vissza a főoldalra

 2015.08.21. 

Megvédjük a Pápai Húst

Nincs titkolni valónk, valamennyi döntésünk nyilvános

Az Európai Bizottság (EB) vizsgálódna a magyar húsüzemek állami támogatása miatt. Formális eljárás még nem indult, de a bizottság hivatalosan is megkereste a magyar hatóságokat, és további részleteket kért az ügyben. Mi állhat a háttérben? Gazdasági, vagy politikai érdek? A pápai húsipari vállalat kinőtte az adósságait? – kérdeztük Dr. Áldozó Tamástól, aki elmondta, hogy az állam az elmúlt hat évben összesen 11 milliárd forintból állította talpra a veszteséges Veszprém megyei céget.

 Kinek állhatott érdekében, hogy az Európai Bizottságnál feljelentsék a kormányt, amiért megmentette a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyárat?

 – Elképzelhető, hogy valaki technokrata szemléletből, „szakmai” alapon gondolta azt, hogy Brüsszelt panaszokkal árassza el, s az sem zárható ki, hogy hazai iparági riválisok állnak a háttérben. A pápai önkormányzat ezt nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja. Kérdőív kitöltése által adatokat kellett közölnünk a magyar kormányzat felé, mert az önkormányzat törzstőkét emelt, s így tulajdont szerzett a gazdasági társaságban. Nincs semmilyen titkolni valónk, valamennyi döntésünk nyilvános a Pápai Hússal kapcsolatban. Nem ismerem a brüsszeli eljárás menetét; gondolom az adatbekérési szakasz után megvizsgálják a dokumentumokat, s az uniós szakemberek eldöntik, hogy ezzel a folyamat lezárul-e.

 Tiltják talán az uniós jogszabályok, hogy egy önkormányzatnak üzletrésze, tulajdonrésze legyen gazdasági társaságokban?

 – Valószínűleg a versenyszabályok érvényesülését vizsgálják az EB illetékesei. Egy önkormányzatnak lehet tulajdoni része bármilyen gazdasági társaságban. Korábban is voltak a pápai önkormányzatnak például E.ON-részvényei, vagy más gazdasági társaságokban az önkormányzati földterület értékét tulajdonrész formájában kaptuk meg. Az önkormányzat tulajdona a hulladékkezelő, a temetkezési és a termálvíz hasznosító cég is. A húsgyár esetében pedig tőkeemeléssel szereztük meg a tulajdonrészt.

 Tudtommal 2009-ben is volt egy EU-s vizsgálat. Akkor nem találtak semmilyen törvénytelenséget?

– Hallottam erről az esetről. A sajtóban azt olvastam, hogy az Európai Bizottság arra volt kíváncsi, hogy állami támogatásnak minősül-e a Pápai Húsnak nyújtott bankgarancia. Brüsszel akkor belátta, hogy szó sincs burkolt állami támogatásról. A Pápai Hús akkor nem ajándékot, hanem hitelt kapott. Akkor két magántulajdonosból álló gazdasági társaság és az önkormányzat megvette a felszámoláskor a gyár vagyonelemeit, és ahhoz hitelt vett föl, amire az akkori kormányzat kezességet vállalt. A vizsgálat lezárult, hiszen mióta az önkormányzat a fő tulajdonosa a cégnek, ennek az eljárásnak a dokumentumaival mi nem találkoztunk.

 Az üzem kapcsán a hvg.hu a könyvvizsgálóra hivatkozva azt írta, hogy a működéshez további pénzekre van szükség. A cikk szerint egy májusi képviselő-testületi határozatból kiderül, hogy egy off-shore hátterű befektető mindössze egyeurós ajánlatot adott az egész cégcsoport többségi tulajdonáért. Ez megfelel a valóságnak?

 – A cikk írója egy igen bonyolult eljárás egyes elemeit ragadta ki önkényesen. S ha a HVG-t még egyáltalán nevezhetjük minőségi lapnak – szerintem nem az – akkor az újságírónak annyit értenie kellene a cégek felvásárlásához, a különböző portfóliók kezeléséhez, hogy ilyen badarságokat nem ír meg. Tény, hogy a pápai önkormányzat többször hangoztatta: szeretne tőkeerős tulajdonostársakat bevonni a gazdasági társaságainkba. Annál is inkább, mert egy önkormányzatnak nem feltétlenül kell ilyen típusú vagyonelemmel rendelkeznie. Tehát megfelelő ajánlat esetén készek vagyunk arra, hogy tárgyaljunk a pápai húscsoporthoz tartozó cégek tulajdonosváltásáról, vagy másik tulajdonos bevonásáról. Feltételeink világosak: csak azokat az ajánlatokat fogadjuk el, melyek garantálják a pápai húsipari termelési kultúra fenntartását, a munkahelyek többségének megtartását, s melyek hosszú távon, tartósan megőrzik a cég helyi adófizetési képességét. Nem hiszem, hogy hátrányunkra válik az, ha egy olyan külföldi cég jelentkezik tulajdonosnak, mely nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, mert így a húsgyár termékei több ország piacán jelenhetnek meg. Azt pedig világosan kifejtette a képviselő-testület, hogy nem akar üzletrészt értékesíteni sem egy euróért, sem többért. Ezért el is vetettük az adott cég ajánlatát. Mi abban látjuk a működés garanciáját, ha a potenciális tulajdonostárs törzstőkét emel a cégben, s úgy szerez többséget.

 Az egy eurós ajánlat nevetségesnek tűnik.

 – Tudom, hogy mindenki felkapja a fejét az egyeurós ajánlat hallatán. De azt tudni kell, hogy van olyan gazdasági társaság – a Pápai Hús Kft. természetesen nem tartozik közéjük –, amelyik egy eurót sem ér meg, hiszen nincsenek eszközei, s veszteséget halmoz fel. Ilyen esetben az is megmentő, aki ezt a folyamatot tőkebefektetéssel megfordítja, akkor is, ha akár egy, akár tíz euróért lép be az üzletbe.

 Mi történik akkor, ha Brüsszel tiltott állami támogatásnak minősíti a vállalat törzstőkeemelését? Utcára kerülnének a munkások?

 – Ebben nem hiszek. A pápai húsipari átalakulásokat a tavalyi kormányhatározat alapján kellett végrehajtanunk. Az a társaság, amelyben a pápai önkormányzat a másfél milliárdos törzstőkeemelést végrehajtotta, a Pápai Hús 1913 Kft. volt. Ez a kft. tavaly az összes termeléshez szükséges eszközét eladta, s az összes dolgozóját átadta a Pápai Hús Kft.-nek. Tehát a Pápai Hús 1913 Kft., illetve annak a jogutódja, amellyel kapcsolatban ez a vizsgálat folyhat, olyan társaság, amelynek a tulajdonában csak olyan eszközök vannak, melyek nem kapcsolódnak a termeléshez – járműtelep, kiürített üzlethelyiség, volt állatfelvásárló telep – és összesen két főt foglalkoztat. Így az ő munkahelyük kerülhet veszélybe, ha Brüsszel szankciót vezetne be.

 Minden rendben van a Pápai Hús Kft. háza táján? Talpra állt a cég? Nincs lejárt tartozása, vagy köztartozása?

 – A magyar húsipar az orosz embargó miatt elég nehéz helyzetben van, így 10-15%-os árbevételtől estünk el. A Pápai Húsnak nincs lejárt tartozása, és fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz. A különféle technikákkal többször, több oldalról is megsegített pápai húsüzem működése stabil.

 A baloldali sajtó szerint a veszteséges cégek nem azért kaptak pénzt, mert jó üzleti lehetőséget jelentettek, hanem inkább azért, mert éppen így diktálták a kormány és az érintett önkormányzatok politikai érdekei. Nem lehet, hogy az ellenzéknek csípi a szemét a pápai húsgyár megmentése?

 – A helyi képviselő-testület a Pápai Hússal kapcsolatos döntéseit konszenzussal hozta meg. Az ellenzéki képviselők is kiálltak a húsüzem mellett. Ezért nem hiszem – bár kizárni semmit sem lehet –, hogy bármelyik pápai politikus a Pápai Hús ellehetetlenítése érdekében feljelentéseket fogalmazna meg.