2015.12.18.
Aki beperelte a
román polgármester
A kisebbségi jogok megsértésére hívom fel a közvélemény
figyelmét
Fancsali Ernő
beperelte Emil Boc városvezetőt, valamint a teljes kolozsvári képviselő-testületet,
mivel azok elutasították az Erdély autonómiáját hirdető óriásplakát
kitételét.
Kezdjük az előzményekkel.
– A nyár közepén szerettem volna Kolozsvár határában
felállítani egy óriásplakátot, melyen magyar, német és román
nyelven ez olvasható: „Autonómiát Erdélynek!” A plakátfelállításhoz
gyűjtést szerveztem, amire össze is jött a megfelelő összeg.
Amikor ki szerettem volna helyezni az óriásplakátot, akkor a
hirdető cég, azt közölte velem, hogy ezzel a szöveggel a polgármesteri
hivatal engedélye nélkül nem teheti ki a plakátot. Ezért
engedélyt kértem Kolozsvár polgármesterétől, aki elutasította
ezt. Türelmes ember vagyok, ezért még egyszer benyújtottam a kérést,
de ugyanazt a választ kaptam. Ezért döntöttem a per mellett. A
bíróság december 16-ára írta ki az
első tárgyalást.
Mire hivatkozott
a polgármester az elutasító levélben?
– Arra, hogy a román alkotmány értelmében sem az
etnikai autonómiát támogató felhívásokat, illetve sovén,
rasszista üzeneteket nem lehet semmilyen formában publikálni,
no meg arra is, hogy maga az autonómia alkotmányellenes. Azzal
az érvvel támadtam meg Emil Bocot, hogy én az Erdélyi közigazgatási
és gazdasági autonómiáját támogatom, s ennek megfelelően az
óriásplakáton is erre vonatkozó információk szerepeltek
volna. Tehát etnikai autonómia nem szerepelt volna a plakáton,
és a polgármesternek címzett levelemben sem írtam erről a
forgalomról. Ráadásul a román alkotmány szerint nem alkotmányellenes
az autonómia. Már csak azért sem, mert a regionális szintről
semmit sem ír az alkotmány.
Ebből arra is következtethetünk, hogy az önkormányzat
nem illetékes alkotmányossági kérdésekben véleményt nyilvánítani?
– Pontosan. De ha esetleg véleményt nyilvánít is,
akkor sem tanácsos az alkotmány szellemiségével és szövegével
szembe menve rossz választ adni.
A kolozsvári képviselő-testületben nem csak románok
ülnek. A magyar tagok hogyan viszonyultak a kezdeményezéséhez?
– Tudni kell, hogy az óriásplakát ügye személyes akcióm
volt, amit az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége is támogatott.
Az önkormányzat magyar tagjai máig nem is nyilatkoztak a kérdéssel
kapcsolatban. Nem is érdeklődtek az óriásplakát ügyében.
Nem csak a polgármestert, hanem az egész testületet bepereltem.
Csak azért, mert hallgattak a magyar képviselők?
– A fő ok: a válaszlevelet
a polgármester írta alá az önkormányzat pecsétjével. Ez egy
jogi „bukfenc”, mert akkor az egész képviselő-testületnek
is alá kellett volna írni a nekem címzett leveleket.
Mit tudhatunk, az ön által megfogalmazott petícióról?
– Több mint egy hónappal ezelőtt írtam meg ezt a
dokumentumot, melynek szövege alapvetően Erdély autonómiájáról
szól. S kimondja azt is, hogy nem tartjuk alkotmányellenesnek az
autonómiát. Népszavazást szeretnénk kezdeményezni, hogy
megtudjuk, mennyien támogatják az erdélyi autonómiatörekvéseket.
De mivel egyelőre népszavazást nem írhatunk ki, ezért ez egy
„népszámlálásnak”, egy számbavételnek is felfogható. Az
aláíróíveket benyújtjuk a bíróságnak is, hogy lássák,
hogy ez nem egy olyan ügy, ami csupán egy-két ember „lázálma”,
hanem több ezer magyar által támogatott jelentős téma. Eddig
3700-an írták alá a petíciót. A dokumentum nyomásgyakorló
eszközként is előremozdíthatja az óriásplakát ügyét. Arra
számítottunk, hogy februárban lesz a tárgyalás, és addig még
több aláírást tudunk gyűjteni, de meglepően korai időpontot
kaptunk a bíróságtól. Elvileg az ilyen ügyek „egyfordulósok”.
Ha bárki javára dönt a bíróság decemberben, azt meg
lehet fellebbezni?
– Nyilván lehet fellebbezéssel élni, de mi azt gyanítjuk,
hogy azt mondja ki a bíróság, hogy vagy én nem perelhetem be a
polgármestert és a testületet. Tehát az illetékességemet kérdőjelezik
majd meg.
Ha a bíróság viszont azt látja, hogy valaki nem illetékes
perelni, akkor miért fogadták be az ügyet?
– A román bírósági jogrend különbözik a magyarországitól.
Nálunk arra is van példa, hogy meghozzák az ítéletet, és
abban leszögezik, hogy nem illetékes az illető, vagy meghoznak
egy pozitív ítéletet a személy kapcsán, a fellebbezés után
pedig kimondják, hogy a felperes nem is perelhetett volna.
Térjünk rá az előválasztásra. Marosvásárhelyen a
magyar pártok belátták, hogy együttműködve erősebbek
lehetnek. Kolozsváron viszont a magyarok lélekszáma nem éri el
a 20%-ot. Érdemes a kincses városban előválasztást tartani?
– Kolozsváron 54 ezer magyar él, és körülbelül 42
ezer rendelkezik szavazójoggal. Mi itt nem a polgármesterségért
küzdünk, hanem azért, hogy minél erősebb legyen az önkormányzati
képviseletünk, és ehhez szükséges egy előválasztással létrehozott
közös lista. Az elmúlt években külön indultak a pártok, az
RMDSZ folyamatosan gyengült, 16 ezren szavaztak rá legutóbb.
Az alpolgármester viszont RMDSZ-es.
– Ez egy alku eredménye miatt történt. Viszont az
alpolgármesternek kevés a hatásköre. Ahogy nálunk mondani
szokás: „meg kell kérni a liba árát”. Ez nem történt
meg. Az RMDSZ-esek a magyarság ügyével foglalkozó kérdésekből
keveset vállaltak fel. Ezért a kolozsvári magyarok egyre inkább
elfordultak ettől a párttól, és kevesebben is mennek el
szavazni. A közös lista azért lenne jó, hogy az itt élő
magyarok határozzák meg, kik képviseljék őket, és ne a pártok.
Tehát a kolozsvári magyarság saját kebeléből választja ki a
leendő jelölteket – akár civileket is –, akik közt így a
preferenciák szerint mindenféle irány képviselője helyet
kaphat.
Medveczky Attila
|