|
 2015.12.11.
Több figyelem a
mezőgazdasági idénymunkára
Az öntözés a termésbiztonság szempontjából kardinális kérdés
Együttműködési
megállapodást írt alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Győrffy
Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével.
Szintén ilyen típusú megállapodás született a NAK és a Duális
Képzési Tanács (DKT) között. Győrffy Balázs elnököt arról
is faggattuk, hogy a felek miben erősítették meg vállalásaikat,
s hogy a NAK miként tud segítséget nyújtani a képzési tanácsnak.
Direkt intézték úgy, hogy egymás után írják alá
ezt a két megállapodást?
– Nem, ez teljes
mértékben a véletlenen múlott. A Duális Képzési Tanács előre
meghatározta az ülés napját, a Belügymisztérium esetében
pedig miniszter úr sűrű elfoglaltságaihoz igazítottuk az aláírást.
A Belügyminisztériummal kötött együttműködési
dokumentumban milyen vállalások szerepelnek?
– Ennek a dokumentumnak két lényeges eleme a közfoglalkoztatási
és a vízügyi terület. A közfoglalkoztatásnak az agráriumban
a START-mintaprogramban részt vevő önkormányzatok és az ezen
az alapon létrejövő szociális szövetkezetek fejlődésének
előmozdítása, egymással való együttműködésük elősegítése
a fontos. Ezen a téren kölcsönösen információt ad egymásnak
a Belügyminisztérium és a NAK. Mindez azért is fontos, mert a
mezőgazdasági idénymunka sok esetben „ütközik” a közfoglalkoztatással.
Ezért célunk a közfoglalkoztatást olyan rendszerben
megszervezni, hogy a két terület ne versenyezzen egymással. Már
csak azért is, mert az eredeti cél a piaci, értékteremtő
munkahelyek létrehozása. Ezek a lehetőségek munkahelyeket
tudnak biztosítani a vidéken élőknek, és azok számára is,
akik kevésbé képzettek. A BM-mel való együttgondolkodás azért
is lényeges, mert a mezőgazdaságban dolgozókra is érvényesek
már a munkavédelmi akcióterv különböző elemei, hiszen a 25
és 55 év közötti munkavállalók után is jár a munkaadók számára
adókedvezmény. Mindezt akkor tudják igénybe venni, ha van
foglalkoztatott, és ha az idénymunkára is találnak embert.
Mi a vízügyi szakterületen az együttműködés
célja?
– Az öntözés a termésbiztonság szempontjából kardinális
kérdés. A vidékfejlesztési programban lehetőségünk nyílik
pályázni öntözésfejlesztésre. A program az öntözőrendszerek
kialakítását, azok beépítésének finanszírozását teszi
lehetővé. De ez mit sem ér, ha nincs csatorna vagy öntözésre
alkalmas vízterület a gazdálkodó közelében, ahonnan és
amire felépítheti ezt az infrastruktúrát. Ezért kértük a
Belügyminisztériumot, hogy segítsen megoldani azokat a kérdéseket,
amelyek megalapozhatják, hogy valaki egyáltalán gondolkozhasson
az öntözőberendezés kialakításában. Az együttműködés
további célja a hosszú távon is fenntartható vízgazdálkodás
és ezzel együtt a fejlődő, eredményes agrárgazdaság biztosítása.
Több gazda panaszkodik, hogy kevés az öntözhető terület,
és a régi szerkezetek elavultak, s így a kánikulában a víz
jelentős része elpárolog, míg leér a talajszintre.
– Olyan technológiai hibát említett, mely pontosan az
infrastruktúra fejlesztésének nélkülözhetetlenségét bizonyítja.
Az öntözésnek több alapja lehet. Felszíni és felszín alatti
vizeket is felhasználhatnak erre a célra. A fúrt kutak kérdését
is kezelnünk kell, mert nagyon sokat illegálisan létesítettek.
Ezeknek a legalizálása mindenki számára fontos lenne, és
abban kellene érdekeltté tenni az érintetteket, hogy jelentsék
be a kutakat. Olyan moratóriumot javasoltunk a Belügyminisztérium
felé, ami alatt a gazdák bejelenthetnék, hogy mekkora talpmélységű
kút áll rendelkezésükre, milyen teljesítményű szivattyúval,
hány centiméteres csőátmérővel, ami megadná a lehetőséget
a vízügyi szakembereknek a vízhasználat felmérésére. Így
azt is megtudhatjuk, hogy kik rendelkeznek kúttal, és kiket szükséges
tájékoztatni, amikor a vízkivételt korlátozni kell. Tehát
mindez a vízgazdálkodás szempontjából is fontos lépés
lenne.
Ez a megállapodás miben kötelezi a Belügyminisztériumot
és a kamarát?
– Formalizáltuk az eddig is jól működő közös munkát,
s mindkét fél megnevezte az egyes feladatok mellé a
kapcsolattartásért felelősöket.
A másik együttműködést
a Duális Képzési Tanáccsal írták alá. A kamara célkitűzései
mennyiben érintik a duális képzést?
– Alapvető célunk, hogy a duális képzésben ne csak a
nagy-, hanem a kis-, közepes vállalkozások is részt
vehessenek. Ezért azt szeretnénk, ha a programban részt vevő vállalatok
minőségbiztosítás mellett végeznék a munkájukat. Azt
kellene elérni, hogy minél több diák duális képzésben
tanuljon, ami a cégek számára is előnyt jelent, hiszen olyan
munkatársat kaphatnak, aki a képzés által ismeri a vállalat működését,
magát a munkát, a munkakörülményeket. Azt tapasztaljuk, hogy
az ilyen típusú képzésből kikerülő fiatalok sokkal könnyebben
tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Megéri a diákoknak részt
venni a duális képzésben, hiszen a vállalatok egyéni szerződést
kötnek a hallgatókkal, akik a gyakorlati oktatás egész ideje
alatt legalább a minimálbér 60 százalékának megfelelő
juttatásban részesülnek, de ettől a vállalatok felfelé eltérhetnek.
Célunk, hogy 2020-ra a hallgatók 8 százaléka ebben a képzési
rendszerben tanuljon, s így próbáljuk megerősíteni munkaerő-piaci
pozíciójukat.
A NAK miben tud segítséget nyújtani a DKT-nak?
– Az együttműködési dokumentum szerint azok a cégek
vehetnek részt ebben a képzésben, amelyek kamaránk tagjai. Mi
megszólítjuk, és tájékoztatjuk őket a program előnyeiről.
Akiben van erre hajlandóság, szervezett keretek közt
csatlakozhat ehhez a képzési formához.
Medveczky Attila
|
