vissza a főoldalra

 2015.12.04. 

Titkosszolgálati ügyek

Mindenekelőtt arról ejtsünk néhány szót, hogy a győztesek népszerűsége mindig hirtelen megnő. Általában megfigyelhető, hogy az úgynevezett közemberek a győztesek mellé állnak – csak nagyon kevesen szeretnek a vesztesek közé tartozni. Persze elvhűség is létezik a világon… Akárhogyan is, a lengyelországi parlamenti választások után két héttel a TNS közvélemény-kutató intézet felmérést készített, reprezentatív jelleggel ezer fős mintán, és ez kevéssé meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy a most kormányra került Jog és Igazságosság (PiS) tíz százalékkal növelte támogatottságát az októberi országgyűlési választások eredményéhez képest. A kutatás szerint a PiS jelenleg 48 százalékos népszerűséget élvez, míg a számára választási győzelmet hozó szavazáson a szavazatok 37 százalékát szerezte meg. A parlamentbe jutott pártok közül a jobboldalinak minősített Kukiz’15 mozgalom, valamint a balliberális, mások szerint szimplán baloldali Nowoczesna párt növelte támogatottságát. A Kukiz’15 a választásokon 8,81 százalékos, a TNS felmérésében 10,3 százaléknyi támogatottságot kapott. A Nowoczesna kedveltsége fél százalékkal javult a 7,6 százalékos választási eredményhez képest. A kormányzásból kikerült, jobbközép Polgári Platform (PO) kicsivel több mint öt százalékot veszített a 24 százalékos választási eredményhez képest, jelenleg 18,7 százalékon áll. Veszített a PO volt kormánykoalíciós partnere, a Lengyel Parasztpárt (PSL) is, amely októberben 5,1 százalékos eredménnyel éppen csak átjutott az ötszázalékos választási küszöbön, jelenleg azonban csak a polgárok 4,7 százaléka szavazna rá. A jó hírek közé sorolom, hogy a parlamenten kívül rekedt lengyel baloldali pártok tömörülése, az Egyesült Baloldal október óta további két százalékot veszített. Tehát folytatódik a mélyrepülésük.

Más tekintetben is zajlik az élet. Friss hír, hogy hivatalosan is megalakult az új lengyel kormány. Parlamenti jóváhagyását követően, múlt csütörtökre virradó éjjel lemondott négy lengyel titkosszolgálati vezető: a Belbiztonsági Hivatal, a hírszerzés, a katonai elhárítás és egy másik hírszerző szervezet főnöke. Beata Szydlo miniszterelnök a lemondásukat elfogadta. Új titkosszolgálati vezetőket egyelőre nem neveztek ki. A lengyel közszolgálati televízió arról számolt be, hogy a szerda éjjeli bizalmi szavazást követően, melyen a képviselők többsége jóváhagyta az új kormányt, megválasztották a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagjait is. A titkosszolgálati vezetők lemondásáról az új nemzetvédelmi miniszter tájékoztatta az illetékes bizottság tagjait. A bizottság ezt jóváhagyta – a miniszterelnök ezt követően hagyta jóvá a távozásukat.

Az újdonsült ellenzék, a PO és szövetségesei természetesen egészen másképpen értékelik a helyzetet. Az előző kormány titkosszolgálatokat felügyelő államtitkára a vezetők távozását erőszakos leváltásnak nevezte. Marek Biernacki szerint a „terrorveszély időszakát éljük”, ezért a leváltásokat „civilizált módon” kellett volna végrehajtani, annak érdekében, hogy biztosítsák a hatáskörök és az információk átadását. A korábbi külügyminiszter, Grzegorz Schetyna még élesebben fogalmazott, és egyenesen „hadiállapotnak” minősítette a titkosszolgálati vezetők leváltását. Ezek persze csak szavak, propagandisztikus politikai kirohanások. Nemsokára kiderül, miként szervezik át a titkosszolgálatokat.

Az érdemi történéseket elemezve kiemelendő, hogy a hivatali esküjét már letett kormányfő, Beata Szydlo megtartotta programbeszédét a lengyel parlament alsóházában, és részletesen kitért a nemzetbiztonsági és gazdasági kérdésekre. E beszédében néhány kifejezetten fontos megállapítást tett. Például: „Fontos az Európai Unió tagállamainak szolidaritása, de nem nevezhető szolidaritásnak a más államok által teremtett probléma exportálása.” E szavakat nyilvánvalóan egyes német és osztrák vezetőknek címezte. Főként Angela Merkel német kancellárnak, az általa erőszakosan hirdetett menekültelosztási mechanizmusra utalva.

Leszögezte: „Kivételes helyzetben, a párizsi merényletek után néhány nappal lépünk hivatalba. A szabadság, a demokrácia és a tolerancia értékein alapuló világot azok támadják, akik nem tisztelik mások szabadsághoz való jogát.” Ezt követően arról beszélt, hogy az új kormány munkájában elsődleges szempont lesz a lengyel nemzet biztonsága. Három alapvető politikai célt határozott meg: a hagyományos értelemben felfogott biztonságot, a gazdasági biztonságot, valamint Lengyelországnak a nemzetközi színtéren vállalt szerepét. A gazdasági biztonság fogalomköréből az energiapolitikai és informatikai biztonságot emelte ki.

Lengyelország védelmi politikájáról Beata Szydlo azt mondta: rendkívül fontos a lengyel hadsereg további korszerűsítése, valamint a NATO keleti szárnyának megerősítése. Kiemelte az Egyesült Államokkal való együttműködést. Ugyanakkor hangsúlyozta a kelet-közép-európai térség jelentőségét, és félreérthetetlenül utalt a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski köztársasági elnök geopolitikai elképzelésére – annak alapja a szoros regionális együttműködés volt. A lényeg az, hogy Lengyelországnak a lendületes gazdasági fejlődés révén kell erősödnie, és ez határozza meg az ország belső fejlődését és nemzetközi helyzetét. Az államigazgatás reformja is várható, egyebek között az, hogy a vidékfejlesztési és a gazdasági minisztérium összevonásával létrehoznak egy, a gazdasági tárcákat összpontosító fejlesztési minisztériumot. Ez az új tárca a kormány nagy beruházási terveit hivatott megvalósítani. Élére az egyik bank eddigi elnökét, a 47 éves Mateusz Morawieckit nevezték ki miniszternek, egyben kormányfőhelyettesnek is.

Szydlo asszony programbeszédének gazdasági része teljesen megegyezett a PiS választási programjával: a fogyasztás növelésével serkentenék a gazdaságot, az ehhez szükséges növekvő állami kiadásokat pedig a nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatásából fedeznék. A bankadó bevezetését a második Orbán-kormány intézkedései közül vennék át, döntően Orbán Viktor elképzelései alapján. Szydlo arról is részletesen szólt, hogy változtatni szeretne az előző választási ciklus végén elfogadott jövő évi költségvetésen. A PiS politikusai már korábban jelezték: Lengyelország jövőre 3,5-5,7 milliárd eurónak megfelelő összeggel növelné költségvetési bevételeit. Ezt mindenekelőtt a multinacionális vállalatok megadóztatásából, illetve a meglévő adók hatékonyabb behajtásával érnék el. Végül arról beszélt, hogy az új kormány a családok támogatásának is kiemelt figyelmet szentel: a PiS havi 500 zlotys (36 ezer forintos) gyermeknevelési segélyt vezet be.

Zsille Gábor