tett fejlesztési
erőfeszítéseit? Hiszen eddig a magyar kormányról nem sok jót
mondtak az EP – a néppárton kívüli – képviselői.
– Valóban nagyon sok vita zajlott az elmúlt években a
magyar kormány és az Európai Bizottság között. Az Európai
Parlamenten belül is számtalan ilyen vitát láthattunk. Ezeknek
a vitáknak mindig megvolt a maguk célja. Tehát parttalan, cél
nélküli vitákat nem folytatott a kormány. A viták eredményessége
igazolható. Így azzal is, hogy az európai uniós források a
2007–2013-as időszakhoz képest jelentősen nőttek, könnyebbek
lettek hazánk javára a felhasználási szabályok. Azt a
kijelentést, hogy az Európai Bizottság és az EP is elismeri a
kormány fejlesztési erőfeszítését, arra alapozzuk, hogy egy
olyan bizottsági meghallgatást tartottak, ahol lényegében arról
volt szó: van-e értelme és indokoltsága annak, hogy a bizottság
a kohéziós források megóvása mellé álljon, és olyan álláspontot
képviseljen, amit az EU nettó befizetői, tehát gazdagabb tagállamai
nagyon sokszor megkérdőjeleznek. A kérdés tehát az volt, hogy
folytatódjon-e 2020 után a kohéziós politika. Az Európai
Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága két olyan államot
– Lengyelországot és Magyarországot – hívott meg július
14-ére, melyek úgy érveltek, hogy igenis van értelme a kohéziós
politika folytatásának. Azért hívták meg ezt a két államot,
mert a bizottság is azt látja, hogy náluk van lehetőség arra,
hogy teljes egészében felhasználják a dedikált európai uniós
forrásokat. A felhasználás mineműsége, tehát tartalmi kérdései
a gazdagabb uniós államokat is meggyőzhetik arról, hogy
folytassák ezt a politikát. Az adatok világosan kimutatják
minden olyan fejlesztésről, amit ebben a régióban költenek el
német, francia vagy brit adófizetők pénzéből, hogy egy eurónyi
beruházás két eurós megrendelést eredményez a gazdagabb országok
számára. Akár úgy, hogy ezen országok cégei közvetlenül részt
vesznek a különböző fejlesztések kivitelezésében, akár úgy,
hogy a kivitelezésekhez ezekből az államokból származó gépeket
vásárolnak. Emellett a fejlesztési források növekedése által
emelkedik az életszínvonal, több elkölthető pénz marad a
lakosok zsebében, s a régi uniós ország termékét vásárolják
meg.
2004 után több ország is csatlakozott az
EU-hoz. Miért éppen minket és a lengyeleket kértek föl a téma
fő előadójának?
– A kohéziós alapok felhasználásában alapvetően a
2004 után csatlakozott államok érintettek. Nem kizárólagosan,
de zömében ezek az országok fizetnek be kevesebb tagdíjat az
EU közös kasszájába, mint amennyit a fejlesztési támogatások
jogcímén ki tudnak venni belőle. Az Európai Bizottság sem kérdőjelezi
meg, hogy Magyarország és Lengyelország jól használja föl az
uniós forrásokat. Az elmúlt időszakban Lengyelország számított
„éltanulónak”, 2010 előtt „bezzeg ország” volt a régióban,
s minden más állam próbálta utolérni. Magyarország azóta
felzárkózott, és szintén „bezzeg országgá” vált, ahol
nem vesznek el a források, és egyre nagyobb hatékonysággal
használja föl azokat. Tehát elvégeztük az elmúlt öt év
„házi feladatát”. S amikor nem politikai diskurzus szól
Magyarországról, hanem szakmai szempontok alapján keresnek példát
az EU vezető grémiumai, akkor hazánk az elsők körébe
tartozik.
Mondja ezt ön, de az ellenzék szerint rosszul használtuk
föl az EU-s forrásokat.
– Ez nem meglepő, hiszen, ha az ellenzék elismerné a
kormány munkáját, akkor azzal feladná politikai ambícióit.
Nem az ellenzéket akarjuk arról meggyőzni, hogy eredményesek a
hazai fejlesztések. Számunkra a visszaigazolást a vállalkozói
szektor elégedettsége jelenti, az, hogy mennyi pénz marad a
lakosságnál, és természetesen a 2014-es választási győzelem.
Ha már az ellenzéket említette, a Demokratikus Koalíció
arról számolt be, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala
(OLAF) bejelentésükre „hivatalos nyomozást indított a
miniszterelnök vejének ügyeiben”. Felidézték, hogy Molnár
Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és európai parlamenti képviselője
még februárban fordult az OLAF-hoz az Orbán Viktor veje által
vezetett Elios Zrt. „korrupciógyanús, milliárdos közvilágítás-fejlesztési
ügyei miatt”. Esetünkben politikai lejáratásról lehet szó?
– Az Európai Bizottság illetékes szervezete ebben az ügyben
hivatalosan még nem kereste meg a kormányt. Ha ezt megteszi,
akkor a kormány minden adatot kiad az OLAF-nak. Bízunk benne,
hogy ez egy szigorúan tényeken alapuló vizsgálat lesz.
Amennyiben nyílt eljárás keretében egy cég bármilyen munkát
elnyert, azt jogosultak vizsgálni az arra hivatott szervek. Ha a
munka minősége igazolt, s minden megrendelő elégedett a beruházással,
ráadásul az életfeltételek is javulnak a fejlesztés által,
akkor nem lehet ok panaszra. Gondoljunk bele, hogy 2010 előtt a
fejlesztések színterei főleg nagyvárosok voltak, s csak utána
került sor a vidék Magyarországának felzárkóztatására. Az
ellenzék valószínűleg a miniszterelnököt akarja ezzel a
kijelentésével lejáratni. Kiemelendő, hogy ugyanolyan feltételek
mellett bírálták el az Elios Zrt. pályázatait, mint bárki másét.
Amennyiben az OLAF vizsgálódna, azt állapíthatja meg, hogy
minden törvényes volt. Arról bezzeg nem beszél az ellenzék,
hogy számos, a szocialisták által 2007-ben beígért fejlesztés
nem valósult meg.
Mennyi hazai konkrét kivitelezést vizsgált nálunk az
OLAF?
– 2007-től összesen 18 vizsgálatot folytattak le. Ez azért
lényeges, mert az előző fejlesztési ciklusban 70 ezer pályázat
valósult meg. Két százalék alatt van a szabálytalanul vagy
hatékonyságot nem igazoló módon történt forrásfelhasználás
Magyarországon. Ami nagyon jó arány. Azt várom el, hogy akik
vehemensen próbálnak vállalkozókat vagy politikusokat besározni,
majd a vizsgálatok végén, minden lehetséges fórumon kérjenek
is bocsánatot tőlük.
Medveczky Attila
|
