2015.08.21.
A Farkas major a magyar gazdaság jelentős
létesítménye
Egyértelmű az irányvonal: a kis- és közepes gazdálkodások
megerősítése
Őshonos állatok
bemutatására és tartására szolgáló majort adtak át július
közepén Karcagon. A több mint 150 millió forintos beruházás
három egymásra épülő uniós támogatással valósult meg 2009
és 2015 között. Az alulról érkező visszajelzések azért lényegesek,
mert így tudhatja meg a minisztérium, hogy miként lehet a
magyar mezőgazdaságot fejleszteni és erősíteni –
nyilatkozta Dr. Farkas Béla ügyvezető, s hozzátette: minél több
támogatást kéne az EU-nál kiharcolni.
Miként kötődik ehhez a karcagi majorhoz az Agrohungária
cégcsoport?
– A cégcsoportban a családom a legnagyobb tulajdonos. Jómagam
a feleségemmel, a lányom az idősebb fiával családi gazdálkodó.
Elhatároztuk, hogy magyarságtudatunknak megfelelően őshonos állatok
tartásával foglalkozunk. Ezek az állatok számunkra nagyon
tetszettek, és a gazdasági szerkezetünkbe is beépíthető a
velük való foglalkozás. Hiszen a növénytermesztés melléktermékeit
ezek az állatok gazdaságosan tudják hasznosítani. Saját és bérelt
területen, összesen 700 hektáron gazdálkodik az általam irányított
cégcsoport, amelyben részt vesz a két családi gazdálkodás, s
ott tenyésztjük az állatokat. A cégcsoport többi tagja más
tevékenységet végez, például építőipari, szaktanácsadási,
integrátori feladatokat, de az alaptevékenységben én és a lányom,
külön-külön családi gazdálkodóként tevékenykedünk.
Mikor alakult cégcsoportjuk, s azon belül mivel
foglalkoznak?
– 21 éve alakult az Agrohungária Kft. mint névadó,
mely partnereinek különféle gépi szolgáltatásokat nyújt
(talajművelés, vetés, növényvédelem, betakarítás stb.) tanácsadás
mellett. Kereskedelmi tevékenységében a vetőmag mellett műtrágya-,
lombtrágya- és növényvédőszer-forgalmazást is folytat. Új
tevékenysége tógazdálkodási halak, valamint törzskönyvezett
magyar szürkék, mangalicák, rackák, baromfik (tojás, napos
csibe, tyúk) értékesítése. Az elmúlt évek alatt hét cég
– négy kft., egy bt. és két családi gazdálkodó – jött létre
a cégcsoporton belül, amelynek vezetője az Agrohungária Kft.
Az alakulás évétől a mai napig több kormányváltás
is volt. Hogyan látja, hogy melyik kabinettől kapták a
legnagyobb segítséget?
– A magyar mezőgazdaság régóta a magyar kormányzat
preferált ágazata, ami még inkább felerősödött az
EU-csatlakozást követően a pályázati kiírásokkal.
Gondoljunk a területalapú támogatásokra, s aki részt tudott
venni a környezetvédelmi programokban, ahogy mi is, újabb összegekhez
jutottak. A Fidesz-kormányzat erősítette meg a kis- és középvállalkozások
pozícióját, hogy ezek a cégek jobban fejlődhessenek,
stabilabbá váljanak. Ebből a támogatásból nekünk is jutott.
Tehát egyértelmű az irányvonal: a kis- és közepes gazdálkodások
megerősítése, s ennek érezzük már a hatását. A kkv-szektor
tagjai a kormány intézkedéseinek köszönhetően képesek
fejleszteni, pénzügyi helyzetüket stabilizálni, munkaerőlétszámban
is bővíthetnek. Természetesen itt még nem lehet megállni,
mert nagyon sok kérdésre kell még választ találni, de a
perspektíva jó.
A szaktárca meghallgatja az önök véleményét?
– Ez jó kérdés, mert problémát jelentett, hogy nem
mindig volt lehetőségünk a tárcával közölni a felvetéseinket.
A gondokat, a problémákat nem azért hangsúlyozzuk, hogy kritikákat
fogalmazzunk meg, hanem segítő szándékkal, hiszen a gyakorlati
életben sokkal hamarább megtapasztaljuk azokat a nehézségeket,
melyek Budapestről nem biztos, hogy láthatóak. A minisztériumnak
vagy a kamaráknak már el tudjuk mondani a problémákat, attól
függetlenül, hogy sosem lehetünk a válaszokkal teljes mértékben
elégedettek. Tehát nem támadó hangvételben kritizálunk,
hanem olyan megoldásokat szeretnénk elérni, amelyek mind a
szaktárca, mind a gazdálkodók számára előnyösek lehetnek.
Ezek az alulról érkező visszajelzések azért lényegesek, mert
azok által láthatja a minisztérium, hogy miként lehet a magyar
mezőgazdaságot fejleszteni, erősíteni, exportorientálttá
tenni, s hogy lehet minél több támogatást törvényes keretek
között elérni az EU-nál.
A karcagi fajták szaporításában jelentős erővel
vesz részt az Agrohungária Kft. Mi jellemzi az elmúlt évek értékesítési
adatait?
– A karcagi kutatóintézet nagyon jó kalászos fajtákat
– őszi búzát, őszi árpát, tritikálét és egyéb alternatív
növényeket is – állít elő, mely intézménnyel nagyon régi
a kapcsolatunk. Így az Agrohungária Kft. megállapodást kötött
a kutatóintézettel, hogy a fajtáit preferálja, szaporítja és
terjeszti. A karcagi kutatóintézet a kalászos fajták vonatkozásában
nagyon jó eredményt ért el – tudni kell, hogy ezen a területen
két nagy nemesítő intézet működik, a martonvásári és a
szegedi. S a karcagi följött a harmadik helyre. Elérték, hogy
az általuk kinemesített fajták a karcagi nagyon száraz éghajlat
és gyenge talajviszonyok mellett egyre jobban termelhetők. A
nyilvános cégadatok szerint a kft. éves értékesítési nettó
árbevétele 2014-ben meghaladta a 186 millió, 2013-ban pedig a
177 millió forintot. A társaság adózott eredménye 2014-ben
863 ezer, míg 2013-ban egymillió 839 ezer forint volt.
Hazánkban szinte egy termelési cikluson belül tud
megjelenni a súlyos károkat okozó víztöbblet, illetve ennek
ellenkezője, az ugyancsak jelentős veszteségeket okozó vízhiány.
Mindez mennyire hat ki a talajművelésre?
– A nagykunsági termelőket az a probléma foglalkoztatja
a leginkább, hogy tavasszal jelentős kárt okoz a belvíz, míg
nyáron az aszály. A magyar mezőgazdaság fejlesztésének egyik
legfontosabb kulcspontja, hogy kezeljük a belvizeket, árvizeket,
s a nagy melegben öntözhessünk. Személyes véleményem szerint
egyébként az öntözés, a belvíz és árvíz kérdéskörét
csak összevontan lehetne eredményesen megoldani, ezeket egy kézbe
adva lehetne átfogó intézkedéseket hozni. Ha erre a kérdésre
megfelelő válasz születne, akkor Magyarország valóban éléskamrája
lehetne Európának, és a távolabbi területeknek is. A magyar
mezőgazdaság termékei óriási tartalékokat jelentenek ma is a
nemzetgazdaság részére, amelyről kár lenne lemondani a vízgazdálkodás
hibái miatt.
Medveczky Attila
|