|
 2015.12.23.
Megújult a hírös
város református múzeuma
Felélesztették
Kecskemét ötvöshagyományát
Átadták a
kecskeméti Ráday Múzeum új raktárát és foglalkoztató terét.
Ezzel a fejlesztéssel tanulmányi raktárunk korszerűbb és elegánsabb
lett több mint 10 éves állandó kiállításunknál. Amint módunkban
áll, megújítjuk azt is – nyilatkozta lapunknak Dr. Fogarasi
Zsuzsa igazgatónő.
Régi álmuk vált valóra azzal, hogy 100 millió forint
összegű támogatással megújult a Dunamelléki Református Egyházkerület
Ráday Múzeuma?
– Egyházkerületi fenntartásban működünk. A
Magyarországi Református Egyháznak négy egyházkerülete van,
s mindegyik élén püspök áll. A Dunamelléki a legnagyobb területen
működő egyházkerület, gyakorlatilag a Duna-Tisza köze és Dél-Dunántúl
tartozik hozzá. Nyolc egyházmegyéből áll, és ennek az egyház-igazgatási
egységnek a múzeuma a kecskeméti. Múzeumunk gyűjtőterülete
az egyházkerület egészére kiterjed. Onnan gyűjtjük a reformátusság
emlékeit. Általában minden múzeumnak vannak raktározási
problémái, ami vagy helyszűkét jelent, vagy hogy akár a műtárgyvédelmi,
akár a vagyonvédelmi feltételeknek nem tudnak mindig pontosan
megfelelni. Ezért a mi álmunk is az volt, hogy egy új, az intézményhez
méltó, vagyonvédelmi szempontoknak megfelelő és nagy alapterületű
raktárt kapjunk, ahol nyugodt körülmények között, a szakmai
feltételeknek megfelelően raktározhatjuk tárgyainkat.
Pályázni kellett erre az összegre?
– Így van, uniós pályázati forrásból valósult meg a
fölső kategóriás raktár kialakítása. Hiszen tanulmányi
raktárt kellett létrehozni, ami azt jelenti, hogy a látványraktárnak
megfelelő, szép installálásban tudjuk bemutatni tárgyainkat.
S azt is, hogy két darab, digitális tartalmakhoz való hozzáférést
biztosító, szükséges IKT infrastruktúrával felszerelt,
internetcsatlakozással rendelkező informatikai pont jött létre.
Ezen eszközök segítségével az érdeklődő voltaképpen
mindent megtudhat a tárgyról: korát, származási helyét, készítőjét,
készítési idejét, esetleges egyháztörténeti jelentőségét,
funkcióját a liturgiában stb. Megismerhet a látogató minden
olyan adatot, amit egy muzeológus ír rá a tárgy leltári
kartonjára.
Mikor volt utoljára ilyen nagymértékű felújítás a
múzeumban?
– 2003 és 2004 között, amikor új épületbe költöztünk.
Ez azt jelenti, hogy a mi állandó kiállításunk 2004-es. Így
előállt az a helyzet, hogy tanulmányi raktárunk korszerűbb és
elegánsabb az állandó kiállításnál. Ezért, amint módunkban
áll, az állandó kiállítás megújítását kell véghez vinnünk.
A fejlesztések kapcsán gondoltak a fogyatékkal élőkre
is?
– Főleg a látássérültekre és a hallásukban fogyatékosokra
tudtunk gondolni. A mozgássérültek számára az akadálymentesítést
sajnos csak korlátozott módon tudtuk megvalósítani, hiszen egy
200 éves műemléki épületben működünk, amely pincéjének a
felét érintette ez a fölújítás. Amikor Hild József és
Hofrichter József tervezték az épületet, még nem gondolhattak
arra, hogy liftet szeretnénk beépíteni, és a lépcső mérete
sem teszi lehetővé, hogy oda bármilyen technikai módszerrel
lejuttassuk az alsó-végtag sérülteket. A látássérültek számára
tapogatható térképet készítettünk, és minden helyen
Braille-írással elhelyezett táblát helyeztünk ki, ilyen füzetet
is kapnak, s vannak olyan műtárgy-másolataink, amelyek kézbeadásával
élményszerűvé tudjuk tenni a raktárlátogatást a gyengén látók
számára is. A hallássérültek számára nagy segítség lehet
az úgynevezett indukciós készülék. Az aljzatba beépített
hurok a hallókészülékkel rendelkezőknek megfelelőképpen
felerősíti a hangot. A felső-végtag sérültek pedig fejegérrel,
vagy speciális billentyűzettel használhatják laptopjainkat.
Minden múzeum kötelessége védeni műtárgyait. A
biztonsági eszközrendszer is megújult?
– Egyrészt kiegészült, mert már meglévő vagyonvédelmi
rendszerünket bővítettük ezzel az új térrel, és szintén
fontos, hogy már működik a beépített tűzjelző rendszer. A műtárgyvédelmi
szempontoknak is eleget tettünk, mert nélkülözhetetlen a pincében
jó szellőzés. Levegőztető, illetve légszárító berendezéseket
is üzemeltetünk. Folyamatos a páratartalom ellenőrzés.
El tudják érni, hogy a Ráday Múzeumban őrzött rendkívül
értékes gyűjtemény jobban hasznosuljon az oktatásban?
– Erre a pályázati kiírás másik fele, ami az oktatási-képzési
szerepre vonatkozik, nyújt igazán jó lehetőséget – természetesen
a tanulmányi raktár is. Azt gondolom, az a legfőbb célunk,
hogy múzeumlátogatók helyett múzeumhasználó fiatalokat
neveljünk. A diákok számára létrehoztunk egy foglalkoztató
teret, ami a kiírásnak megfelelően 30 fő befogadására
alkalmas, s ott prezentációkat, előadásokat, múzeumi órákat
lehet tartani. A pályázat írása közben eszükbe jutott a
kecskeméti több évszázados ötvöshagyomány, ami ugyan nem
folyamatos, de feléleszthető. Az 1500-as évek végétől városunkban
működött egy rendkívül jó kvalitással rendelkező ötvöscéh,
melynek különlegessége, hogy reformátusok voltak a tagjai. Valószínűleg
a kecskeméti reformátor hittérítők munkája nyomán váltak
azzá, s kidolgoztak egy olyan református, liturgikus tárgycsoport
formát, amit a mai napig követnek a gyülekezetek. A helyi ötvösök
tárgyi remekeinek 80%-a állandó kiállításunk része. Ötvös
Nagy Ferenc ötvösművész vállalta, hogy kidolgozza az ötvösműhely
programját. Így a foglalkoztató tér egyik felében elméleti
foglalkozásokat tartanak, míg a másikban ötvösműhely üzemel.
Ahol nem csak az ötvös dolgozik, mert felszereltségében hat fő
oktatására is alkalmas ez a műhely, ami a felújítás
legnagyobb sikere. Nem csupán fiatalokat, és diákokat várunk
ide, a felnőttek is komolyan érdeklődnek a műhely és a tanulmányi
raktár iránt, így a pályázatban előírt, úgynevezett indikátor
számokat, amiket 2020-ig kell teljesíteni, szinte már az ősszel
abszolváltuk.
December 8-án
nyílt meg In memoriam Szász Károly kiállításuk. Mit kell
tudni Szász Károly püspökről?
– Szász Károly a XIX. század emblematikus alakja. A
Dunamelléki Református Egyházkerület történetében ez a század
gazdag volt ilyen nagy formátumú személyiségekben. Hiszen Szász
Károly Török Pált követte a püspöki székben, s utódja
Baksay Sándor lett. Közülük leginkább Szász Károly nevét
ismerik. Nem véletlenül, mert Szász Károly nem csak püspök
volt, hanem olyan sokoldalú értelmiségi, aki a műszaki tudományoktól
kezdve az irodalomban és a művészetekben is rendkívül járatos
volt, sőt politizált is. Regényeket, színdarabokat, verseket
írt, és műfordító is volt. Jó kritikai szellemmel
rendelkezett; a december 8-ai megnyitón felolvasták szerelmének
címzett levelét, akihez gyönyörű költeményeket írt. A levél
arról tanúskodik, hogy Petőfi Sándor verseit olvasva Szász Károly
megállapította, hogy közel sem olyan tehetséges, mint a
„szabadságharc költője”. Az ilyen őszinte önértékelés
igen ritka manapság. Persze Szász Károly nem egy talentumú
ember volt, s tudta más talentumait bőségesen kamatoztatni.
Tudta azt is, hogy a napi szorgos munka megkerülhetetlen. Püspökként
a XIX. századi, ma elmaradottnak mondott közlekedési állapotok
között, minden egyes egyházközségét végiglátogatta. A kiállítás
ezt a korabeli, tipikus, ügyekért élő, munkálkodó református
értelmiségi, papi életutat mutatja be.
Medveczky Attila
|
