|
 2015.12.11.
Mi a családi
gazdálkodásokat támogatjuk
Ne vásároljunk meghatározatlan eredetű importtermékeket
Viski József
helyettes államtitkárt a 2014–2020-as vidékfejlesztési
program elemeiről, a kis- és közepes gazdaságok támogatásáról,
valamint a termelői piacok számának növeléséről kérdeztük.
Mit tartalmaz az a fejlesztési program, amit az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználásával
szeretnének megvalósítani?
– Augusztus 10-én fogadták el Brüsszelben Magyarország
vidékfejlesztési programját, ami 2020-ig meghatározza hazánk
vidékfejlesztési politikáját. A közös agrárpolitika (KAP)
2-es pilléréről van szó. Az 1-es pillér tartalmazza a közvetlen
támogatásokat, melyek a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében
maradtak. Tavaly júniusban pedig a Miniszterelnökséghez kerültek
át a vidékfejlesztési források. A rendelkezésünkre álló
1300 milliárd forintos keret felhasználásakor fontos célunk,
hogy a források túlnyomó többségét az elmúlt 7-8 éves
gyakorlattal ellentétben a mikro-, kis- és családi vállalkozások
kapják meg – akár a beruházási, akár a normatív típusú támogatások
esetén. Szeretnénk minél több munkahelyet teremteni, ezáltal
növelve a vidék népességmegtartó erejét. Lényeges továbbá,
hogy ezeket a forrásokat sokkal ügyfélbarátabb módon kívánjuk
eljuttatni a piaci szereplőkhöz. Korábban nagyon szigorú bürokratikus
gyakorlat szerint osztották szét a vidékfejlesztési támogatásokat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény alapján nyújtották be a gazdák
támogatási kérelmeiket. Változásokat eszközöltünk az eljárásrendben:
új, polgárjogi alapra helyeztük a támogatás nyújtását, ezáltal
a forrásokat egyszerűbb formában juttatjuk el az ügyfelekhez.
Miként érhető el a programon belül a kis- és
közepes agrárgazdaságok támogatása?
– A források 80
százalékát úgy szabályoztuk, hogy azokra csak a mikro-, kis-
és középvállalkozások pályázhatnak. A maradék 20 százalékra
a mikrovállalkozásoktól a nagygazdaságokig bárki pályázhat.
Az egyes pályázati felhívásokon belül többletponttal díjazzuk
a minél kisebb üzemméretet. Itt fontos hangsúlyozni, hogy az
elmúlt időszakban jogcímrendeletek voltak, amelyeken keresztül
az egyes támogatási formákat szabályoztuk, míg a Vidékfejlesztési
Programban pályázati felhívások tartalmazzák a támogatás nyújtásának
részletes feltételeit.
Gőgös Zoltán,
az MSZP agrárpolitikusa szerint „az Európai Bizottság elsősorban
nem a hatékonyság, a versenyképesség növelését szolgáló
agrár-vidékfejlesztési programokat tartja a legfontosabbnak. A
Miniszterelnökség viszont nem is titkolja, hogy főleg ilyen
programokra, illetve munkahelyteremtő beruházásokra adna támogatásokat.
Ezzel csak az a gond, hogy minél hatékonyabb és versenyképesebb
a mezőgazdaság, annál kevesebb munkáskézre van szüksége.”
Mi erről a véleménye?
– Az elmúlt 7-9 év vidékfejlesztési programja elsősorban
a nagygazdaságoknak kedvezett. Egyeseknek az a véleménye, hogy
csak a nagygazdaságok képesek hatékonyan a magyar agrárium
versenyképességét növelni. Mi ezzel szemben azt az álláspontot
képviseljük, hogy a sok kicsi családi gazdaság képes
munkahelyeket teremteni. Tehát egy 1000 hektáros szántóföldi
gazdaságnak nincs jelentős munkaerőigénye, adott esetben tényleg
csak néhány embert foglalkoztat. Míg egy munkaerő-igényesebb
családi gazdaságban – ahol például állattenyésztéssel, zöldség-
és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak – sokkal több élő
munkaerő szükséges. Ezen ágazatok fejlesztésével tudunk
jelentős számú munkahelyet teremteni. A nagygazdaságok éppen
elég pénzhez jutottak az elmúlt időszakban. Elérkezett az idő
arra, hogy végre a mikro- és kisvállalkozói rétegen, a családi
gazdaságokon segítsünk. Azért kell most megteremteni versenyképességüket
az ágazaton belül, mert szigorodik az uniós közös agrárpolitika
és nyitott kérdés, hogy 2020 után mekkora támogatást kapnak
az agrárium szereplői. A hazai piacon is elsődleges célunk,
hogy a magyar termelők magyar élelmiszerpiacra jutását elősegítsük,
és ne a meghatározatlan eredetű importtermékeket juttassuk el
a lakossághoz az áruházláncokon keresztül.
Térjünk rá a tematikus alprogramokra. A Rövid Ellátási
Lánc (REL) alprogrammal növelhető a termelői piacok száma?
– Ennek az alprogramnak nem a piacok létrehozása a célja,
hanem a piacra jutás elősegítése. Tehát megerősítjük a
termelők, illetve a piacszervezők közti kapcsolatokat. Így a
helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság is csökkenthető.
Ennek a formája lehet egy épített piac vagy egy mozgó bolt,
egy háznál való értékesítés vagy internetes portál,
amelyen keresztül a fogyasztó megvásárolhatja az árut. Tehát
a Rövid Ellátási Lánc elsősorban az együttműködésen
alapuló értékesítési formában nyújt segítséget a piaci
szereplőknek. A REL-együttműködések így fejlesztik a termelők
szakmai, üzleti és együttműködési felkészültségét,
innovatív gondolkodását is. Más pályázatokon keresztül
tudjuk segíteni a településeket, piacszervezőket, hogy az
egyes településeken piacot tudjanak létesíteni. Az alapvető
infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó pályázatban –
ennek keretében 2016-ban pályázhatnak az önkormányzatok –,
illetve a Leader-program keretében tudnak a települések
piacokat létrehozni. Ezek az uniós forrású támogatások. Az
elmúlt években a tanyafejlesztési programon belül is lehetőségük
nyílt a településeknek arra, hogy piacokat létesítsenek. A
nem vidéki térségek pedig más operatív programból tudnak
piacra jutást elősegítő fejlesztésekre pályázni.
A REL-együttműködések és a termelői piacok
mennyiben kapcsolódnak az élelmiszer-biztonsághoz?
– Természetesen kapcsolódnak hozzá. Minden termelő meg
kell, hogy feleljen a magyarországi hatályos jogszabályrendszernek.
Az elmúlt években a kormányzat mindent megtett a helyi termékek
és a piacon történő értékesítés erősítéséért. Ennek köszönhetően
jelentősen nőtt a helyi piacok száma, s ezeken egyre több az
árus és vásárló. Nagyon fontos az élelmiszer-biztonsági
szabályok betartása, betartatása. A piacokon a vásárló és
az eladó közt személyes kapcsolat alakul ki, ami megalapozza a
bizalmat – amennyiben az élelmiszer nem volt megfelelő, azt
elmondhatják a termelőnek. A közelmúltban a kormányzat a
kereskedelemről szóló törvény, a kistermelői rendelet,
illetve más olyan jogszabályok módosításával is próbált a
gyakorlathoz igazodó szabályrendszert megalkotni, mely a termelők
és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.
A fiatal gazdákat is támogatják?
– A Fiatal Gazda alprogram 40 évesnél fiatalabb, szakirányú
végzettséggel rendelkező gazdálkodókat segíti, akik először
indítanak önálló vállalkozást. Sőt ez az alprogram képzést
és mentorálást, valamint induló tőketámogatást és kedvezményes
beruházási lehetőségeket kapcsol össze a vízgazdálkodás,
az állattenyésztés és a kertészet területén. A képzésen
való részvétel és a kapcsolatfelvétel a szaktanácsadóval az
elmúlt években más programoknál is előírás volt, és az
marad a jövőben is. Minden tagállamnak lehetősége volt
tematikus alprogramok beépítésére. Mi a REL-t és a Fiatal
Gazda alprogramot választottuk. Az utóbbit azért is, mert
gazdatársadalmunk elöregedett, s ezen a kedvezőtlen folyamaton
szeretnénk változtatni. Ezért is adunk a fiatal gazdáknak
plusz pontokat az egyes pályázati felhívásoknál.
Medveczky Attila
|
