|
 2015.12.04.
Nemzeti közszolgálat
Hogyan is lehetne együttműködni egy olyan szakszervezettel,
amelyik azt hangoztatja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar illegitim
szervezet, fasiszta, náci elemekkel tarkítva
Minősített többséggel
fogadta el a Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlése
az etikai kódexet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)
viszont az elfogadott kódex életbeléptetésének elhalasztását
kéri. Kötelező-e a kódexet betartani minden egyes oktatási
intézménynek? Melyek a főbb alapelvek? Mi az etikai bizottság
szerepe? Miért támadják a szakszervezetek az etikai kódexet?
– ezekre a kérdésekre vártuk a választ a Nemzeti Pedagógus
Kar elnökétől
Mit kell tudni magáról a kódexről, és annak a
Nemzeti Pedagógus Karral való kapcsolatáról?
– A kódex elfogadásáról a nemzeti köznevelési törvény
rendelkezik, a Nemzeti Pedagógus Kar hatáskörébe utalva azt.
Tehát úgy is meg lehet közelíteni a témát, hogy mi elvégeztük
azt a feladatot, amit a törvény a karra bízott. De sokkal többről
van szó, mint egy feladatellátás formai szempontból való
megfelelésének. A kódex lényege, hogy azokat a közmegegyezésen
alapuló hivatáserkölcsi normákat, amelyeket a szakma – azt
gondolom – teljes egészében el is fogad, alapelvek formájában
rögzítse. Amennyiben a kódex 17 alapelvét elolvassák, senki
számára sem lehet kétsége az előbb közöltek igazságáról.
Ebből is adódik a probléma, mert többen nekünk szegezik a kérdést:
miért kell leírni ezeket az elveket, hiszen mi eleve is így
dolgozunk. Nagyon örülök, amikor ezt mondják, mert ez azt
jelzi, hogy sikerült pontosan megfogalmazni azokat az
alapelveket, amelyek egy tisztességes, becsületes pedagógus részére
vitathatatlanok és teljes mértékben elfogadhatóak. Többször
ahhoz hasonlítottam ezt a folyamatot, mikor megalkották a tízparancsolatot
– nem nagyképűségből mondom ezt, csak egy mindenki által
ismert példát hoztam föl –, akkor is az akkori kornak
megfelelő, és máig ható természetes alapelveket rögzítették.
Arra az időszakra sem az volt a jellemző, hogy az emberek többsége
ölt, rabolt, megcsalta a feleségét, és még sorolhatnám,
hanem a tízparancsolatban megfogalmazták az akkori kor erkölcsi
mércéjét. Szerintem ez az alapelvek funkciója.
Az alapelveken kívül még mit tart lényegesnek?
– A kódex leírja a pedagógus–pedagógus, pedagógus–szülő
és pedagógus–tanítvány (vagy nevelt) – kapcsolatrendszert
is. Hiszen ezek a kapcsolatok határozzák meg az intézményrendszer
sikeres működését. Nyilván az első megfogalmazások, tervek
nem sikerültek teljesen, így magam is egyetértek azzal, hogy több
esetben finomítani kellett, és a szóhasználatokon is változtattunk.
Ki is kértük a tagok véleményét, és 50 javaslatot fogadott
be a kar az etikai kódexbe.
Mik tartoznak a pedagógus hivatás etikai normái közé?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy feladatainkat jogkövető
állampolgárként végezzük. Tehát azokat a törvényeket,
rendeleteket, amelyek ránk vonatkoznak, nem azért tartjuk be,
mert félünk a szankciótól, hanem mert úgy gondoljuk, hogy
ezek határozzák meg azt a környezetet, amelyben dolgozunk kell.
Nyilván lényeges az elkötelezettség a szakmánk és a magyar társadalom
iránt; a szakszerűség, s hogy feladatainkat a legjobb tudásunk
szerint végezzük kiemelt hangsúlyt fektetve a tanulók mindenek
felett álló érdekeire. Nagyon fontos a méltóság és a példamutatás,
mert a gyerekek szinte a legtöbbet a tanáraikkal találkoznak.
Nem mindegy, hogy milyenek a megnyilvánulásaink. Ezért írtuk
azt, hogy megjelenésünk és magatartásunk is hivatásunkhoz méltó
legyen. Munkánk során megkérdőjelezhetetlen a pártatlanság,
az igazság és méltányosság a tanulók jogos érdekében,
ugyanígy az előítélet-mentesség és az egyenlő bánásmód.
Ezenkívül a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel,
a fenntartóval, a működtetővel egyaránt együttműködünk a
köznevelés hatékonyabb és eredményesebb szolgálata érdekében.
S azt gondolom, mindenkinek nagyon fontos a lelkiismeretesség
fogalma is.
Milyen esetekben járhat el az etikai bizottság?
– Az etikai bizottságnak ahhoz, hogy eljárjon egy adott
ügyben, először is valamilyen módon tudomást kell szereznie
az etikai vétség gyanújáról. Az eljárást meg kell indítani
akkor is, ha a kar tagja kéri maga ellen, esetleg amiatt, hogy
tisztázódjon valamilyen félreértés. Továbbá a Kar tagjának
bejelentése alapján, is eljárás indulhat, ha az általa vélelmezett
etikai vétséget beadványban is nevesíti.
A kar által
elfogadott kódex minden köznevelési intézményre nézve kötelező
jellegű?
– A kar etikai kódexének alkalmazása az állami és önkormányzati
fenntartású köznevelési intézményekben kötelező. A magán
köznevelési intézmény fenntartója az elfogadott kódex általános
etikai alapelveinek figyelembevételével alkotja meg az intézményeiben
érvényes etikai kódexet. Az egyházi iskolák pedig ajánlásként
veszik figyelembe a kar által elfogadott kódex alapelveit. Ezt a
hármas megosztást nem mi találtuk ki, hanem a törvény írja
elő.
Az etikai kódex ellen korábban tizenegy szakmai
szervezet tiltakozott, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben kérte a küldöttgyűlés
napirendjéről való levételt, illetve az etikai kódex elutasítását.
Mi a gondjuk a szakszervezeteknek az etikai kódexszel?
– A szakszervezetek részéről a legnagyobb probléma az,
hogy megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar. Ők magát a megalakulást
tartják illegitimnek, annak ellenére, hogy azt törvény szabályozza,
ebből következik, hogy mindenben támadják a Nemzeti Pedagógus
Kart, szerintem olyan dolgokban is, amelyekben az együttműködés
sokkal hatékonyabb lenne az ágazat eredményessége érdekében.
A szakszervezetek konkrétan nem egyes pontokat támadnak, hanem
az etikai kódexet. A kódexet pedig azért, mert a kar létét is
támadják. Így a szakszervezetek vádjait nem az elnök elleni,
nem az NPK elleni, hanem politikai indíttatású fellépésnek
gondolom.
Pedig elnökké választását követően szinte rögtön
leült tárgyalni Mendrey Lászlóval, a PDSZ elnökével.
– Miután megalakult a pedagógus kar, Mendrey elnök úr
június végén megkeresett, és akkor úgy tűnt, hogy akár együtt
is képviselhetnénk bizonyos álláspontokat. Gondolok a
munkaterhekkel, a bérekkel, a munkavállalók helyzetével
kapcsolatos dolgokra. Ám nagyon nehéz úgy együttműködni –
még ha hasonlóak is a gondolataink –, ha a másik fél azt
hangoztatja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar illegitim szervezet,
fasiszta, náci elemekkel tarkítva.
Vállalja a nyilvános vitát Mendrey Lászlóval?
– Természetesen. Azt még nem tudom, hogy milyen körülmények
között gondolta a szakszervezeti vezető a vita felfolytatását,
és pontosan miről akar vitatkozni, hiszen mindketten többször
kifejtettük véleményünket, és vitáztunk is a rádióban, de
nem futamodok meg előle.
Azt is hangoztatják az ellendrukkerek: a Nemzeti Pedagógus
Kar nem szerepel az alaptörvényben, így nem is alkothat jogszabályt.
– Az etikai kódex nem jogszabály, hanem úgynevezett egyéb
szabályozónak minősül az oktatás keretei között a különböző
intézményeknél. Ráadásul mi nem általános magatartási normákat
határozunk meg, hanem egy speciális munkavállalói területre,
a pedagógus pályára vonatkozó etikai előírásokat.
Medveczky Attila
|
