|
 2015.12.11.
Balaton-környéki
fejlesztések
A toszkánaihoz hasonló minőségi turizmust teremtünk meg
Több mint 300
milliárd forint jut a magyar tenger melletti települések
fejlesztésére. Manninger Jenőt a tervekről, a kül- és belföldi
turisták számára nyújtott programokról, turisztikai kínálatoktól
és a munkahelyteremtésről kérdeztük.
Ebből a 300 milliárd forintból mennyi jut a választókerületébe
tartozó Keszthelynek és térségének?
– Erre az összegre pályázni kell. A 2014–2020 közötti
fejlesztési ciklusra is vonatkoznak az úgynevezett operatív
programok. Ebbe tartoznak az olyan ágazati programok, mint a Környezeti
és Energiahatékonysági Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési
Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs
Operatív Program. Az utóbbiból a turizmust is lehet támogatni.
Ezenkívül létezik a Területi Operatív Program, amely megyénként
valósul meg. Ezekből a kormányhatározat kijelölte azokat a
programokat, amelyek mögött már vannak részben korrekt elképzelések
is, hogy mely projektből mit kell megvalósítani. Brüsszel sem
engedélyezett volna egy olyan Balaton-programot, amely teljesen
önálló kerettel rendelkezik. A már felsorolt programokból
lettek kijelölve részek, melyeket nevesítettek, hogy ezt a forrást
a Balatonra kell fordítani, ottani különböző célokra. S így
született meg a Balaton-program, mely korábban még nem volt, ráadásul
meghatározott forrásokkal. Stratégiákat megfogalmaztak korábban
is, de most uniós programból lehet lehívni forrásokat,
amelyeket persze meg kell pályázni. Tudjuk, hogy a kastély- és
várprogram már nevesítve is lett, és ha arra megfelelően összeállítják
a pályázatot, akkor erre már lehet forrást igényelni. A
program egyes részeire vállalkozások pályáznak, vagy önkormányzatok
turisztikai attrakciókkal. Ezekben az esetekben konkrétan a pályázati
projektek között dől el, hogy melyik kapja meg a rendelkezésre
álló keretből a pénzt.
Többen azt gondolják, hogy a Balatoni települések
dúskálnak a pénzben, s ott csupa jómódú vállalkozó él,
akik remekül keresnek a vendéglátásból. Miért lényeges a
Balaton fejlesztése, hiszen él ez a sztereotípia?
– Jogos a kérdés: ha egyszer létezik a Balaton-program,
akkor még mennyi programot kéne meghirdetni ebben a formában.
Ezen vitáztak is képviselőtársaim. Azért tartottuk fontosnak
Bóka István polgármesterrel, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökével
ezt a programot – külön lobbiztam az ügy érdekében, és tárgyaltunk
Lázár János miniszter úrral –, mert a Balaton térsége
Budapest után Magyarország második legjelentősebb turisztikai
területe. A Balatonnál a minőségi turizmust tudjuk támogatni,
márpedig a programunk döntő része erről szól. Ez azt
jelenti, hogy újabb és újabb külföldi vendégek jöhetnek
ide, akik természetesen az egész ország számára adóbevételt
jelentenek. A programban nemcsak a parti települések
szerepelnek, hanem a Balaton közelében lévő kiemelt gyógyhelyek;
Hévíz, Zalakaros, sőt a Balaton-felvidék és szélesebb értelemben
a déli part. Ezért reméljük, hogy minél nagyobb számban
tudunk olyan külföldi turistákat idecsábítani, akik nem feltétlenül
a strand-turizmus miatt jönnek, hanem az egyéb attrakciók miatt
is. Rátérve a kérdésében megfogalmazott gondolatra: a
Balaton-parti települések nem igazán gazdagok. Kétségtelen,
hogy rendelkeznek strand-bevétellel, ami többletet jelent, de már
nagyon rövid, másfél hónapos a nyári szezon. Erre jó példa:
Keszthelyen azért nem épült új szálloda az elmúlt 20 évben,
mert a beruházóknak nem érte meg másfél hónapos főszezonra
tőkét befektetni. Ez jellemzi a Balaton-partot, kivétel Siófok
és Füred, ahol jobban számolhatnak a budapesti cégek
konferenciáival. Az országos átlag is mutatja, hogy korábban a
Balaton nem kapott uniós többletforrást – tehát nem számított
kiemelt térségnek.
A külföldi turistákat meg is kell szólítani. A forrásból
marketingre is telik?
– Természetesen, de most is folyik marketing munka a
Magyar Turizmus Zrt.-nél. A települések pedig önállóan végezhetnek
marketing munkát minden helyi programhoz kapcsolódóan. A
Balaton-program elsősorban a beruházásokra összpontosít. A külföldieket
főleg a vitorlásturizmussal, a lovas turizmussal, a horgászturizmussal,
a kulturális turizmussal és a kerékpáros turizmussal lehet
idecsalogatni. 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre a balatoni
bringakörút javítására, szélesítésére, ahhoz, hogy ide
csoportokat is lehessen hozni. Fontosnak tartjuk a különböző
borászati programok támogatását is, és építünk a kulturális
értékekre is. Az utóbbiba tartozik a várak helyrehozása egészen
Nagyvázsonytól Szigligetig, és természetesen a Festetics-kastély.
A kastélyra, a Festetics-örökség ápolására már ebben a
programban plusz 950 milliárd forintot nevesítettek. Mindezek a
fejlesztések egy olyan kínálatot jelentenek, ami különbözik
a strandturizmustól – azon túl, hogy a strandok fejlesztése
is szerepel a projektben –, inkább hasonlíthatóak egy toszkánai,
vagy egy provanszi programhoz. A természeti és a kulturális értékek
azok, amelyekre minőségi turizmust hozhatunk létre a jól fizető
vendégek részére.
A kevésbé tehetős belföldiekre is gondolnak?
– A belföldi turizmus növelése is a célunk, és már működnek
azok a kedvezményrendszerek – gondoljunk az Erzsébet-kártyára
–, melyek arra ösztönzik a magyarországiakat, hogy itthon, és
ne külföldön költsék el pénzüket. A sport-, a kerékpárturizmus
nagymértékben vonzza a belföldieket. Csak ha azt nézzük, hogy
a Keszthelyi Kilométerek versenyen több ezer ember jelenik meg,
az ugyanakkora számot jelent, mint mikor kedvező időjárás
esetén zsúfolásig megtelik a strand. A program viszont azt
emeli ki, hogy a gyógyhelyeket is minél többen látogassák,
hiszen főleg Hévízen jelentős a külföldi turisták száma.
A Hévíz-közeli
repülőtér eddig mennyiben járult hozzá a térség turizmusból
származó bevételéhez?
– Stratégiai fontosságú a repülőtér működése, jövőjének
biztosítása. Így az a több tízezer utas is, mely önmagában
még nem biztosítja a repülőtér nyereségességét, közvetve
komoly hasznot hoz, hiszen legalább egy hétre jönnek Magyarországra,
és jelentős pénzt költenek Hévízen. Mivel egy orosz járat már
nem közlekedik Hévízre, s várhatóan kis mértékben csökken
az orosz vendégek száma, ezért új irányokat kell nyitni. A
Balaton-programban nevesítettek is 5 milliárd forint hazai forrást
a repülőtérre.
A helyi vállalkozókat is helyzetbe tudják hozni?
– Egyértelmű, hiszen minden ilyen program a vállalkozások
megerősítését, és a munkahelyteremtést szolgálja. Igaz, a főszezonban
inkább munkaerőhiány jellemzi a Balaton térségét, de
hosszabb távon –különösen ősszel és tavasszal – a már
felsorolt programok munkahelyeket teremtenek.
Medveczky Attila
|
