|
 2015.12.18.
A közjó erősítése
A határokon túli magyar lelkészeket, papokat is támogatjuk
Számíthatunk
Ferenc pápa látogatására? Milyen témában tartott előadásokat
Rómában? Hogyan tud az állam az egyházakkal a közösségi célok
érdekében együttműködni? Miből finanszírozzák a templomépítéseket,
az egyházi iskolák tanárainak fizetését? – kérdeztük
Hegyi László helyettes államtitkártól.
Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte a Pápai
Magyar Intézet. Milyen témában tartott előadást az „örök
városban”?
– Október végén, közvetlen a szinódus lezárásával
egyidejűleg jártam Rómában. Gondolom, kihasználták a szervezők,
hogy ilyenkor több egyházi vezető is Rómában tartózkodik a
szinódus miatt. Így Erdő Péter bíboros úr, aki a szinódus főrelátora
volt, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke,
szombathelyi megyéspüspök és Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye
metropolitája. Ezért erre az időpontra szervezték a Pápai
Magyar Intézet megalakulásának 75. évfordulójáról megemlékező
ünnepséget szentmise keretében, ahol az említett egyházi méltóságokon
kívül más püspökök, egyházi vezetők is jelen voltak. Előadásomat
a Pápai Magyar Intézetben tartottam, amin részt vettek a
Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói is. A Pápai Magyar
Intézet olyan kollégium, ahol már fölszentelt, fiatal papok
tanulnak; „világi” terminológiával élve: posztgraduális képzésen
vesznek részt Róma egyetemein. S itt szerzik meg licenciátusukat,
illetve doktorátusukat. A Collegium Germanicum et Hungaricumban,
amit a jezsuiták vezetnek – ahogy a neve is mutatja – több
nyelvterületről tanulnak fölszentelés előtt álló kispapok.
Főleg németek, magyarok, de most már horvátok és szlovákok
is – összesen hetvenen. A legnagyobb számban magyarok, csaknem
húszan – fele az anyaországból, fele a határon túlról. Előadásomban
az állam és az egyház kapcsolatáról, gyakorlati megközelítésből
adtam elő. Elmondtam, hogy az elmúlt öt évben milyen együttműködési
színterei voltak az állam és az egyház kapcsolatának, mik
voltak ennek a gyakorlati eredményei, milyen együttműködések
és hogyan valósultak meg a közösségi célok érdekében, s
hogy a hallgatók, mikor visszatérnek szolgálati helyükre,
hogyan tudnak velünk kapcsolatot teremteni, s miben tudunk nekik
segíteni.
Miként tudnak az egyházakkal a közösségi célok
érdekében összefogni?
– Nagyon sok területen valósult meg az összefogás. Az
egyházak társadalmi szerepvállalásából egyre nagyobb méreteket
ölt a közfeladatok ellátásában való részvétel, közreműködés.
Az elmúlt öt évben megkétszereződött az egyházi fenntartású
köznevelési intézmények száma, illetve az ott tanuló diákok
létszáma. Ma már több mint 200 ezren tanulnak egyházi köznevelési
intézményben, az óvodától a gimnáziumig. Hasonló arányú a
növekedés az egyházi fenntartású szociális intézmények terén
is. 2015-ben meghaladja a 12%-ot a köznevelésben az egyházi
fenntartású köznevelési intézményekben tanulók aránya. Ebből
adódóan koordinációs feladatokat kell ellátnunk. Hiszen államtitkárságunk
elsődlegesen az egyházak hitéleti feladataival kapcsolatos állami
tennivalókat látja el, ilyen típusú támogatásokat folyósít.
Itt is elmondható, hogy 2010-től több mint kétszeresére, 23
milliárd forintról 52 milliárd forint fölé nőtt az egyházak
közvetlen támogatása. Ezáltal nagyon sok templomot és közösségi
teret újítottunk föl hazai és uniós forrásokból. Büszkén
mondhatom: öt év alatt több mint 700 templom, vagy egyházi közösségi
tér újult meg éves támogatásaink segítségével. Ezekből
csaknem 50 új templom épült itthon és a határon túli területeken.
A felújítások és építések összértéke meghaladja a 6,3
milliárd forintot. A vidékfejlesztési programon belül pedig
– 12,6 milliárd forintos uniós forrásból – több mint 760
falusi templomot sikerült renoválni. Ez azért fontos számunkra,
mert mi a templomot nemcsak szakrális, hanem közösségi térként
is értelmezzük. Nem véletlen, hogy sok nyelvben nincs külön
szó az egyházra és a templomra. Azért, mert az egyház
szervezet, ugyanakkor az a közösség is, amely alkotja az egyházat.
És a templomban is ugyanez a közösség gyűlik össze. A
templomi szakrális együttlét után, ha jól működik egy adott
egyházközség, gyülekezet, a hívek különböző közösségi
programokon vesznek részt, amihez megfelelő térre van szükség.
Azért nyújt az államtitkárság az egyházi közösségi terek
megújításához forrásokat, mert Magyarország megújítása az
egyházi közösségek nélkül nem lehet sikeres.
Ha már a forrásoknál tartunk: a lelkészek, papok megélhetését
az egyház, vagy az állam biztosítja?
– Alapvetően az egyház biztosítja ehhez a megfelelő összeget.
Az első Orbán-kormány vezette be – éppen az egyházak közösségmegtartó
erejét felismerve – a kistelepüléseken szolgáló papok, lelkészek
jövedelempótló támogatását, melyet az állam 15 éve folyósít.
Ennek a keretösszege a 2016-os költségvetési törvényben több
mint 30%-kal növekedett. Néhány éve már a határon túli,
magyarul szolgálatot tévő papoknak, lelkészeknek is folyósítunk
ilyen támogatást. Tekintettel arra, hogy az egyházaknak a határon
túl egyre nagyobb a feladatuk a magyarság megtartásában, ezért
a 2016-os költségvetési törvényt úgy fogadta el a parlament,
hogy az ideinek a kétszerese áll rendelkezésre a határon túli
jövedelempótló támogatásra.
Azok a szerzetesek, akik oktatnak is, állami fizetésben
részesülnek? Például az esztergomi ferences gimnázium tanárainak
a bérét az állam, vagy az intézmény fenntartója állja?
– Az állami köznevelési intézményekben tanító, úgynevezett
KLIK-es pedagógusok fizetését az állam folyósítja. Az egyháziaknál
a fenntartó kapja meg az állami finanszírozást, az ön által
említett példánál maradva: a ferences rendtartomány, az elvégezett
feladat és egyéb mutatók alapján kapja az iskola fenntartásához
szükséges állami finanszírozást, beleértve a tanárok bérét
is.
Két éve még arról számolt be a sajtó, hogy Őszentsége
Magyarországra látogat, miután elfogadta Áder János köztársasági
elnök meghívását. Számíthatunk Ferenc pápa látogatására?
– Júniusban Rómában jártam, és folytattam erről tárgyalásokat
Fisichella érsek úrral, a rendkívüli szentév programjának fő
felelősével. Végleges válasz még nem érkezett, így nem
tudom megmondani, hogy Ferenc pápa ellátogat-e Magyarországra,
de megbízható forrásaink szerint, mikor Őszentségét erről
októberben megkérdezték, akkor annyit mondott: „szeretnék.”
Medveczky Attila
|
