|
 2015.12.11.
Végveszélybe sodorhatja a szlovák törvény
a magyar nyelvű oktatást
A szlovákiai tanügyi
reform mögött a magyar pedagógusok asszimilációs szándékot
gyanítanak. Szlovákiában az iskolaügy sodorhatja végveszélybe
a magyar nyelvű oktatást, az új törvény előírásai a
racionalizálás jelszavával bezárásra ítélhetnek sok kis
iskolát. A minimális létszám előírását ugyanis sok helyütt
képtelenség teljesíteni. Annak ellenére így van ez, hogy a Rákóczi
Szövetség 2004-ben kezdett beiratkozási programja egyértelműen
sikeres. Azért indították, hogy minél több külhoni magyar
család írassa gyermekét magyar tannyelvű iskolába, szolgálva
ezzel a magyar közösségek megmaradását is. A felvidéki oktatás
gondjairól és a lehetséges kiutakról tartott tanácskozást a
Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség.
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta:
jelenleg 258 alapiskolájuk működik Szlovákiában, ebből
nagyon sokban a diákok létszáma nem éri el az ötvenet. A
szeptember 1-jével életbe lépett közoktatási törvény –
amely a minimális osztálylétszámokat is rögzíti – több
mint száz iskolát sújt. A szlovákiai magyar közösség célja,
hogy a parlamenti választás után a hatalom vonja vissza a törvényt,
és a kisebbségi iskolákra pozitív diszkrimináció
vonatkozzon.
A magyarság hatvan százaléka kistelepüléseken él, ahol
az ötvenes években iskolák nyíltak, demográfiai okok miatt
azonban az elmúlt 25 évben közel 20 ezerrel kevesebb gyerek került
a közoktatásba.
Jókai Tibor elmondta azt is, hogy a szlovák tanügyi törvény
szerint első osztályban 12 gyereknek kell lennie, másodikra már
nagyobb számot írnak elő, a felső tagozatban pedig 15 lehet a
minimális osztálylétszám.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója
azt mondta: a rendszerváltás óta a szlovákiai magyarság ügyét
minden kormány Dél-Szlovákia gazdasági ellehetetlenítésével
intézi el. Jelenleg jobb arányban járnak ugyan a magyar
gyerekek magyar iskolába, mint a rendszerváltáskor, a szakképzés
terén azonban sokkal rosszabb a helyzet, ezen a területen a résztvevők
35 százaléka szlovák nyelven tanul.
Fodor Attila problémaként említette azt is, hogy az
anyaországi támogatás sem mindig célirányos. Az elvek szintjén
minden rendben van, de sok az olyan támogatási program, amely
20-25 évvel ezelőtt indult, s mára újra kellene gondolni őket.
Emellett a határon túli magyarságnak is konkrétan meg kellene
fogalmaznia a célokat, hogy az anyaország azokat támogathassa,
vázolta az igazgató.
hirado.hu /
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság, erdely.ma
|
