|
 2015.12.18.
Útra kel a múzeum
Zárva tartásunk idejére vándortárlatokat tervezünk a határon
túlra
A Néprajzi Múzeum
1974-ben költözött az egykori Igazságügyi Palota keleti szárnyába.
Most a Liget-program tervei szerint az intézmény újabb költözés
előtt áll. Meddig látogatható a múzeum? Hol lesz az új épület?
Hogyan tudják megoldani a biztonságos költözést? – többek
közt ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Kemecsi Lajos főigazgatót.
A Városligetben megvalósítandó öt múzeumi épületre
2014 februárjában írtak ki építészeti tervpályázatot.
Decemberben arról tudósítottak, hogy a Néprajzi Múzeumot
francia, a Magyar Zene Házát japán, a Magyar Építészeti Múzeumot
és a Fotómúzeumot magyar építészek tervezhetik. Ki döntött
úgy, hogy mégsem a nyertes francia terv alapján épül föl a Néprajzi
Múzeum, hanem meghívásos tervpályázatot írnak ki?
– A tavaly kiírt és nyílt pályázat győztese egy
francia cég volt. A pályázat speciális jellemzőjére a cég
érdemben jól reagált: a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer
sor sarkára tervezte az épületet, ami az elhelyezést kihasználva
– kis túlzással – L alakú lett volna. Arra is ügyeltek,
hogy ne sérüljön a közelben lévő platánfákkal tarkított
gyönyörű park. Közben megváltozott a Liget-projekt koncepciója,
és kikerültek belőle egyes korábban oda tervezett múzeumok.
Ezért már „múzeumligetről” nem is célszerű beszélni –
viszont a projektbe plusz elemek kerültek. Ilyen például a
cirkusz, amelynek az elhelyezését még pontosítani kell, és az
éppen az említett sarkon eredetileg állt színház visszaépítése.
Így nyilvánvaló, hogy a Néprajzi Múzeumnak új helyet kellett
keresni. Ezt meg is találták az Ötvenhatosok terén, így nem
ott lesz a jövőben az eredetileg az emlékmű mellé tervezett
Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum. Az L alakú épület-terve
így dugába dőlt, mert hosszanti épülettervezést kell biztosítani.
A meghívásos pályázatra azért került sor – okulva az Új
Nemzeti Galéria megismételt versenyéből –, mert az sokkal
gyorsabb. A meghívásos pályázaton magyar és nemzetközi résztvevők
együttesen vesznek részt.
Az új tervpályázat kiírásával mennyire módosult
a költözésük az eredeti elképzelésekhez képest?
– A megvalósítás realitását segíti, hogy a céldátum
2018-ról 2019-re módosult. Nem lesz nagy késés az eredeti elképzelésekhez
képest, körülbelül háromnegyed évet jelent a módosított
határidő. Számunkra ez a vázolt ütemezés megnyugtató és vállalható
is, ha a kiállítás-tervezéseket és az intézményi költözést
vesszük figyelembe. Tehát az átadásra a Liget-projekt második
ütemében kerül sor.
Változtattak-e az új épület koncepcióján?
– Az az idő, ami a tavaly bejelentett győztes francia
terv és a változást bejelentő kormánydöntés között
eltelt, elegendő volt a koncepció pontosítására. Változatlanok
maradtak az alapterületi igények például a múzeumpedagógiai
foglalkoztatókkal és a kiállítóterekkel kapcsolatban. De rájöttünk
a francia terv ismeretében, hogy jobban ki kell hangsúlyozni
azt: hogyan lehet az említett tereket a legjobban megközelíteni,
mert nem szeretnénk, ha a például diákcsoportok és a tudományos
konferencia résztvevői zavarnák egymást. Tehát pontosítottuk
a tervet, de alapvetően nem változtattunk rajta.
Ha egy család elköltözik egy másik lakásba, akkor
nagyon ügyel a tárgyak biztonságos szállítására. A múzeum
esetében, gondolom, ez kiemelten lényeges.
– Azért örülök ennek a kérdésnek, mert általában a
sajtó és a közvélemény a kiállításokkal azonosítja a múzeumokat,
holott bennük jelentős kutatómunkát is végeznek, és óriási
értékeket őriznek. Közép-Európa legnagyobb néprajzi szakkönyvtárát
működtetjük, több millió oldalnyi archívumunk, több százezres
fotótárunk van, és ezeket is mind költöztetni kell a több
mint 200 ezernyi műtárgy mellett. Ehhez nagyon jól elő kell készíteni
a költözési folyamatot, szakemberek által kidolgozott módszertannal
– ami nem is olcsó, de szerencsére a szaktárca a költöztetésre
célzott forrást biztosít. A Szabolcs utcában elkészülő Országos
Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ őrzi majd
minden egyes műtárgyunkat 2018-tól. Kidolgoztuk, hogy a gyűjtemény
egyes tárgyait hogyan kell csomagolni, szállítani. Egyes külföldi
adatok a költöztetés kapcsán hét-tíz százalékos műtárgyveszteségről
számolnak be, mi viszont arra törekszünk, hogy ne legyen 1%-os
kárunk sem.
Meddig látogatható a múzeum?
– 2016-ban még az eddigi színvonalon kívánjuk kiszolgálni
a közönséget. Addig is szervezzük szokásos tárlatainkat, például
a közelmúltban nagy sikerrel zajlott World Press Photót. Jövő
év végére tervezzük a Kossuth téri épületünkben az utolsó
nagy időszaki kiállítást, mely egy lábbeli-válogatás lesz,
jelképezi a közelgő költözést, a múzeum útra kelését.
Ezt 2017-ben még lehet látogatni, miként a megújult, műtárgyösvénnyel
bővített állandó kiállítást is. Tehát úgy tervezem, hogy
2017-ben már nem nyitunk új tárlatot, mert az nagyon sok erőforrást,
energiát kötne le. Ameddig csak lehet, fogadjuk a látogatókat,
és csak 2017 végén zárnánk be. 2019-ben pedig már az új
helyszínen megnyílt múzeumot lehet megtekinteni.
Ez a kétévnyi bezárás mekkora bevételi kieséssel jár?
– Ez is egy fontos szempont, de ha azt vizsgáljuk, hogy
világszerte hogyan is zajlanak a múzeumi költözések, akkor
azt láthatjuk, hogy a két év bezárás nagyon rövid idő. A
jegybevételünkből származó kiesést pedig a tervek szerint a
fenntartó kompenzálja.
Elképzelhető, hogy 2017 végétől külső helyszíneken
tartanak majd rövid ideig látogatható kiállításokat?
– Összeállítottunk gyűjteményeinkből egy olyan kínálati
palettát, mely által – a Balassi Intézettel együttműködve
– határon túli és magyarországi időszaki tárlatok
szervezhetők. Tehát lesznek vándortárlatok külföldön, vidéken
egyaránt. Tíz olyan kiállítást terveztünk, mely a magyar népi
kultúrát, és a fotóanyagunk egy részét mutatja be a határokon
kívül és Magyarországon.
Medveczky Attila
|
