|
 2015.12.16.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVII. évfolyamának
51.száma!
A tartalomból:
Megindult a
kampány (címlapon)
A Fidesz hétvégi
kongresszusa lezárt egy érdekes időszakot. Tavaly ősszel az
amerikai külügy egy jól előkészített és rendkívül
pontosan időzített támadással meggyengítette a kormánypártot
és magát a kormányt is. A támadás pontos oka és célja – a
kormány meggyengítésén túl – nem megismerhető, de feltehetőleg
szoros kapcsolatban áll az amerikai külpolitika két alapelvével.
Az egyik, hogy nehezen tűrik a túl stabil hatalmi rendszereket
és elsősorban a politikai váltógazdaságot támogatják. A másik,
hogy Huntington elméletének sajátos értelmezése miatt a
civilizációs határokon előszeretettel robbantanak ki válságokat.
Az amerikai támadás hatásai még javában érezhetőek voltak,
amikor az egy ideje lappangó ellentét felszínre bukott és
Simicska Lajos nyíltan a miniszterelnök ellen fordult.
Csurka István: Nincs mit tenni (2.oldal)
A közép-európai
népek végérvényesen a víz alá vannak nyomva, és a Nyugat közömbös
a sorsunk iránt. A hetvenes évek ennek a nyomasztó kilátástalanságnak
a jegyében teltek el. A hatalom birtokosai pöffeszkedő
nyugalomban ültek a helyükön, és az ellenőrzésre, a
megfigyelésekre a szerveknek maguknak kellett ürügyet találniok.
Ma úgy mondanánk ezt, hogy a besúgást és a bizalmas nyomozást
egy kis marketingmunka előzte meg: kire érdemes kivetni a hálót,
kiből-miből lehet ügyet csinálni.
A nyolcvanas évek
elején az előző tíz év úgynevezett puha diktatúráját a
zilált diktatúra váltotta fel Magyarországon. A rendszer
megzavarodásának inkább külső okai adódtak, mintsem a társadalom
belső nyugtalansága. 1968-ban, miután csapataink bevonultak Prágába,
és a szovjet hadsereggel együtt letörték a Dubcek és más
kommunisták által vezetett, száz százalékosan szocialista szándékú,
csak reformálni akaró, de demokratikus és nemzeti színezetű
Prágai Tavaszt, erős lehangolódás következett. Nemcsak az értelmiség,
hanem a tegnap még a focipályák szélén „do-to-hó”-zó
– éljen, hajrá! szlovákul – munkásság is úgy érezte,
hogy nincs mit tenni. A közép-európai népek végérvényesen a
víz alá vannak nyomva, és a Nyugat közömbös a sorsunk iránt.
(2002.)
Hiába harsog a balliberális gerontokrácia (3.oldal)
December legelején
megjelent Pesten is a hír, hogy 2015-ben az év emberének választotta
Orbán Viktort a Politico magazin. A lap listája azt a 28 embert
gyűjtötte össze, akik szerintük felpezsdítik és alakítják
az európai közéletet, és akikre a jövőben is érdemes lesz
odafigyelni. A cikkben részletes véleményüket fejtik ki a
magyar kormányfő politikájáról, és külön kiemelik, hogy
szavait, érveléseit Lengyelországtól az Egyesült Államokig
egyre több politikus átveszi. Na most, hogy egy ilyen amerikai
gyökerű vélemény oldalt – melyben leírják egyrészt, hogy
a politikus egykor segített lebontani a berlini falat, most meg
újakat emel, és a nagy durranás kedvéért konzervatív
bomlasztónak is nevezik Orbánt – ki mennyire vesz komolyan,
egyéni ízlés kérdése. Bár, ha a közlést a helyén kezeljük
is, azt megállapíthatjuk, nem közömbös számukra Orbán
Viktor politikai krédója. A ráaggatott jelzőt pedig, hogy
bomlasztó, hiába harsogja a balliberális gerontokrácia. Az
idegenimádatba és Orbán-gyűlöletbe bódult honi médiaterroristák
értékfelismerése a jövő vonatkozásában éppen annyit nyom a
latban, mint azok véleménye, akik bemutathatatlanul rossznak ítélték
Bartók Béla remekművét.
Vita, veszekedés, marakodás (3.oldal)
Ma 150 ezer
forint az átlagbér az egészségügyben. Ennek megduplázásáért
jelentettek be tüntetést és ezért sétáltak a Független Egészségügyi
Szakszervezet (FESZ) tagjai, hogy a végén az országgyűlés
irodaházának lépcsőjén átadják petíciójukat az illetékeseknek.
Azonban a szakszervezet tüntetését megzavarta a minden mozgó célpontra
rávetődő, hivatásos felháborodó, a korábbi Bajnai
Gordon-girl, Szabó Tímea, aki talán el akarta csenni a show-t,
ezért Sándor Mária fekete pólóját húzta magára, ám a
FESZ-esek kiutálták maguk közül Sándor Máriával együtt a
tolakodót, és bejelentették, nem akarnak azonos időben azonos
helyen vele demonstrálni.
Civakodnak a zsidó szervezetek is (3.oldal)
A kormány
tavaly novemberben bejelentette, hogy egy nagyszabású programot
indít, amire akár egymilliárdot is áldoz. Ezóta éles vitában
állnak a zsidó szervezetek, nem képesek megegyezni arról, hogy
melyiküké legyen a nagy pénz az egymilliárd forint, melyet a
kormányzat temetőfelújításra szánt. A zsidó temetőkben a
hagyományok szerint a sírhely örök időkre szól, míg például
Farkasréten a nem zsidó, tehát keresztény hagyomány szerint
temetkezők sírboltmegváltása, 25-60 évenként milliós összegre
is rúghat. A zsidó szervezetek közötti vita egyrészt a
rekonstrukcióról, másrészt arról szól, hogy ki jogosult
gondozni a jövőben a vidéki izraelita temetőket.
„Nem került csizma a földre” (5.oldal)
Csak szárazföldi
erők bevetésével lehetne az Iszlám Államot legyőzni
Magyarország
biztonsági környezetéről, az ukrajnai konfliktusról, a
terrorizmus kihívásairól, és a bevándorlók áradatáról
lapunknak Vargha Tamás miniszterhelyettes nyilatkozott, aki
elmondta, hogy rossz megoldás, mikor a cselekedni képtelen Európai
Unió bürokratái 120 ezer bevándorlót a kötelező betelepítési
kvóta alapján akarnak elosztani a tagállamokban, miközben idén
a bevándorlók száma összességében meghaladta az egymilliót.
Märle Tamás: Szulejmán-kultusz (5.oldal)
Számomra érthetetlen,
de 1996 óta áll Szulejmán szultán szobra Szigetváron a hazáért
életét adó Zrínyi Miklós szobra mellett. Nem olyan ez, mintha
a Duna-parti cipők mellett Hitler-szobor, a recski munkatáborban
meg Sztálin-emlékmű lenne? Mitől volt jobb Szulejmán, mint
Hitler, Sztálin vagy hazánk bármelyik megszállója? Hány
magyar ember vére szárad a lelkén?
Úgy tűnik, régészeknek
és történészeknek sikerült azonosítaniuk és feltárniuk
Szulejmán síremlékét. Minden valószínűség szerint I.
Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint
egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a
szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes
bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták
meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni
szükséges egymáshoz való viszonyukat – írja az MTI. A szultán
Szigetvár 1566-os ostroma közben hunyt el, holttestét hazavitték,
belső szerveit azonban itt temették el és a török hódoltság
korában síremléket állítottak neki, amit igen sok muszlim zarándok
látogatott. Ám a török kiűzése után a türbe és az említett
város eltűnt. Most viszont feltárásukkal együtt a törökök
újra mohamedán központot építenének Szigetváron, várva,
hogy ismét mohamedán zarándokok ezrei keljenek útra és jöjjenek
el Szigetvárra, tisztelegve Nagy Szulejmán emléke előtt.
Csillebérc a magyar fiataloké (6.oldal)
A szocialista
kormányzás idején többen arra játszottak, hogy majd elévül
mindenfajta igény
gyértelmű a
jogerős bírósági ítélet, és a Csillebérci Szabadidő és
Ifjúsági Központnak minél előbb azokat kell szolgálnia,
akiket megillet, a fiatalokat – jelentette ki Rétvári Bence,
és felidézve a korábbi szlogent, miszerint „az úttörő nem
lop, csak szerez”, elmondta: a rendszerváltás előtt, az utolsó
pillanatban játszották át a 4,5 hektáros ingatlant.
Kárpátalja magyar gyermekeiért
Megnyitottuk
a székelyföldi Erzsébet-tábort (6.oldal)
A Magyar Nemzeti
Üdülési Alapítvány újfent kiírta az Erzsébet-program a kárpátaljai
magyar gyermekekért pályázatot. Győri-Papp Judit, a Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítvány marketing- és kommunikációs
vezetője kiemelte: a zánkai és a székelyföldi Ivóban lévő
Erzsébet Táborok fogadják a kárpátaljai magyar diákokat. A
magyar kormány célja, hogy a kárpátaljai magyar családokat
minden lehetséges módon támogassa.
Megújult a hírös város református múzeuma (7.oldal)
Felélesztették
Kecskemét ötvöshagyományát
Átadták a
kecskeméti Ráday Múzeum új raktárát és foglalkoztató terét.
Ezzel a fejlesztéssel tanulmányi raktárunk korszerűbb és elegánsabb
lett több mint 10 éves állandó kiállításunknál. Amint módunkban
áll, megújítjuk azt is – nyilatkozta lapunknak Dr. Fogarasi
Zsuzsa igazgatónő.
A szembesülés ösvényén (8.oldal)
Elengedhetetlen,
hogy a gyerek is akarja, és a szülő is jóváhagyja a terápiát
Függőségben
szenvedő gyerekeknek nyitott rehabilitációs otthont Ráckeresztúron
a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő
Missziója. A fiatal fiúk önkéntesen vehetnek részt a
programban, szenvedjenek akár kémiai vagy viselkedési, például
számítógép-, illetve Facebook-függőségtől. Orsolics Zoltán
Zénó, az otthon és a program szakmai vezetője érdeklődésünkre
közölte: már az is nagy siker, ha egy pozitív függőségbe
csap át a személyiség; gondolok a szenvedélyes futballozásra,
zenélésre.
A hungarikum mozgalom sikere (9.oldal)
A kürtőskalács
számunkra egyszerre székely, erdélyi és magyar termék
A magyarság
nemzeti értékeit ünnepelték december 2-án a Pesti Vigadóban
megrendezett II. Hungarikum Gálán, ahol másodszor díjazták a
hungarikumok képviselőit. A gála megrendezésének célja, hogy
felhívja a figyelmet nemzeti értékeink védelmének, megbecsülésének
fontosságára. A hungarikumok a magyarság szimbólumai, azonosító
jegyei – mondta megkeresésünkre V. Németh Zsolt államtitkár,
aki szerint jelentős eredmény az értékpiramis alapjainak megerősítése.
Nem vagyok az olcsó poénok híve (10.oldal)
A gyerekeket
sem lehet átverni, nekik sem lehet hazudni a színpadon
Bácsatyai Gergely
színész, a Turay Ida Színház tagja: egy szintre helyezem a
gyerekeknek és a felnőtteknek szóló előadásokat, mert
mindegyik feladat ugyanolyan fontos. Továbbmenve: ugyanolyan
fontos játszani a gyerekeknek, mint az idősebb korosztálynak,
ugyanannyi energiát kell mindkét esetben belevinni a produkcióba.
A gyerekeket sem lehet átverni, nekik sem lehet hazudni a színpadon.
Ha valami hamiskást éreznek, azt egyből észreveszik, és reagálnak
is rá. A felnőttek a nemtetszésüknek nem adnak hangot az előadás
alatt, míg a gyerekek igen. Ilyenkor beszélgetnek egymással,
mocorognak, és nem is figyelnek a színpadra. Ennél rosszabb és
hatásosabb kritika nem is létezik.
Szűcs Balázs atya: Karácsonyra készülve (12.oldal)
Egy számomra igen
kedves történetet szeretnék megosztani Karácsony közeledtével.
Talán jó útmutatás arra, hogyan is érdemes az ünnepre készülve
a saját helyzetünket értékelni, és másokra figyelni.
WASS ALBERT: ÓLOMÖNTÉS
A vénülő karácsonyfán
valaki sorra meggyújtotta a gyertyacsonkokat. Közeledett az éjfél.
Fehér fején fekete csipkefőkötővel ott ült nagymama a
kandalló melletti karosszékben, térdén a bolyhos takaró, lába
alatt a zsámoly, s a nagy bükkfahasábok halkan pattogtak a tűzben.
A dédunokákat rendre ágyba tették, s már csak mi voltunk
nagymama körül, az unokák. Tizenhatan.
– Kezdhetitek az
ólomöntést – adta ki nagymama a parancsot. – Hadd lássuk hát,
kinek mit hoz az új esztendő!
Valaki kivitte a
szobából a petróleumlámpát, és csak a karácsonyfa világított,
meg a tűz. A bútorok mögött megnőttek az árnyékok, babonás,
furcsa várakozás feszült a levegőben, s a fejek összehajoltak
a vizesvödör fölött.
Sorra mindenki kezébe
vette a hosszú nyelű olvasztókanalat, beletett egy darab törött
ólmot, s a láng fölé tartotta, míg a kanál lassan megtelt
folyékony ezüsttel. Akkor egy gyors mozdulattal beleöntötte a
megolvadt ólmot a nagymama lábainál lévő, vízzel telt vödörbe,
s a forró érc sisteregve merült alá benne, csipkézett szélű,
fantasztikus alakzattá fagyva. Ebből olvasta ki nagymama a jövendőt.
Ne kövessen el a lakosság gazdasági öngyilkosságot (13.oldal)
Az évtizedekig
megdönthetetlennek hitt neoliberális dogmák sorra estek el
December 8-án a
Polgárok Házában mutatták be Boros Imre legújabb munkáját,
a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Nemzeti szellemű olvasókönyv
I–II.-t. Juhász Zsolt szerkesztő először az olvasókönyvre
mint „műfajra” kérdezett rá. Boros Imre elmesélte, hogy
„amikor kisdiákok voltunk, kaptunk a tanárainktól olvasókönyveket,
melyek sok tanulságos olvasmánnyal voltak teli. Voltak benne
kalendáriumok is.” Ezt az olvasókönyvet elsősorban gondolatébresztőnek
szánja a szerző, és amint mondta, megpróbálta benne röviden,
érthetően megfogalmazni a két-három oldalas olvasmányok
mondatait. A köteteket elsősorban nem közgazdászok számára
írta Boros Imre, illetve közülük csak azoknak, akiknek már kételyeik
vannak tudásuk nemzetgazdasági használhatóságában. A Nemzeti
szellemű olvasókönyv anyagai az évek során gyűltek, ezeket
rendezte kötetbe a szerző. „2008 végétől, a nemzetközi pénzügyi
válság kezdetén írt dolgozataimmal kezdődik, és a 2015-ös
év kora teléig született írásokkal fejeződik be a kötet.”
Arra a kérdésre, hogy lehetne-e középiskolai tananyagként
oktatni Boros írásait, a szerző így felelt: „lehetne, mert még
mindig nagyon tájékozatlan a magyarság a közgazdasági kérdésekben.
Egy példával élek: ha a Szabadság hídról leviszi a tűzoltó
az öngyilkosjelöltet, akkor a tömeget is meg kell menteni a
gazdasági öngyilkosságtól, hogy ne vegyen föl hosszú lejáratú
kölcsönt a kamatok miatt. Sajnos nagyon alacsony szinten áll a
pénzügyi kultúra, amiből mások csinálnak hasznot.” Boros
Imre közölte, hogy az egyetemi, főiskolai oktatás kizárólag
neoliberális szemléletű. Tehát egy ilyen jellegű könyv
minden egyes közgazdasági egyetemen indexen van. Ezért is lenne
lényeges, hogy a középiskolákban foglalkozzanak gazdasági kérdésekkel.
Emlékeznünk kötelesség (16.oldal)
Ilyés Gábor:
Hősök temetője – Nyíregyháza
Amikor Ilyés Gábor
helytörténész könyvét olvastam, azon kezdtem el gondolkodni,
hogy kik is ma a hősök. Kiket tartanak hősöknek az emberek?
Egyes kutatások szerint a bankárokat, a milliárdos vállalkozókat,
mások szerint pedig a celebeket. Mennyire jellemző egy civilizációra,
hogy kik a hősei? Pontosabban, hogy kik az eszmények. Kik a példaképek.
Honnan és hova mutatnak. Mit fejeznek ki a testükkel, a
szavaikkal, a tetteikkel, a gondolataikkal. Kik veszik körül őket,
és hogyan. Miért harcolnak és milyen eszközökkel. Mi az
alapvető üzenetük. Mit fognak megmutatni az utókornak: milyen
volt az a világ, amelyik épp őket emelte piedesztálra. Eleve
elgondolkodtató a kérdés, lehet-e hős valaki a saját korában?
A hősöket nem épp az teszi hősökké, hogy valami, a saját
személyük számára fontos dologról, önmaguk előrejutásáról,
hírnevéről, kényelméről, jólétéről önként lemondanak
egy rajtuk túlmutató eszmény érdekében? De ha ez így van,
lehet-e sikeres, elismert személy egy hős a saját világában?
MEMENTO (19.oldal)
1945. augusztus 2-án
adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket
sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem
szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Az 1945
májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok
a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását,
és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos
beolvasztását.
Az 1945 áprilisában
közzétett kassai kormányprogram már előrevetítette az Edvard
Benes nevéhez köthető dekrétumokat, ugyanis a felvidéki városban
közzétett dokumentum VIII. pontja a magyar és német népességet
kollektív háborús bűnösnek nyilvánította. A május 14-e után
hozott jogfosztó rendeletek elsősorban a németek ellen irányultak
– őket hamarosan ki is telepítették az új német határon túlra
– de Benes a magyarságot sem kímélte; utóbbi kisebbséget az
1938-as bécsi döntés nyomán bekövetkezett revízió, és a széthullás
fő felelősének nyilvánították. Az új csehszlovák politikai
vezetés már az ország felszabadulása előtt igyekezett kiaknázni
a magyar háborús vereséget, tehát az 1920 után tapasztalt erőszakos
asszimilációs programnál is agresszívabb fellépést
tervezett.
Keresse a heti
Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál. Előfizetéssel
kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu;
+36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.
Következő, karácsonyi
dupla számunk december 23-án, szerdán jelenik meg.
A Magyar Fórum
korábbi cikkei elolvashatók a Facebook oldalon – amennyiben
elnyeri a tetszését az oldal, kérjük „tetszikelje”.
/https://www.facebook.com/magyarforumonline?fref=ts/
A CSURKA ISTVÁN
EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA
Kedves Honfitársam!
Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel,
hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább
halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az
embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság
legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy
az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre
vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé
választott.
Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére,
ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának
köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra
kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig
felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki
nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte
Magyarországon. Csurka István 80. születésnapján bemutattuk
Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint
Boros Péter szobortervét.
Szeretnénk felhívni
figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István
tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró
körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben
is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a
programokba: a középiskolások számára novellapályázatot
hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban
olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját
erőből nem győzzük.
Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les
preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember
élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.
Budapesten, 2015. decembere
Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház
Kossuth-díjas karmestere
Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért
Alapítvány számlaszámára:11712004-20341426
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy
„Csurka István Emlékére”.
A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt,
Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.
Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely: 2081
Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti,
konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az
Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky
Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.
|
