|
 2015.12.11.
Kormányváltásra
készülve
Jelentős méreteket ölt a korrupció
A Magyar Közösség
Pártja (MKP) Országos Tanácsa elfogadta a párt választási
listáját és programját. Berényi József hangsúlyozta: az
asszimiláció megállítását, és a magyarok által lakott régió
felzárkóztatását akarjuk elérni. A parlamentbe jutásra nem célként,
hanem eszközként tekintünk. Eszközre, amely közösségünk
megmaradását és gyarapodását segítheti elő.
A Magyar Közösség Pártja elnöksége, vagy pedig az Országos Tanács
állította össze a választási listát?
– A listára vonatkozólag mindig az elnök tesz
javaslatot, amit az elnökség megvitat, néha változtat rajta.
Ezt követően az elnökségi javaslatot terjeszti az elnök az
Országos Tanács (OT) elé, amely a listát véglegesen jóváhagyja.
Voltak viták a listaállítással kapcsolatban?
– Mivel alulról építkező párt vagyunk, így mindig
viták kísérik a választás előtti felkészüléseket. A
Magyar Közösség Pártja ma Felvidéken a legdemokratikusabb
politikai szervezet, hiszen a járási konferenciák jelöltjeit
nincs módja sem az elnöknek, sem az elnökségnek, sem az Országos
Tanácsnak fölülbírálni. A járási konferencián és az elnökségben
is voltak viták, az OT-n belül már kevésbé, mert előzetesen
olyan sok konzultációt folytattunk, hogy a tanács a vártnál
nagyobb egyetértésben, és korábban döntött, mint az elmúlt
években.
Hány százalékot kell elérni ahhoz, hogy 2016 márciusában
átlépjék a bejutási küszöböt?
– Öt százalékot.
Erre megvan a remény?
– Természetesen igen. A különböző közvélemény-kutatások
eltérő eredményt mutatnak: néha 5% felett mérik a pártunkat,
mások az alatt. Az elmúlt négy évben négy választás is volt
Szlovákiában, s mindig alacsonyabb eredményt mértek az MKP-nak
annál, amit végül elértünk. Ez így volt a megyei, az európai
parlamenti, a köztársasági elnöki, és a helyhatósági választásoknál
is. Ezért bízom benne, hogy márciusban is elérjük az 5%-ot.
Az MKP a parlamentbe jutásra nem célként, hanem eszközként
tekint. Eszközre, amely közösségünk megmaradását és
gyarapodását segítheti elő.
A pártszakadás óta nem sikerült az MKP-nak bejutni a
törvényhozásba. Ez a tény nem váltott ki apátiát,
szkepticizmust a tagság és a felvidéki magyarság körében?
– Főleg a megosztottság váltott ki közömbösséget,
apátiát. Ezért néhányan nem járulnak az urnák elé. Ez sajnálatos
tény, mert, aki felvidéki magyarként nem vesz részt a szavazáson,
Robert Ficót erősíti. Tehát mindenképpen szeretnénk „legyőzni”
ezt az apátiát, és a magyarság felé olyan üzenetet küldeni,
hogy igenis van lehetőség a kormányváltásra, és csakis az
MKP bejutása révén. Ha nem lépjük át a választási küszöböt,
akkor semmi esély nincs leváltani a jelenlegi miniszterelnököt.
Azt a miniszterelnököt, aki a migránskérdésben egyetért
Orbán Viktorral, és a többi visegrádi ország vezetőjével.
Ha új kormány kerülne hatalomra, az is ugyanazt képviselné a
kötelező kvóta terén, mint a jelenlegi?
– Biztos vagyok benne, hogy igen. A kormányváltásra nem
a bevándorlás kérdése miatt van szükség, hanem súlyos
belpolitikai problémák miatt. Jelentős méreteket ölt a
korrupció, nagy teret kapnak az oligarchák, a magyarlakta régiók
egyre inkább leszakadnak, és nem történt semmi az elmúlt négy
évben a magyarság asszimilációjának megállítására. Ezek
azok az okok, melyek miatt mi sürgetjük a kormányváltást.
Mi volt a fő szempont az MKP-lista összeállításánál?
– Több szempontot is figyelembe vettünk. Az egyik, hogy
az MKP régióiból érkező személyek a járások nagyságát
tekintve arányosan helyet kapjanak a listán. Országos elnökként
örömmel állapítottam meg, hogy nagyon sok fiatal neve szerepel
a listán. Olyanok is, akik eddig nem voltak parlamenti képviselők,
vagy országos politikusok. A lista első 10 helyén öt olyan
személy szerepel, aki eddig még nem volt országgyűlési képviselő,
és öt olyan, aki már igen. A másik lényeges szempont, hogy
„megnyissuk” a listát a párton kívüliek számára. Hiszen
ennek valódi közösségi összefogás listának kell lennie, ami
igazolja azt, hogy az MKP kitárja a kapuit mindenki számára,
aki tenni akar a felvidéki magyar közösségért. Így történt,
hogy három mozgalom jelöltjei helyett kaptak a listán. Az egyik
a Gombaszögi Táborhoz kapcsolható Fiatal Függetlenek
csoportja, a másik a Somogyi Szilárd által vezetett Mi Magunk
Mozgalom, a harmadik pedig a Fontos Vagy Mozgalom, melyet most
leginkább Halász Béla nevével kötnek a leginkább össze.
Ezzel is igazoltuk azt, hogy akivel meg lehet egyezni, azzal meg
is tudunk állapodni. Hiszen velük is voltak vitáink különböző
kérdésekben, de a közös célokban: az asszimiláció megállításában,
és a régió fölzárkóztatásában egyetértünk.
Ha már vitáról
van szó, tudtommal Stubendek Lászlónak, Komárom polgármesterének
is felajánlottak egy helyet. A polgármester anno nem az MKP színeiben
indult, és ezt akkor az elnökség – finoman szólva – nem nézte
jó szemmel. Mára szent a béke?
– Stubendek Lászlót barátomnak tekintem. A helyhatósági
választások óta többször is találkoztam vele Komáromban, és
ugyanolyan baráti hangulatban beszélgettünk, mint a korábbi években.
Három választásnál is egymást segítettük. Úgy vélem, hogy
az ön által említett vitás jelölés, konfliktushelyzet nem írhatja
felül az előző éveket. Ezért is hangoztattuk azt, hogy továbbra
is visszavárjuk őt, és az egyik szabad helyet neki ajánljuk föl.
Ő ezt november 23-án kelt nyilatkozatában nem fogadta el,
viszont arról biztosított bennünket, hogy támogatja az MKP
listáját, mert – a polgármester szavaival élve – Felvidék
magyar ajkú lakossága megérdemli, hogy újra méltó parlamenti
képviselete legyen. Ennek örülünk, mert Komárom városában
17 ezer magyar választó él.
Milyen lényeges elemeket tartalmaz a választási
program?
– A programot elfogadtuk, de még néhány változtatást
kell eszközölnünk rajta. A programról külön sajtótájékoztatót
tartunk, amikor mindent tisztáztunk, ami az OT-ban felvetődött.
Azután nagyon szívesen nyilatkozom erről a Magyar Fórumnak.
Annyit elárulhatok, hogy a régió felzárkóztatása és az
asszimiláció megállítása mellett nagyon fontos a magyarság
szempontjából az a koncepció, ami a területi és a kulturális
önkormányzatiságra épül.
Még a legszerényebb kampány is pénzbe kerül. Milyen
forrásból állják a költségeket?
– Az Országos Tanács megszavazta a 650 ezer eurós kölcsön
fölvételét. Ez szlovákiai méretekben nagyon alacsony összeg.
A parlamenti pártok ennek többszörösével kampányolnak. Korábban
meg is írtam, hogyha a Most-Híd és az MKP együtt indult volna,
akkor abból az összegből, amit ketten együtt kampányra szánunk,
több magyar tannyelvű iskolát, melyeket bezárás fenyeget –
minimum nyolcat –, fenntarthattunk volna egy évig. Tehát szerény,
de hatékony kampányt folytatunk. A választópolgárokkal való
kapcsolattartásra összpontosítunk.
Medveczky Attila
|
