|
 2015.12.23.
A hungarikum
mozgalom sikere
A kürtőskalács számunkra egyszerre székely, erdélyi és
magyar termék
A magyarság
nemzeti értékeit ünnepelték december 2-án a Pesti Vigadóban
megrendezett II. Hungarikum Gálán, ahol másodszor díjazták a
hungarikumok képviselőit. A gála megrendezésének célja, hogy
felhívja a figyelmet nemzeti értékeink védelmének, megbecsülésének
fontosságára. A hungarikumok a magyarság szimbólumai, azonosító
jegyei – mondta megkeresésünkre V. Németh Zsolt államtitkár,
aki szerint jelentős eredmény az értékpiramis alapjainak megerősítése.
Az ünnepek közeledtével egyre több standon árulják
a kürtőskalácsot, azt a finomságot, amit romániai hagyományos
termékként kíván bejegyeztetni az Európai Unióban a Dacian
Ciolos vezette új kormány. Mi erre a magyar válasz?
– Természetesen nem mondtunk le erről a termékről,
amit jól bizonyít, hogy a Hungarikum Bizottság december eleji
ülésén a hungarikumok sorába emelte a kürtőskalácsot. Mégpedig
úgy, mint egyszerre székely, erdélyi és magyar terméket. A kürtőskalács
Erdélyből származik. Első ismert receptje gróf zabolai Mikes
Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvében olvasható. A sütemény
a XVIII. század végére a teljes magyar nyelvterületen
elterjedt, és mind a polgári, mind a népi konyhaművészet
meghatározó eleme lett. Ezért úgy véljük, kétség sem fér
ahhoz, hogy a magyarsághoz kötődik ez a különleges édesség.
Amiről a román agrártárca jelöltje a meghallgatáson beszélt,
az az európai uniós védjegyrendszer elemhez kapcsolódik. Tehát
egy „hagyományos, különleges termékről” van szó,
amelynek elfogadtatása nemzeti és EU-s szakaszból áll. A
Hungarikum Bizottság javasolta, hogy kezdjük meg a kürtőskalács
„hagyományos, különleges termékként” való bejegyeztetését.
Ellentétben a földrajzi árujelzőkkel, itt arról van szó,
hogy a földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül a termékleírásban
foglalt receptúrában lévő terméket bárki készíthet és
forgalmazhat. Erre egy példa: a pozsonyi kiflit lehet Budapesten,
Berlinben, Prágában is sütni, ha olyan receptúra alapján készül,
amelyet a hagyományos különleges termékre vonatkozó rendelkezés
tartalmaz.
De itt arról van szó, hogy romániai hagyományos
termékként kívánják bejegyeztetni ezt az édességet.
– Ebbe Magyarországnak is beleszólási joga van, ahogy a
többi EU-s országnak is, így hazánk most elindítja a kürtőskalácsnak,
mint a magyarsághoz kötődő süteménynek a „hagyományos, különleges
termékként” való bejegyeztetését.
Ki dönt arról, hogy milyen hagyományos termék is a kürtőskalács?
– Az Európai Uniónál születik meg a döntés minden érdekelt
bevonásával.
A hungarikummá nyilvánítással milyen védelmet tudnak
adni a kürtőskalácsnak?
– A hungarikum, és az ahhoz kapcsolódó általunk felépített
rendszer különbözik az anyagi és szellemi termékekre vonatkozó
védjegyrendszerektől. Tehát a hungarikumnál, vagy akár egy
megyei értéktárban szereplő értéknél nem csak az a kritérium,
hogy egy bizonyos ágazatnak kimagasló értéke legyen, hanem az
is, hogy szerethető és különleges. Mi olyan termékeket gyűjtünk,
rakunk regiszterekbe, emelünk ki, amelyek alkalmasak arra, hogy
egy-egy település, tájegység, megye, vagy akár a magyarság
identitását erősítsék. Ezen a téren is beszélhetünk
egyfajta védjegyről. Hiszen a hungarikumvédjegy tulajdonosa a Földművelésügyi
Minisztérium. De ebben az esetben nem az a cél, hogy ez alapján
bárkit is el lehessen marasztalni, maradva példaként a kürtőskalácsnál,
azért, mert méretében, vagy összetételében nem a termékleírásban
szereplő édességet árul. Tehát a hungarikum egy érzelemgazdagabb
megnevezés és nem élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-gazdasági
kategória. Hungarikum az, amelyet emblémaként, szimbólumként,
a magyarság azonosító jegyeként használunk. Ennek megfelelően
a hungarikumra hivatkozva senki sem megy ki az árushoz, hogy egy
adott terméknek mekkora az átmérője, s nem is viszi azt el
vegyelemzésre, hisz mi nem a konkrét terméket védjük. Természetesen
létezik a hungarikumoknak olyan köre, lehet az egy pálinka vagy
egy szalámi, amelyiknél az illetékes hatóságok eljárhatnak
– és erre mi is felhívhatjuk a figyelmet –, ha azokat nem
megfelelő minőségben állítják elő. De ilyenkor nem a
hungarikumtörvényre, hanem az adott termékleírásra kell
hivatkozni.
December elején tartották a II. Hungarikum Gálát,
melynek keretében díjazták a hungarikumok képviselőit. Melyek
a díjrendszer kritériumai?
– A díj egy kisplasztikából és egy elismerő oklevélből
áll. A díj átadása olyan ünnepélyes esemény, ami alkalmas
arra, hogy a nagyközönség előtt is bemutassuk azokat a termékeket,
melyeket az adott évben a Hungarikum Bizottság beemelt a
hungarikumok körébe. Most 29 olyan hungarikum-tulajdonosnak,
vagy javaslattevőnek adtuk át az erről szóló díjat, amely
szellemi, vagy anyagi termékeknek hungarikummá nyilvánításáról
a legutóbbi gála óta döntött a testület. Ezek között van például
a HERZ Classic téliszalámi, a makói hagyma, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény,
a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat, a
Zsolnay-porcelán és -kerámia, a tárogató, a Vizsolyi Biblia.
Az Országgyűlés több éves előkészítő munka után
2012 tavaszán fogadta el a nemzeti értékekről és a
hungarikumokról szóló törvényt. Azóta mennyi terméket,
kulturális és természeti értéket nyilvánítottak hungarikummá?
– 55 anyagi, szellemi terméket, ami lehet akár egy módszer,
egy különleges élelmiszer, egy ipar, vagy valakinek az életútja.
Ezek az értékek a gazdaság fejlesztésének is a szolgálatába
állíthatók?
– Természetesen. A legfontosabb feladat, hogy a
hungarikumok által megerősítsük a nemzeti identitást. Akár
kultúr-diplomáciai, turisztikai, vagy gazdasági hasznot is
hozhatnak az országnak a hungarikumok. Legutóbb Kósa Lajos
frakcióvezető úr jelentette be, hogy javasolja a kormánynak
olyan alap létrehozását, amely kifejezetten a termékek – például
a debreceni páros kolbász – piacra jutását, vagy népszerűsítését
segítik.
Miért módosították
idén a hungarikumtörvényt?
– Az elmúlt időszak gyakorlata miatt került sor a módosításra,
mert voltak olyan ágazatok, melyek nem szerepeltek a Hungarikum
Bizottságban, pedig ott lett volna a helyük. Ilyen például a
honvédelem – gondoljunk csak a huszárhagyományokra. Jelentős
változás, hogy ezentúl ellenzéki képviselők és a nemzetiségiek
delegáltjai is részt vehetnek a bizottság munkájában, illetve
létre lehet hozni a nemzetrész értéktárakat is. Tehát nem
egy közös határon túli értéktárba gyűjtjük az értékeket,
hanem nemzetrészek szerinti értékárakat alapíthatnak Felvidéken,
Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján.
Mennyivel gyarapodtak a hungarikumpiramis alapjait adó
helyi értéktárak?
– Több mint 550 településen jöttek létre értéktárak,
és szinte minden nap újabb döntésről kapunk értesítést.
Valamennyi megye működteti értéktár-bizottságát, két tájegységben
is létrehozták ezt, tehát valóságos mozgalom alakult ki az értékek
megóvásáért, gyűjtéséért. Nagyon örülünk a megyei brandépítéseknek.
Elmondható, hogy a legtöbb magyar ember szeretné a környezetében
összegyűjteni és megőrizni azokat az értékeket, amelyek
nemzetünk önazonosságának hordozói?
– Teljes mértékben, és erre is inspirálunk mindenkit.
Hogy mindez mennyire megérintette a magyar nép lelkét, jól
mutatja az, hogy országszerte lelkesen viszonyultak felhívásunkhoz
a települések. Jelentős eredmény az értékpiramis aljának
megerősödése.
A Hungarikum Bizottság 2016-ban is vissza nem térítendő
összegekkel segíti a nemzeti értékek feltárását és megőrzését?
– Természetesen, sőt ezenkívül még több terven is
dolgozunk. Szeretnénk létrehozni Budapesten a Hungarikumok Házát
és jó lenne, ha még jobban felfigyelnének a határon túliak
az értékek gyűjtésére. Azt is szeretnénk, ha minél több értékes
magyar díszítőművészeti elem jelenne meg a mai használati tárgyakon,
ruhákon az élő hagyományt felidézve és támogatva.
Medveczky Attila
|
