|
 2015.12.11.
Közlekedés és
közeledés
Látnoknak kellene lennem ahhoz, hogy megjósoljam Szerbia EU-tagságának
pontos időpontját
Deli Andor délvidéki
származású EP-képviselő közösen szervezett konferenciát a
Szerb Gazdasági- és Iparkamarával az Európai Parlamentben „A
Nyugat-Balkán összekapcsolása az EU-val – hogyan tovább?”
címmel. Deli Andor úgy véli, hogy csupán egy autópálya nem
jelent megoldást minden problémára. Ráadásul a vasúti hálózatot
nagyon elhanyagolták.
Nyugat-Balkán alatt csak Szerbiát kell érteni, vagy más
országokat is?
– Nyugat-Balkán egy politikai-földrajzi fogalom, amely a
volt Jugoszlávia utódállamait fedi le, hozzá értve ehhez a körhöz
Albániát is. Jelen pillanatban a Nyugat-Balkán kifejezés főként
a tagjelölt országokra értendő, köztük Szerbiára is, amely
a térség legnagyobb és legnépesebb országa.
Hogyan látja, abból a határ menti térségből, ahol a
délvidéki magyarok élnek mennyire nehéz árut, szolgáltatást
kijuttatni az EU-ba?
– Jelen pillanatban is létezik autópálya Belgrádtól a
magyar határ irányába, ugyanakkor egy autópálya nem jelent
megoldást minden problémára. Sem a személyszállítás, sem
pedig az áruforgalom tekintetében. Ez utóbbi vonatkozásában külön
fájó pont az a körülmény, hogy a vasúti hálózat nagyon
elhanyagolt állapotban van. A bánsági térség önkormányzatai
pedig távol vannak ettől az autópályától, és sajnos minden
földrajzi közelség ellenére, sem Magyarország sem pedig Románia
felé nem rendelkeznek nagy kapacitású, modern közlekedési összeköttetésekkel.
Ugyanakkor megemlíthetjük azt a tényt is, hogy a nyugat-balkáni
térségen belül is hiányos az az infrastruktúra, legyen az autópálya
vagy vasúti pálya, amely megkönnyítené és gyorsítaná a szállítást.
A nehézséget az okozza, hogy Szerbia nem tagja
az uniónak, vagy pedig az infrastruktúra hiánya?
– A gondok forrása az infrastruktúra hiánya, de mindez
könnyebben lenne kiépíthető és fenntartható abban az
esetben, ha Szerbia is hozzáférhetne azokhoz a pénzforrásokhoz,
amelyek a tagállamok előjogai.
Éppen az árufuvarozás miatt szervezték közösen ezt
a konferenciát a Szerb Gazdasági- és Iparkamarával?
– Igen. A személyszállítás fontos, de teljesen egyértelmű,
hogy a gazdaság csak akkor tud megmozdulni, ha az áruforgalom
megfelelő szinten biztosított. A Szerb Gazdasági- és
Iparkamara és tagsága számára a szerbiai infrastruktúra hiányosságai
milliós károkat, illetve többletköltségeket okoznak. A
konferencián a szerbiai cégek képviselője is elmondhatta meglátásait
és elvárásait, mind a szerb kormányzat, mind pedig az uniós
intézmények irányában.
A szerbiai pártok mára fölismerték, hogy a közlekedés
mennyire fontos téma?
– Úgy vélem, hogy Szerbiában nincs olyan párt, amely
ne vélné úgy, hogy a közlekedés és szállítás rendkívül
fontos az ország számára. Ugyanakkor arra volna szükség, hogy
a politikai szólamokon túlmenően konkrét, stratégiai és
operatív gondolkodás is megjelenjen. Itt elsősorban nem a kormányzati
vezetésre gondolok, hanem az alacsonyabb, helyi politikai
szintre, ahol nagy az alultájékozottság annak vonatkozásában,
milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve milyen igényei
vannak a gazdaság képviselőinek.
Az EU-nak, vagy a szerb kormánynak kell meghozni azokat
a döntéseket, hogy Szerbiát sikeresen rá lehessen kapcsolni a
fő európai közlekedési hálózatokra?
– A csatlakozási tárgyalások során két fejezetbe összpontosul
a közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok kérdése.
Az Európai Bizottság ezekre a területekre már elkészítette
úgynevezett screening jelentését Szerbiáról, amellyel a szerb
és az EU-s joganyagok összehangoltságát értékeli. Ezekből
kiviláglik, hogy Szerbia nem áll rosszul, ugyanakkor további lépésekre
van szükség a teljes jogharmonizáció érdekében. Ugyanis
mindez előfeltétele az EU-s eszközök hatékonyabb kihasználásának.
A Belgrád–Budapest gyorsvasút korszerűsítése vagy
a Szabadka–Szeged vasútvonal projekt mennyiben segíti elő a
kitűzött célok elérését?
– Úgy gondolom, hogy ezek olyan projektek, amelyek megvalósulása
nélkül nem képzelhető el az áruszállítás hatékonyságának
növelése. Különösen igaz ez a Belgrád–Budapest gyorsvasút
esetében. Ugyanakkor nem csak a vertikális, észak–dél irányú
vonalak fontosak. A horizontális pályák azok, amelyeken keresztül
eljutnak a vállalkozásokhoz, polgárokhoz mindazok a gazdasági
előnyök, amelyeket egy fő közlekedési folyosó korszerűsítése
jelent. Ezért fontos a Szabadka–Szeged vasútvonal projektje az
egész régió számára.
A konferencián részt vettek az Európai Fejlesztési
Bank munkatársai is. Ez az intézmény nem tudná hitelezni a
beruházásokat?
– Mivel az infrastruktúra fejlesztése rendkívül költséges,
Szerbia számára különösen fontos bőséges és fenntartható
forrásokat találni. A fenntarthatóság elsősorban a különböző
kölcsönfelvételi lehetőségek vonatkozásában fontos, hiszen
a szerb állami költségvetés állandó megszorításokkal küzd
és a Nemzetközi Valutaalap szigorú ellenőrzése alatt áll.
Ennek okán az állam kötelezettségvállalási képessége erősen
limitált. A másik körülmény, amely jelentősen befolyásolja
a helyzetet, hogy az EU-s pénzforrások legjelentősebb hányada
a teljes tagság elnyerésétől kezdve lesz majd elérhető
Szerbia számára. Ami azonban biztató, hogy az ún. Berlini
kezdeményezés köré – amelyet Angela Merkel német kancellár
asszony indított útjára 2013-ban és amelynek keretében az idén
nyáron a nyugat-balkáni országok miniszterelnökei megegyeztek
a folyosók pontos útvonalában – az európai forrásokból 1
milliárd eurós keret áll majd rendelkezésre a jelen európai költségvetési
időszak végéig. A bizottság részéről a konferencián is
elhangzott a felhívás Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország
felé, hogy jól előkészített projektek beérkezését várják
az elkövetkező időszakban. Az Európai Fejlesztési Bank pedig
ezek előpénzelésében játszhat szerepet.
Csak gazdasági előnyökkel jár az úgynevezett egységes
európai közlekedési folyosóhoz való csatlakozás? A közlekedés
fejlesztésével közelebb kerülhet a teljes jogú tagság elnyeréséhez?
– A tagság elnyerése egy komplex politikai döntés,
amelyhez számos feltételnek teljesülnie kell. A közlekedés
fejlesztése, a szűk keresztmetszetek felszámolása az EU tagok
számára is állandó jelleggel napirenden szereplő feladat. Köztudott,
hogy Nyugat-Balkán országainak infrastruktúrája minden szállítási
mód tekintetében érett a korszerűsítésre és bővítésre. A
mai gazdaság „tempója” és elvárásai nagyon magasak. Ezek
az országok nem számíthatnak komoly beruházók megjelenésére,
az ipari termelés fellendülésére, ha nem biztosított a termékek
gyors és olcsó szállítása. A gazdaság megerősítése nélkül
pedig nincs arra garancia, hogy a tagjelölt országok állni tudják
azt a nyitott versenyt, amit az EU tagsággal járó nyitott belső
piac jelent. Ezért úgy gondolom, hogy a közlekedés fejlesztése,
a gazdasági versenyképesség erősítésén keresztül segíti a
tagság elnyerését is.
Mikorra tartja valószínűnek Szerbia EU-csatlakozását,
és az milyen előnyökkel jár a délvidéki magyaroknak?
– A jelenlegi világpolitikai kihívások, a migránsválság
és terrorizmusveszély fényében, látnoki képességek kellenének
ahhoz, hogy az ember megjósolja Szerbia EU-tagságának pontos időpontját.
Ugyanakkor a tagság elnyerése fontos üzenetet tartalmazna és
talán véglegesen választ adna arra a kérdésre, hogy Szerbiának
hol is a helye az európai politikai színtéren és tisztázódna
a viszonya Oroszországgal. A délvidéki magyarság számára
pedig ez azért fontos, mert a tagság által Szerbia végleg elköteleződik
egy olyan értékközösség, értékrend irányában, amelyhez
tartozónak érzi magát magyar közösségünk is.
Medveczky Attila
|
