|
 2015.08.28.
Önállóan képviseljük
a felvidéki magyarságot
A szlovák többsége az autonómia szó hallatán határmódosításra
gondol
A pozsonyi Új Szóban
arról értekeztek, hogy az MKP tárgyalásokat folytatott a
Szabadság és Szolidaritás Pártjával (SAS, ejtsd: SzASz), és
ez bizonyára választási koalíciót jelent. Közben egyre több
szlovákiai politikai elemzőműhely felmérése szerint az MKP
2016-ban bejutna a pozsonyi törvényhozásba. Lesz-e választási
koalíció? Miről folytak a tárgyalások? Miről szól a helyi
magyar közösség önkormányzatisági koncepciója? Miért nem
használják az autonómia kifejezést? Aki válaszol: Berényi József.
Volt már arra példa az MKP történelmében, hogy a választások
előtt szlovák pártok keressék meg, hogy az esetleges együttműködésről
tárgyaljanak?
–Erre nem tudok pontos választ adni, mert amikor még Bugár
Béla állt az MKP élén, akkor nem jutott el hozzám minden
információ. Egy biztos: mióta én vezetem a pártot, azóta
ilyen jellegű megkeresés nem történt.
Vajon miért kereste föl ez a két párt az MKP-t?
–Azért, mert a Szabadság és Szolidaritás Pártja, hozzánk
hasonlóan, a parlamenti bejutási küszöbön áll, és a lehetséges
szövetségest keresi. Azt pedig megértem, hogy politikai
ellenfeleink, köztük a Most-Híd politikusai nem nézik jó
szemmel, hogy szlovák parlamenti pártok partnerként tekintenek
ránk, hiszen ezzel igazolást nyert, hogy az a ténykedésük,
hogy az MKP-t elszigetelt pártként tüntessék fel, nem járt
sikerrel.
Miben állapodtak meg az SAS, és Polgári
Konzervatív Párt (OKS) vezetőivel?
–A SAS-szal nem tárgyaltunk koalícióról; ők a széleskörű
együttműködés lehetőségét vetették föl. Mi pedig azt
mondtuk: helyes, ha már most megvizsgáljuk, hogy egymás
programjának mely elemeit tudnánk támogatni, amennyiben bekerülünk
a parlamentbe, mert ez elősegítheti mindkét párt lényeges céljainak
elérését. A Polgári Konzervatív Pártnak mi kínáltuk föl,
hogy jelöltjeik szerepeljenek a választási listánkon, s így
általunk jussanak be a parlamentbe. Az OKS több magyar jellegű
kérdésben is mellénk állt az elmúlt években, legyen szó
kettős állampolgárságról, nyelvhasználatról, kollektív bűnösség
elvéről, és az önkormányzati elképzeléseinket is fölvállalták.
Tehát ebből a szempontból Szlovákiában egy igazi unikális,
humánus, bár igaz, kis pártról beszélhetünk.
Választási koalícióban nem gondolkodnak?
–Nem, mert ha két párt indul koalícióban, akkor 7%-ot
kell elérnie, míg ha egyedül indulunk, akkor 5% elég a
parlamentbe való bejutáshoz. Plusz 2%-ot pedig nem hozna az
OKS-szel való koalíció. Így a polgári konzervatívok a mi
listánkon független jelöltként szerepelhetnek.
2010-ben az OKS jelöltjei a Most-Híd listáján
szerepeltek. Azóta a polgári konzervatívok csalódtak Bugár pártjában?
–2010 óta az OKS és a Most-Híd eltávolodott egymástól;
a parlamenten belül is komoly feszültség keletkezett a két párt
között.
Tárgyaltak az OKS-szel, a SAS-szal, de tudtommal a Bugár
Béla által vezetett Most-Híddal, a vegyespárttal nem. Ez
Magyarországról nézve kissé abszurdnak tűnik.
–A tavalyi helyhatósági választásokat követően, még
decemberben, a Most-Híd vezetői kijelentették, hogy nem akarnak
tárgyalni velünk az együttműködésről, csak a parlamenti választások
után. Én pedig többször hangsúlyoztam, hogy mi tárgyalnánk
velük, de részükről erre nincs hajlandóság.
Szinte az összes – talán a Medián kivételével –
politikai kutatóintézet felmérése szerint bejut az MKP a
pozsonyi parlamentbe. Ügyel arra a párt országos és helyi
vezetősége, hogy ezzel ne „altassák el” önöket?
–Természetesen,
mert a bejutási lehetőségeink a hibahatáron belül vannak. Ez
is mutatja, hogy még sokat kell dolgoznunk a választói bizalom
elnyerése érdekében.
Az előző választáson a kormányzó Smer ígéretek tömkelegével
halmozta el a déli országrészen élő magyarokat, akik közül
többen Fico pártjára szavaztak. Mit tudnak tenni annak érdekében,
hogy a felvidéki magyarok ne higgyenek a Smernek?
–Az elmúlt négy év a déli országrészben nem a beruházásokról,
nem az útfelújításokról és a munkahelyteremtésről szólt.
A választások előtti évben igyekszik a Smer a magyarok által
lakott térségekben hangulatjavító intézkedéseket hozni, de
ezek messze elmaradnak attól, amit négy évvel ezelőtt ígértek.
Mi erre kívánunk rámutatni, valamint arra, hogy amikor az MKP
bent volt a parlamentben, s kormányzati tényező volt, akkor a déli
régió helyzete jóval kedvezőbb volt, mint az elmúlt időszakban.
Ha a magyarok vissza akarják hozni azt az időt, mikor jobban éltek
szülőföldjükön, azt úgy érhetik el, ha az MKP-t beszavazzák
a parlamentbe.
Az ellenzéki pártok fő célja Fico megbuktatása. De
van-e olyan karizmatikus politikus, aki az ellenzék „arca”
lenne?
–Egyelőre még nincs. De nem volt ez másként
1997-98-ban sem, amikor Meciar uralta a szlovák politikát,
hasonlóképpen, ahogyan most Robert Fico. S aztán a választási
eredmények, a politikai folyamatok után lett Dzurinda a
jobboldali ellenzék arca, vezetője. Most sem lehet kizárni,
hogy 2016-ban színre lép egy hasonló kaliberű vezető.
Amennyiben az
MKP bekerülne a parlamentbe, koalícióra lépne azokkal az erőkkel,
melyek egy Smer nélküli kormányban érdekeltek?
–Amennyiben Robert Fico leváltásához nélkülözhetetlen
az MKP szerepe, akkor a szavazóink sem bocsátanák meg nekünk,
ha nem lépnénk koalícióra a többi jelenlegi jobboldali ellenzéki
párttal.
A Martosi Szabadegyetemen azt mondta: „műhelyükben
elkészült a helyi magyar közösség önkormányzatisági
koncepciója”. Direkt nem beszélt autonómiáról?
–Azért nem használjuk az autonómia kifejezést, mert a
szlovákok többsége ezt a szót meghallván nem decentralizált
államigazgatásra, hanem határmódosításra gondol. Ezért azt
hangoztatjuk, hogy a szórványmagyarságnak oktatási-és kulturális,
míg a tömbmagyarság számára a területi önkormányzatiság
lenne a megoldás gazdasági fejlődésünk és megmaradásunk
biztosítására.
Medveczky Attila
|
