2015.12.11.

Sóhajok lépcsőháza

Négy évtizede tart Németh Alajos rockzenei pályája – kezdte a Miniben, utána Dinamit és 1982 óta Bikini – így épp itt volt az ideje, hogy szólólemezzel álljon elő, melynek címe a Sóhajok lépcsőháza lett. Két évig dolgozott az albumon, a számok zenéjét és szövegeit mind ő írta (egy dalban társszerző Nagy Feró), valamint az ő basszusgitár és szintetizátor játékát hallgathatjuk végig. A többi hangszeren a Bikini zenészeit hallhatjuk, Lukács Petát (gitár), Mihalik Viktort (dob) és Makovics Dénest (szaxofon). Négy dalt a marosvásárhelyi születésű Keresztes Ildikó énekel, négyet Sipos Péter, egyet pedig közösen a szintén erdélyi származású Nagy Feró, Huszti Béla, valamint Pacziga Linda, a Bikini vokalistája.

A régebbi tervek szerint nem véletlenül Szerelmem, Erdélyország címmel jelent volna meg a lemez. „A Sóhajok lépcsőháza fő témája régóta bennem bujkált. Székely lányt vettem feleségül, a székelykeresztúri lakodalom olyan hatással volt rám, hogy úgy éreztem, meg kell zenésítenem. Egy dal őrzi az emlékét a lemezen, s még több másik szól Erdélyről, leginkább Székelyföldről.”

Amellett, hogy a mai napig az igen népszerű és rengeteget koncertező Bikini együttest vezeti Németh Lojzi, az elmúlt hónapokban másik oldaláról is megismerhettük. A politikai tévéműsorok egyik legjobb szereplője, politológusok és újságírók között elismerésre méltó éleslátással és nyíltan beszélt több alkalommal is a migráció veszélyeiről, az európai vezetők szerencsétlenkedéseiről vagy éppen az egykori Antall-kormányról. Ezek a gondolatok pedig ott vannak a Sóhajok lépcsőházának szövegeiben is, érdemes belehallgatni az Engedd, hogy szóljon a rádióba: „Jöttek a tatár hordák és az oszmán hadsereg, megvédtük Európát, de ez ma már egyre megy.” A dalokban más komoly témák is előkerülnek, mint a székely autonómia (God Bless You Székelyland), vagy a háborúk, melyekhez nincs közünk, mégis részesei vagyunk: „Apa nélkül nőtt fel a gyermek, már nem folyik könny az arcán, történetét azok írták, akik a hősöket felakasztották.” – hangzik el a Csak szeretni kéne c. számban. Egy másik alkotásban (Nem az a dal) tetten érhető a kisebbségi lét és 2004. december 5-e keserűsége: „románnak bozgor vagy, magyarnak idegen”. És két számban (Nincsen maradásom; Menj, ha menni kell) is érezhető az erdélyi magyarokat feszítő mindennapos kérdés, hogy menni-e vagy maradni? Egyszerre a szülőföldhöz való ragaszkodás és az anyaországi életnek a hívása.

Természetesen könnyedebb témák is megjelennek, mint az említett székelykeresztúri lánykérés (Lánykérő), egy Gyönyörű délután mikor „fekszem a fűben veled a Hargitán” és a székely igazság, hogy a medve és a pálinka sem játék. Az erdélyi élettel kapcsolatosan pedig nem csak keserű gondolatok hangzanak el, hanem azt is megénekli Keresztes Ildikó, hogy Erdélyország örök a Velünk az ég és a szerelem c. dalban. „Ezer év, ezer év, volt már rosszabb, mégis él, él egy nép, él egy nemzet, Erdély egyre szebb és szebb lesz.”

Mint nyilatkozta Németh Alajos, „1981-ben a Dinamittal jártam először Erdélyben. Koncert után indultunk volna haza, de a nagy hóesésben ráfeküdt valaki a motorháztetőre széttárt karral és azt kiáltotta: Ne menjetek haza, magyarok! Ettől kezdve minden híradást figyeltem, tévében kellett látnom a szégyenteljes falurombolást és a felemelő forradalmat. Még ment a tudósítás, amikor szervezőnket arra kértem, azonnal kössön le erdélyi fellépéseket. Az 1990-es, temesvári csodálatos koncertek emlékét szerencsére lemez is őrzi. Azóta is gyakran járunk a Bikinivel Erdélyben, mindig nagy élmény, úgy érzem, tartoztam is az ottaniaknak ezzel a lemezzel. Persze tudom, néhány dal nem sokat tehet, de ha képes sebeket gyógyítani és szeretet adni, már megérte megcsinálni.

Végighallgatva a lemezt elmondhatjuk, valóban megérte elkészíteni, Németh Lojzi negyven év után is színvonalas rockzenével és valódi tartalmakkal bíró szövegekkel rukkolt elő. Igazi karácsonyi ajándék lehet a Sóhajok lépcsőháza Erdély szerelemeseinek és a rockzene rajongóinak!

Märle Tamás