|
 2015.12.18.
Az űrtevékenység
Magyarországon szélesebb körű, mint hinnénk
Magyar asztronauták is utazhatnak a világűrbe
Több évtizedes
együttműködés után hazánk az Európai Űrügynökség (ESA)
teljes jogú tagjává vált. Megtérülő befektetés számunkra
a csatlakozás? Egyetemek, vállalkozások is részt vesznek az
ESA programjaiban? Aki válaszol: Solymár Károly Balázs, a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
Milyen előnyökkel jár az Európai Űrügynökséghez
való csatlakozás?
– A csatlakozás, amellett, hogy új alapokra helyezi a
globális csúcstechnológiai piacon eddig is fontos eredményeket
felmutató hazai űripart, pozitív hatással lehet a hazai
munkahelyteremtésre is. Hiszen a tagság által a nagy volumenű,
átfogó programokba bekapcsolódhatnak a magyar kis- és középvállalkozások,
az egyetemi és akadémiai kutatóintézetek,
továbbá az ipari beszállítók is. Ezáltal nő a
foglalkoztatottság, valamint a magyar vállalkozások versenyképessége,
mindez pedig segít Magyarországon tartani a magasan képzett
szakembergárdát.
Meghozta gyümölcsét
az ESA-val való több évtizedes együttműködés?
– Az űrtevékenység Magyarországon szélesebb körű,
mint hinnénk. Az űrbe eddig több mint 100 magyar fejlesztésű
műszer került ki. Mára több mint ötven kis- és középvállalkozás,
kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban. Eredményeik
olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is
meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés,
az orvostan, a navigációs alkalmazások. 2003 óta 125 szerződést
kötött az Európai Űrügynökség a magyar űripar és űrkutatás
szereplőivel. Sok izgalmas kutatás és fejlesztés folyik már
most is.
Mondana ezekre példákat is?
– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és
az ELTE hallgatóiból álló kutatócsoport nemrégiben egy
ballisztikus rakéta fedélzetén folyó kísérletben vett részt.
A hallgatók egy olyan új, rendszeres kozmikus sugárzást mérő
eszköz kifejlesztéséhez járultak hozzá, amelynek eredményei
később a polgári repülés számára is hasznosak lehetnek. A
svéd kutatók által vezetett programban a REXUS 17 rakéta fedélzetén
idén március 17-én a csapat sikeresen elvégezte a kísérletet.
Az eredmények rendkívüliek – első alkalommal sikerült
ugyanis geomágneses vihar idején ilyen mérést végezni. A távközlés
terén hosszú idő óta kiemelkedő sikereket mutat fel a magyar
űripar. Adóvevő egységeket gyártunk például a Nemzetközi
Űrállomás fedélzetére, és az India által elindított és
sikeresen működő Mars szondához is. A Rosetta üstökös kutató
űrszondájának hazai fejlesztései is mérföldkőnek számítanak
a magyar űrtevékenységben. A MASAT–1 műhold, amely a
Budapesti Műszaki Egyetemen készült, 1061 napig működött és
keringett a Föld körül, míg élettartama végével
visszazuhant a légkörbe és elégett. Ezzel, tudomásunk
szerint, a világon a leghosszabb élettartamú, úgynevezett
CubeSat-szabvány szerinti műholdként vonult be az űrtörténelembe.
A kis műholdas platformok fejlesztésében így kiváló magyar
szaktudás halmozódott fel, amely az ESA-csatlakozás keretében
tovább vihető és új piaci igényekre reagálhat.
Anyagilag is megérte a csatlakozás?
– Igen, mert csatlakozásunk egyben megtérülő befektetést
jelent, hiszen az Európai Űrügynökség által kiírt pályázatokon
ezentúl a hazai űripar szereplői is részt vehetnek. A
Magyarország tagsági viszonyából eredő éves befizetési kötelezettség
két fő részből áll: a kötelező programokra szánt hozzájárulásból
és az önkéntes programokhoz történő hozzájárulási elemből.
Minden tag a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján kalkulált
összeg mértékéig köteles hozzájárulni az ESA működéséhez,
kötelező tudományos programjaihoz, amely esetünkben a jövő
évre 5 millió eurónak megfelelő összeget jelent. Ezt és az
önkéntes programokra befizetett összeget is szinte teljes egészében
visszapályázhatják a hazai vállalkozások és kutatóhelyek. A
szokásos ESA-pályázatok mellett, melyekre a magyar szereplők pályázhatnak,
megállapodásunk alapján az első hat évre szóló felzárkóztatási
időszakban az ESA külön pályázatot is kiír kifejezetten a
magyar szereplők számára, amelyet tartalmi és működési
szempontból egy munkacsoport felügyel.
A magyar űripar szereplői tisztában vannak a tagság
nyújtotta lehetőségekkel?
– Az ESA-hoz való csatlakozás számos előnyt kínál a
magyar űripar szereplői számára. A jelenlegi résztvevők már
elég jól ismerik a szakterületet és nyitottak új szereplőkkel
együttműködni, amely igen fontos az űripari szabványok elsajátításában
és a csúcstechnológiai területekre jellemző speciális
ismeretek feltárása miatt. Szeretnénk, ha minél többen tájékozódnának
erről és élnének a lehetőséggel, ezért a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium információs napokat szervez a szakma részére a már
az iparágban tevékenykedő vállalkozások és új érdeklődők
bevonásával. Elsőként 2015. december 9-én, a győri Széchenyi
István Egyetemen, majd 2016 elején Budapesten, az NFM-ben és
Debrecenben.
Elképzelhető, hogy hamarosan magyarok is kijutnak a világűrbe?
– Farkas Bertalan épp 35 évvel ezelőtt indult el küldetésére.
Ez az űrutazás nemcsak azért jelentős, mert a magyarokat a világon
hetedikként beemelte az „űrhajós nemzetek” sorába, hanem
azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig
ható fejlődési irányait is. A Szaljut 6 űrállomáson egy hét
alatt elvégzett magyar kísérletek bebizonyították, hogy a
magyar tudósok és műszaki szakemberek képességei a földön túl
is megállják a helyüket. Elég csak a Pille nevű sugárzásmérő
műszerre gondolnunk, amelyet az MTA Atomenergia Kutatóintézete
kifejezetten Farkas Bertalan űrutazására fejlesztett ki. A műszer
a mai napig annyira sikeres és megbízható doziméternek számít,
hogy továbbfejlesztett változata jelenleg is segíti a Nemzetközi
Űrállomás legénységének munkáját. Az „emberes” űrrepülés
fontos, hiszen számos kísérletet, vizsgálatot gyorsabban és
hatékonyabban lehet elvégezni így. Az asztronauták, amellett,
hogy ők maguk végeznek kísérleteket, gyakran egyúttal a kísérletek
alanyai is, amely az orvostudományt és a gyógyszeripart is
fejleszti. Azzal, hogy beléptünk az Európai Űrügynökségbe,
a szervezet űrhajósait sajátunknak is tekinthetjük, hiszen az
Európai Űrügynökség Columbus modulja a Nemzetközi Űrállomás
része. Ennek fedélzetén pedig rendszeresen tartózkodnak az Európai
Űrügynökség által kiképzett és delegált űrhajósok. Az
Európai Űrügynökség által a csatlakozásunk hatályba lépését
követően kiírt űrhajós válogatás során a szervezet a
magyar jelentkezőket is ugyanúgy fogadja, mint a többi tagállamból
érkezőket. Tekintettel arra, hogy a Columbus modul 2024-ig
biztosan működik a Nemzetközi Űrállomáson, elképzelhető,
hogy egy újabb kiírt válogatás esetén akár magyar
asztronauta is bekerülhet valamelyik „emberes” űrprogramba.
Medveczky Attila
|
