|
 2015.08.28.
Családalapítás
és munkavállalás
Minél több gyermek szülessen
Folyamatosan
emelik a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét
2019-ig. Január elsejétől havonta ötezer forinttal több
maradhat náluk. Ez önmagában elegendő a népességcsökkenés
megállítására? – kérdeztük Fűrész Tünde helyettes államtitkártól.
Korábban több egy-, illetve kétgyerekes család úgy
érezte, hogy őket a kormány negligálja, és csak a három és
annál több gyermeket nevelőkre fókuszálnak. Ezért döntöttek
úgy, hogy emelik a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét?
–Az alapvető ok, hogy évek óta azt tapasztaljuk: a kétgyermekes
családok aránya egyre inkább csökken. Egyre több az
egygyermekes család, és kis mértékben növekedett a három és
annál több gyermeket nevelő családok aránya. A régi kétgyermekes
családmodell egyre inkább háttérbe szorult. Míg 2001-ben a
családok 37%-a volt kétgyermekes, addig 2011-ben, a legutóbbi népszámláskor,
csak 34%. Elő szeretnénk segíteni a testvérek megszületését,
mert nagycsalád is csak akkor jöhet létre, ha a második
gyermek is világra jön. Ezért tartjuk lényegesnek, hogy a kétgyermekesek
családi kedvezménye, fokozatosan, 2019-ig duplájára nőjön.
Mit jelent az, hogy ez az adókedvezmény
megosztható?
–Azt, hogy a szülők a kedvezményt egymás között
megoszthatják. A család összjövedelmét vizsgáljuk, s a
kedvezményt fele-fele, de másféle arányban is megoszthatja
egymást közt az anya és az apa. Nemcsak a személyi jövedelemadódóból,
hanem a járulékokból is igénybe vehető ez a kedvezmény,
amennyiben az alacsonyabb jövedelme miatt valaki nem tudná a
teljes kedvezményt igénybe venni csak az szja-ból.
2016-ban mekkora összeg jut családi adókedvezményre a
költségvetésből?
–Idén több mint 240 milliárd forint, s ez az összeg
2016-ban további 14,5 milliárddal növekszik a kétgyermekesek bővített
családi adó-és járulékkedvezménye miatt. Hiszen 2016-ban a kétgyermekes
családok gyermekenként havonta nettó plusz 2500 forintot
kaphatnak, ami így 5000 forintot, s évente 60. 000 forintot
jelent. S ez az összeg fokozatosan növekszik 2019-ig.
Ezzel a lépéssel elérhető, hogy minél több gyermek
szülessen, és javuljon a demográfiai mutató? Ez azért is lényeges
kérdés, mert az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Magyarországon
8,3 millióan élnek majd, 2075-re 7,2 millióan, míg 2100-ban
6,5 millióan.
–Természetesen
az a célunk, hogy minél több gyermek szülessen. Több mint másfél
éve azt mutatják az adatok, hogy folyamatosan nő a gyermekszületések
száma. Lényeges, hogy ne csak egy gyermek, hanem lehetőség
szerint minél több testvér szülessen a családokban. Mindez a
népességfogyás csökkenése felé vezethet. Kiemelendő, hogy küzdünk
az úgynevezett Ratkó- hatással. A ’70-es években született
nagyszámú generáció, akik a Ratkó –gyerekek gyermekei,
mostanában kezdenek kiöregedni a gyermekvállalási korból.
Sajnálatos módon az ő generációjuktól nem született annyi
gyermek, mint amennyi valószínűsíthető lett volna. Tehát a
szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken, s
emellett kéne elérni azt, hogy aki szül, minél több
gyermeknek adjon életet. Emellett az is lényeges, hogy ne növekedjenek
a halálozási számok, hiszen ezek kettős hatásaként mérséklődhet
a népességfogyás üteme. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az idős
kort is minél tovább tartó egészségben, aktivitással, éljék
meg a 60-65 év felettiek.
Feleségemmel együtt három gyermeket nevelek, s jól
tudom, mennyire fontos a megfelelő lakás, az óvoda, és a
munkahely. Korábban a Fészekrakó program elég sok anomáliát
idézett elő. Hogyan tudják megoldani azt, hogy azok, akik családot
szeretnének alapítani, megfelelő lakáshoz jussanak, és a
gyermekes famíliák anyagiakban ne nélkülözzenek?
–Ezért vezettük be többek között például a testvérek
megszületését elősegítve a testvér GYES/GYED intézményét.
Az új szabályozás szerint mindegyik gyermek esetében folyósításra
kerül a gyermek után járó valamennyi ellátás a gyermek három
éves koráig. Amennyiben tehát a nagyobb gyermek három éves
kora előtt születik meg a kistestvér, a szülők jogosultak
lesznek a nagyobb gyermek és az újszülött gyermek után járó
ellátásokra egyaránt. Abban az esetben, ha nagyon rövid idő
telik el az egyes szülések között, még az is előfordulhat,
hogy egy ideig egyszerre akár három gyermeke után kapjon ellátást
a szülő –például a legidősebb után GYES-t, a középső után
GYED-et, a legfiatalabb után pedig CSED-et, azaz csecsemőgondozási
díjat, régi nevén terhességi-gyermekágyi segélyt. Valóban
nagyon fontos ezen kívül, hogy a családalapítás egyik
elengedhetetlen feltétele, az otthon megteremtése, kialakítása
érdekében is kapjanak támogatást a családok. Ezért vezettük
be idén július elsejétől a családok otthonteremtési kedvezményét,
amely vissza nem térítendő állami támogatás abban az
esetben, ha valaki a gyermekekre, vagy az előre vállalt
gyermekekre tekintettel lakást vásárol – legyen az új építésű
vagy használt lakás –, vagy lakását bővíti egy plusz szobával,
hogy abban még egy gyermek elférjen.
Azt látom, hogy azok a nők, akik fiatalon azt
hangoztatják, nem akarnak gyereket, számukra első a karrier,
amikor azt veszik észre, hogy barátnőik közül egyre többen vállalnak
gyermeket, hirtelen meggondolják magukat, és a családalapítás
mellett döntenek. Tehát a gyermekvállalás területére is
jellemző a példakövető magatartás?
–Valószínűleg igen, de nem jó, ha egymással
szembehelyezzük a családalapítást és a munkavállalást.
Hiszen akkor lehet igazán biztonságosan családot alapítani, ha
munkajövedelem, és biztos egzisztencia áll mögötte. Nem győzzük
hangsúlyozni, mennyire fontos a munka és a család összeegyeztetése.
Éppen ezért a munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már
akár a gyermekük fél éves korától igénybe vehetik a gyed
extrát. Ez azt jelenti, hogy az a nő, aki visszatér dolgozni
– akár teljes vagy részmunkaidőben –, a fizetése mellett
megkapja a gyermeke után járó gyed-et vagy gyes-t is.
A demográfiai
mutatók javulása érdekében szükséges egy társadalmi szemléletmód-váltás
is?
–Természetesen; akár a család és a munka összeegyeztetése
kapcsán is nagyon fontos volna, hogy a társadalom többsége
elfogadja azt, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás,
nemhogy nem zárja ki egymást, hanem igenis egymást erősítő tényezők.
Ez azért is lényeges, mert a nemzetközi adatok azt mutatják,
hogy azokban az államokban – így a Skandináv-országokban,
Franciaországban, Nagy-Britanniában –, ahol a család és a
munka egyensúlya hatékonyabban megvalósul, ott több gyermek születik.
Medveczky Attila
|
