|
 2015.02.06.
A SZÉP kártya
megőrzi kedvezményes adózását
A gyógyhelyeken a
vállalkozások és az önkormányzatok közös akcióira épülő
fejlesztésekkel azt szeretnék elérni, hogy ezek a települések
nemzetközi elismertsége erősödjön, felzárkózzanak a külföldi
versenytársakhoz. Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági
Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára:
a szálláshelyek vendégforgalma már 2011-ben meghaladta a válság
előtti szintet, 2012–2013-ban pedig további bővülést
tapasztaltunk.
A turizmus közel 5 milliárd forintos kerettel szerepel
a 2015-ös költségvetésről szóló törvényben. Ez az összeg
meghaladja-e a 2014-es számot?
– Igen, meghaladja. Szinte duplája az előző évi
turisztikai költéseknek. A Turisztikai célelőirányzat 2014.
évi költségvetési törvényben elfogadott összege – a 2014.
évi Forma-1 Magyar Nagydíj rendezői jogdíját leszámítva –
2,88 milliárd forintot tett ki. A Forma-1 jogdíjak ugyanakkor többé
nem fognak forrást lekötni a Turisztikai célelőirányzatnál,
ami azt jelenti, hogy a 2015. évi központi költségvetésről
szóló törvényben a célelőirányzatra biztosított 4,93 milliárd
forint meghaladja a turizmuscélra tavaly elérhető keretösszeget.
Kijelenthető-e, hogy a turizmus hazánk egyik
sikerágazata? Ki tudták-e eddig aknázni a benne lévő lehetőségeket?
– A turizmus nemzetgazdasági szempontból az egyik
legfontosabb terület, hazánk egyik sikerágazata. A turizmus
eredményei a pénzügyi, gazdasági válság okozta 2008–2009.
évi csökkenést követően 2010 óta folyamatosan javulnak. A szálláshelyek
vendégforgalma már 2011-ben meghaladta a válság előtti
szintet, 2012–2013-ban pedig további bővülést tapasztaltunk.
Kiemelném, hogy 2014-ben új, kedvező tendenciaként
jelentkezett, hogy a vendégforgalom növekedésének ütemét
meghaladta a szálláshelyi bevételek emelkedése, azaz
megszakadt a szolgáltatók közötti árverseny negatív hatása.
A statisztikai adatok szerint a szálláshely-szolgáltatás és
vendéglátás ágazatban 2010–2013 között 6,7 százalékkal nőtt
a bruttó hozzáadott érték, míg a nemzetgazdaság egészében
1,5 százalék volt a bővülés. A turizmus nemzetgazdasági
jelentőségét a turisztikai szatellit számlák alapján lehet
meghatározni, ami a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
teljesítménye mellett figyelembe veszi a turizmusra jellemző ágazatok
eredményeit – mint például egyebek mellett a közúti, vasúti,
vízi és légi személyszállítást vagy a kulturális és gyógyfürdő-szolgáltatásokat
–, valamint a gazdaság egyéb ágazataiba (pl. mezőgazdaság,
pénzügyi szektor, kereskedelem) tovagyűrűző hatásokat is. A
rendelkezésre álló 2009. évi adatok szerint a turizmusra
jellemző ágazatok összes hozzáadott értékének aránya a
nemzetgazdaságon belül 5,5 százalék, a turizmus teljes (közvetlen
és közvetett) hozzájárulása pedig 9 százalék volt. Az elmúlt
évek kedvező tendenciái alapján bízunk benne, hogy a szektor
teljesítménye továbbra is kiemelkedő lesz a gazdaságon belül.
2014-ben sikerült-e megteremteniük a bérfejlesztés
alapjait a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban?
– A munkaerő-felmérés adatai szerint a szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2014 első három negyedévében
166 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 8 ezerrel több,
mint az előző év azonos időszakában. Az 5 százalékot
meghaladó emelkedés egyértelműen a turisztikai terület erősödését,
foglalkoztatási képességének növekedését jelzi. Fontosnak
tartom megemlíteni, hogy az ágazat egyúttal jól példázza azt
a pozitív trendet is, hogy a hazai foglalkoztatás bővülésében
a piaci munkahelyek növekedése vált meghatározóvá. Hasonlóan
kedvező a kép a bérek változásában is. A bruttó és a nettó
átlagkeresetek egyaránt 5,1 százalékkal emelkedtek 2014. első
tíz hónapjában. Mivel a fogyasztói árak átlagosan nem nőttek,
ezért hasonló mértékű volt a reálkeresetek emelkedése is a
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók
körében. Ez magasabb annál, mint ami nemzetgazdasági szinten
és a vállalkozási szféra átlagában 2014-ben megvalósult.
Az ágazat húzóerejét a belföldi, vagy a külföldi
vendégszám növekedése adta?
– 2013-ra a vendégforgalmi mutatók javulása miatt a
turizmus rekordéveként szoktunk emlékezni. A tavalyi adatokból
arra következtethetünk, hogy a 2014. év eredménye még ennél
is jobban alakul. A növekedést a tavalyi évben is elsősorban a
belföldi vendégforgalom bővülése táplálta. A 2014. január–októberi
adatok szerint a belföldi vendégszám emelkedés 10 százalékos,
az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 8,6 százalékos
volt. A belföldi vendégszám növekedési üteme több mint két
és félszerese, a belföldi vendégéjszakáké pedig több mint
négyszerese a külföldinek. Részben ennek is köszönhető,
hogy 2014 első tíz hónapjában valamennyi régió forgalma növekedni
tudott. Emellett a 2014. év egyik legfontosabb tendenciája, hogy
már nemcsak a belföldi vendégéjszakák, de a belföldi szállásdíjbevételek
is markánsan – az év első tíz hónapjában 15 százalék
felett – növekedtek.
Ez a látványos belföldi növekedés mi mindennek
tudható be?
– A belföldi turizmus bővülése mögött továbbra is
erőteljesen felfedezhető a SZÉP kártya növekvő népszerűsége.
2014. január–októberben a kereskedelmi szálláshelyek összesen
14,2 milliárd forint értékben fogadták el a SZÉP kártyát,
ez pedig több mint 10 százalékos növekedés a megelőző évhez
képest. A belföldi szállásdíjbevételek növekedése
ugyanebben az időszakban meghaladta a 15 százalékot. Mindez azt
mutatja, hogy immár nem csak a SZÉP kártya húzza a belföldi
turizmust. A tartósnak bizonyult gazdasági növekedés következtében
a családok már a jövedelmükből is többet tudnak költeni
pihenésre, üdülésre, életminőségük, munkaképességük javítására.
Ez számunkra azt is üzeni, hogy javult az emberek anyagi
helyzete, illetve a jövőre vonatkozó várakozásaik is optimistábbak.
Tavaly melyik térségünk volt a legnépszerűbb belföldi
úti cél?
– A korábbi évekhez képest nincs változás, továbbra
is a fővárosunkat magában foglaló Budapest–Közép-Dunavidéki
régióban töltötték a turisták a legtöbb vendégéjszakát
(2014 január–októberében 7,77 milliót). A legnépszerűbb
vidéki úti cél évek óta a Balaton, mely 4,55 millió vendégéjszakával
a második leglátogatottabb régiónk. A belföldi forgalmat
tekintve a magyar tenger bizonyult a legvonzóbbnak honfitársaink
körében, akik az elmúlt év első tíz hónapjában több mint
2,8 millió vendégéjszakával gyarapították a régió vendégforgalmát.
A belföldi turisták körében a második legkeresettebb célterület
Észak-Magyarország, ahol tavaly január–októberben több mint
1,46 millió éjszakát töltöttek el.
A belföldi turizmus növekedéséhez mennyiben járult
hozzá a SZÉP Kártya?
– A belföldi turizmus növekedésének szinte bevezetése
óta legfőbb motorja a SZÉP kártya.
Forgalombővítő
hatását jól mutatja, hogy 2014. január-októberben a
kereskedelmi szálláshelyeken 14,2 milliárd forint értékben
fogadtak el SZÉP kártyát, ami a tavalyi év első tíz hónapjában
keletkezett belföldi szállásdíj bevételek 24 százalékát
tette ki, az összes rekreációt, étkezést is magában foglaló
költés pedig 63,1 milliárd forint volt.
Ugyanebben az időszakban
a kártyabirtokosok, akiknek a száma júliusban átlépte az
egymilliót, 63,6 milliárd forintot töltöttek fel SZÉP Kártyára,
2013 azonos időszakához képest 11,6 százalékkal többet.
Optimisták lehetünk a 2015. évvel kapcsolatban is, hiszen ebből
is jól látszik, hogy van forrása a belföldi vendégforgalom
további növekedésének. A SZÉP kártyának a belföldi
turizmus fejlesztésén túl további két fontos hatása is van:
segít oldani vendégforgalmunk Budapest centrikusságát, illetve
a hazai turizmus szezonalitását. A költések alakulását
figyelve ugyanis elmondható, hogy különösen az elő és utószezoni
hónapokban lódul meg a felhasználás.
2015-ben is megőrzik a SZÉP kártya a kedvezményes adózását?
– Igen, a kormányzat és a parlament döntése eredményeként
a SZÉP kártya 2015-ben is megtartja kedvezményes adózását, sőt
kicsit még jobb helyzetbe is sikerült hozni a többi cafetéria
elemhez képest, hiszen az éves béren kívüli juttatás 200
ezer forint feletti része – 450 ezer forintos felső határig
– kizárólag a SZÉP kártya feltöltés formájában választható
alacsonyabb adóteherrel. A többi béren kívüli juttatás 200
ezer forint felett a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás
(EHO) helyett 27 százalék EHO-val adózik, azaz a nettó érték
maximalizálása érdekében kizárólag a SZÉP kártyát érdemes
a munkavállalóknak választaniuk, amikor hamarosan nyilatkoznak
idei cafetéria keretük felhasználásáról.
Az MSZP úgy véli, hogy munkahelyek szűnhetnek meg a SZÉP
kártya miatt. Bevált-e a szocialisták jóslata?
– A kérdés az előző válaszok fényében nehezen értelmezhető.
A SZÉP kártya 2015-ben is megőrzi kedvezményes adózását. A
kormányzat a SZÉP kártya rendszer megerősítésére törekszik,
hiszen arra komplex gazdaságfejlesztési projektként,
foglalkoztatást élénkítő eszközként is tekint. Ráadásul
mivel az elfogadóhelyek 80 százaléka vidéki, a SZÉP kártya
elsősorban vidéken generál forgalmat, stabilizálja a már a
meglévő munkahelyeket, és hozzájárul új munkahelyek létrehozásához.
A turizmus tovagyűrűző gazdasági hatásainak köszönhetően
pedig nemcsak a turisztikai vállalkozások, hanem azok széleskörű
beszállítói körében is.
Vezető küldőpiacaink miként teljesítettek?
– Beutazó turizmusunk az elmúlt években erőteljes
szerkezetváltozáson ment keresztül: a hagyományos nagy nyugati
küldőpiacok súlya csökkent, míg a közeli országoké
(Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia), különösen
Oroszországé, nőtt. Nem történt ez másképpen a tavalyi évben
sem. Egyelőre 2014. első tíz hónapjáról rendelkezünk
adatokkal. Miközben továbbra is Németország az első számú küldőpiacunk,
2014 első tíz hónapjában is folytatódott a német vendégéjszakák
enyhe – 1,1 százalékos – mérséklődése. Az „ezüstérmes”
Ausztriából ugyanakkor hasonló mértékű növekedést mértünk.
Az orosz kiutazó forgalom más országokban tapasztalt jelentős
visszaesése ellenére nálunk az orosz vendégéjszakák még
mindig bővülnek, a tavalyi év első tíz hónapját tekintve
ennek mértéke 4 százalék, még ha ez el is marad a 2013. év
azonos időszakának növekedési ütemétől. Örvendetes a
jelenleg negyedik legfőbb küldőországunk, az Egyesült Királyság
vendégforgalmának 4,5 százalékos emelkedése is. 2014 január–októberében
a szlovák és a cseh piac mellett az Amerikai Egyesült Államok
mutatta a legjelentősebb vendégéjszaka bővülést, a lengyel
forgalom pedig 7,8 százalékkal gyarapodott. Ugyancsak tavalyi
fejlemény, hogy a csehek megelőzték az olaszokat, ezzel
Csehország immár a hatodik legjelentősebb küldőpiacunk,
Olaszország a hetedik helyre került.
Milyen módszerrel képesek a szolgáltatási színvonal
emelését támogatni?
– Az egyik út a szolgáltatások infrastruktúrájának
fejlesztése, ami 2007–2013 között az európai uniós források
felhasználásával a regionális operatív programok keretében támogatható
tevékenység volt. Hazánk európai uniós csatlakozása óta
(2004 és 2013 között) több mint 320 milliárd forint – az
ország számára elérhető uniós forrás 4,3 százalékát
kitevő – vissza nem térítendő támogatás érkezett a
turizmusba. A 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást.
Ezek között voltak nagy attrakciók (pl. kastély- és fürdőfejlesztések),
akadtak kisebb léptékű vonzerő- és szolgáltatás-, valamint
szálláshelyfejlesztések, illetve jelentős forrásokat kaptak a
turizmus helyi szervezetei. A támogatások eredményeként kb.
500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az
országban.
A szolgáltatási
színvonal javításának másik módja a minőség javítása,
amelynek eszköze a minősítés. Ezt a nemzeti tanúsító védjegyrendszerrel
kívánjuk elősegíteni. A szálláshelyek minősítése (szálloda,
kemping, üdülőház, falusi és magán szálláshelyekre) 2010
óta működik az érintett szakmai szervezetek közreműködésével.
Mivel egyéb szolgáltatások esetében is fontos a garantált színvonal,
ezért a fürdőkre, vízi megállóhelyekre és az ifjúsági szálláshelyekre
is kidolgoztuk a rendszert, amelynek bevezetése elkezdődött. Bízunk
benne, hogy a szolgáltatók minél szélesebb köre felismeri,
hogy az ellenőrzött minőségi színvonal a piacon gyorsan megtérülő
érték, és egyre többen önkéntesen csatlakoznak a védjegyrendszerhez.
A szállodák esetében már
400, a
falusi szállások közül
700 a
minősített létesítmények száma, a többi szolgáltató körében
még alacsonyabb az érdeklődés (35 kemping és üdülőház-telep,
20 vendégszoba, ill. vendégház).
S ha már a szolgáltatásokról van szó, megszűnt-e a
vendégházaknál, a panzióknál a bevétel utáni adóelkerülés?
– A gazdaság fehérítése minden területen érezteti
hatását. Az online kasszák bevezetése a vendéglátó-ipari és
kereskedelmi egységekben rengeteget javított többek között az
idegenforgalmi bevételeken is.
Mi a tapasztalata: az egyes településeken a szolgáltatók
megfelelő módon tudnak együttműködni?
– A turizmus sikerének alapja az együttműködés,
hiszen a vendég nem egy szolgáltatást, hanem több elemből álló
„csomagot” vesz igénybe, amelynek a látogatás középpontjában
lévő attrakció mellett részei a szálláshely, a vendéglátás,
az egyéb kulturális programok és az aktív kikapcsolódási
lehetőségek. A szolgáltatáscsomagok kialakításában fontos
szerepük van a helyi, térségi szintű turisztikai
szervezeteknek (turisztikai desztinációmenedzsment, röviden
TDM-szervezetek), amelyekben az önkormányzat, a turisztikai vállalkozások
és a civil szervezetek is részt vesznek. Az országban 86 olyan
– a Nemzetgazdasági Minisztérium által regisztrált –
TDM-szervezet működik, amelyben a tagok az együttesen meghatározott
turizmusfejlesztési célok elérésére összehangolt és közösen
finanszírozott akciókat valósítanak meg. A turisztikai
szervezetek működésének fontos eleme az önkéntesség, ezért
az egész országot még nem fedi le a helyi, térségi
turisztikai szervezetek működési területe (pl. Budapesten még
nem alakult meg). A gyógyhelyeken, a Balatonnál és egyéb
turisztikai fogadóterületeken azonban az önkormányzatok és a
vállalkozások felismerték az összefogás előnyeit. Itt példaként
említhetem többek között Miskolcot, Harkányt, Sopront, Gyöngyöst,
Hévízt, Balatonfüredet, Parádot, Hajdúszoboszlót,
Zalakarost, Büköt, Egert, Debrecent, Gyulát, Sárvárt, Mezőkövesdet,
Nyíregyházát, valamint Szigetvárt is.
A kulturális örökségek tematikus hálózatainak
fejlesztését milyen összegből lehet megvalósítani?
– Az Operatív Programok (OP) Európai Bizottságnak való
benyújtásával elkezdődött a rendelkezésre álló források részletes
ütemezése, éves, illetve tematikus felosztása. Jelenleg minden
OP-hez készül 2015-re vonatkozó ún. éves fejlesztési keret,
amely a tárgyévben megjelenítendő felhívások részleteit, így
a forráskeret mértékét is tartalmazza.
A GINOP
turizmusfejlesztési prioritásában hozzáférhető 360 millió
euró (mintegy 111 milliárd forint) felosztásánál többek között
arra törekszünk, hogy érdemi hatást kifejtő, jelentős
attrakció és infrastruktúrafejlesztések valósulhassanak meg.
A mostani EU-s ciklusban milyen turisztikai elemeket
lehet uniós forrásból támogatni?
– A 2014–2020-as időszakban elsősorban a Gazdaságfejlesztési
és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program (TOP), a Versenyképes Közép-Magyarország
Operatív Program (VEKOP) és a Vidékfejlesztési Program keretében
támogathatók turisztikai fejlesztések. A GINOP-ból támogathatók
az országos és nemzetközi jelentőségű, illetve megyehatárokon
átnyúló és központi koordinációt igénylő attrakciófejlesztések,
az OP-ban rögzített lista alapján. Így kiemelten a kulturális
örökségre épülő attrakciók és világörökségi helyszínek
(pl. kastélyok), nemzeti parkok, gyógyhelyek, kerékpáros-,
lovas-, természetjáró és vizitturisztikai hálózatok, kulturális
és zarándokutak. A GINOP emellett lehetőséget ad a
TDM-rendszer fejlesztésére, a turisztikai kkv-k piacra jutásának
támogatására, és általában a turisztikai vállalkozások
fejlesztésére. A TOP a megyei integrált területi programokhoz
illeszkedő, a GINOP-ban rögzített tevékenységek között nem
szereplő, de azokhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztéseket támogatja
majd térségi, helyi szinten. A VEKOP a kulturális és természeti
örökségi helyszínek turisztikai hasznosítását támogatja a
Közép-Magyarország régió területén, így a kulturális és
vallási (tematikus) zarándokutakat, valamint a Bejárható
Magyarország programhoz kapcsolódó fejlesztéseket. A VP esetében
kizárólag az ún. CLLD keretében (közösségi szinten irányított
helyi fejlesztés), a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységének
sokrétűbbé tétele (esetünkben turisztikai szolgáltatásokkal
történő kiegészítése), továbbá a kis gazdasági szereplők
együttműködése keretében van lehetőség a turizmus támogatására
a vidéki térségekben.
Gondolom, hogy több turisztikai attrakciót, útvonalat
reklámozni is szükséges, hogy tudjanak róla a bel- és külföldiek
egyaránt. Ezt miből lehet finanszírozni?
– Nemzeti
turisztikai marketingszervezetünk, a Magyar Turizmus Zrt. elsődleges
feladata és egyben kiemelt célja Magyarország mint turisztikai
desztináció ismertségének növelése, valamint a magyar
turisztikai szakma ismertségének és elismertségének, presztízsének
növelése bel- és külföldön egyaránt. E tevékenységek ellátása
érdekében a Társaság a Turisztikai célelőirányzatból
minden évben több milliárd forintos támogatást kap. A Magyar
Turizmus Zrt. a turisztikai marketingtevékenysége során felmerülő
feladatokat, melyeket az éves marketingterv részletesen
tartalmaz, a Turisztikai célelőirányzat terhére, támogatási
szerződés alapján látja el. Újdonság, hogy a 2014–2020 közötti
európai uniós költségvetési időszakban a Gazdaságfejlesztési
és Innovációs Operatív Program kis és középvállalkozások
versenyképességének javítását célzó prioritásával az MT
Zrt. mint nemzeti turisztikai marketingszervezet innovatív
marketingtevékenysége támogatásban részesíthető. A hagyományos
és új turisztikai küldőpiacokon tervezett innovatív kommunikációs
akciók új piaci szegmenseket is megcéloznak (pl. szenior
korosztály), illetve új termékek (pl. gyógy- és orvosi szolgáltatásokon
alapuló egészségturizmus) piacra vitelét szolgálják. Kiemelném,
hogy az idei évben kiemelt projektként tervezzük elindítani az
uniós források nemzeti turisztikai marketing célú felhasználását.
Medveczky Attila
|
