vissza a főoldalra

 2015.08.28. 

20 év börtön elég lesz az „idiótának”

De Gaulle 1960 nyarán kezdődő tárgyalásai végén, az eviani megállapodásokban elismerte Algéria függetlenségét, amit 1962. július elsején népszavazás szentesített. Ezáltal vált Algéria, a gyarmatok megtartásáért harcolók szemében a fő célponttá.

Meggyilkolására több kísérletet tettek, az 1962. augusztus 22-én indított támadást Jean Marie Bastien Thiry repülőmérnök alezredes vezetésével készítették elő. BastienThiry korábban de Gaulle híve volt, azonban a tábornok Algéria politikájának megváltozása után annak esküdt ellensége lett. A 12 főből álló OAS egység (amelynek három magyar tagja is volt) Párizs Petit Clamart nevű külvárosában, az esti szürkületben nyitott tüzet az Avenue de la Libération sugárúton az Orly repülőtérre tartó elnöki konvojra. Mint a későbbi vizsgálat kiderítette, a gépfegyverekből 220 lövést adtak le, ezek leterítették az elnök két motorkerékpáros testőrét, s 14 golyó találta el a de Gaulle-t szállító fekete, páncélozott Citroent. A jármű hátsó szélvédője betört, mind a négy gumija kidurrant, a sofőr azonban a kiváló felfüggesztési rendszernek köszönhetően úrrá lett a megfaroló kocsin, és gázt adva elszáguldott a helyszínről. De Gaulle és felesége a csodával határos módon sértetlenül úszta meg a merényletet. A tábornok később, 1969-ben, hálája jeléül megakadályozta, hogy a nehézségekkel küzdő Citroent felvásárolja az olasz Fiat. Bastien Thiryt letartóztatták, és 1963 januárjában két társával együtt katonai bíróság elé állították, s az ítélet mindhármuk esetében halál volt. De Gaulle a lövéseket leadó két vádlott esetében ezt börtönbüntetésre változtatta, a merényletet kitervelő és megszervező Bastien Thiry esetében viszont nem gyakorolt kegyelmet, bár a tárgyalás előtt még azt mondta: húsz év börtön elég lesz az „idiótának”, akit öt év után szabadon bocsáthatnak. Véleménye állítólag azután változott meg, hogy kiderült: Bastien Thiry ártatlan civilek (köztük az elnök felesége) megölésére is engedélyt adott, a tárgyaláson sértegette de Gaulle t, s ami a tábornok szemében a legnagyobb vétek volt: ő maga nem vett részt az akcióban, nem kockáztatta az életét. A halálos ítéletet 1963. március 11-én hajtották végre. Bastien Thiry volt az utolsó francia, aki kivégzőosztag előtt fejezte be életét. Ekkor már az OAS sem jelentett veszélyt: vezetőit letartóztatták vagy kivégezték, s a szervezet gyakorlatilag megszűnt létezni.

czyla