vissza a főoldalra

 2015.02.06. 

A balliberálisoknak nem fontos a nemzet, a magyar emberek érdeke

Merkel és Cameron bevándorlással kapcsolatos kijelentéseit nem támadta a baloldali sajtó

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette, hogy „Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” – az európai és hazai bevándorlás szigorítását szorgalmazta. Ezt követően felháborodtak a hazai balliberális pártok. Dr. Pósán László Debrecen országgyűlési képviselője: a Gyurcsány-kormány intézkedései miatt hazánk a migránsok célországává vált.

 Mi a véleménye arról, hogy a baloldali, liberális pártok és médiumok megtámadták miniszterelnök urat, amiért a hazai bevándorlás szigorítását szorgalmazta? Sőt Bokros Lajos még azt is kijelentette, hogy „ez nem a magyar álláspont. Ez a miniszterelnök és a szélsőségesek xenofób álláspontja.”

 – Nem hiszem, hogy Bokros Lajos kijelentéseire reagálni szükséges. Tudjuk mit tett miniszterként, tudjuk miként támadta meg saját hazáját EP-képviselőként, azt viszont nem tudjuk, hogy valóban rendelkezik-e panamai diplomával. Az már sokkal lényegesebb kérdés, hogy az egyes pártok miként viszonyulnak a bevándorlás problematikájához. Nem lepődtem meg a baloldal reagálásán. A baloldalt több mint fél évszázada meghatározza az internacionalista szellemiség. Így bizonyára nem is tudják értelmezni miniszterelnök úr kijelentését, ahogy azokat a fogalmakat sem, hogy magyar és nemzet. Tehát úgy használják a magyar nyelvet, hogy bizonyos fogalmak náluk nem bírnak jelentéssel, vagy pedig egyenlőséget tesznek a nemzeti érdekek védelme és a xenofób jelző közé. Amennyiben reálisan vizsgáljuk a kérdést, látnunk kell, hogy a bevándorlás komoly problémát jelent, és annak számszerűsége különösen. Mindezt adatokkal is alá tudom támasztani. 2012-ben a menedékjog iránt kérelmet benyújtók száma 2157 volt. 2013-ban ez a szám 18 900-ra emelkedett, s tavaly elérte a 42 777-et. Ha ezen adatok birtokában azt mondja bármelyik baloldali vagy liberális párt vezetője, hogy nem kell a bevándorlás ügyével foglalkozni, kifejezetten a nemzet érdeke ellen szólal fel. Egyetlenegy ország sincs abban a helyzetben, hogy ilyen, egyre növekvő menekültügyi számot és az ahhoz kapcsolódó kérdést rövid időn belül megnyugtatóan kezelni tudjon. Csak vessünk egy pillantást a demokrácia és a szabadság hazájának kikiáltott Amerikai Egyesült Államokra, ahol a mexikói határon szögesdrótok, kerítések, fegyveresek állják az illegális bevándorlók útját. Holott mondhatnánk azt, hogy az USA mint nagyhatalom könnyedén megoldhatja a migrációs problémákat. De nem tudja, és nem is akarja, mert azzal hatalmas feszültséget gerjesztene az államokban. Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy a bevándorlást szigorítani kell európai és hazai szinten. Hazánk szempontjából ez a felvetés azért különösen releváns, mert az unió és a schengeni övezet tagjaként olyan országokkal is határos, ahonnét nagy számban érkeznek menekültek. Aki pedig idegengyűlöletről beszél, azok számára álljon itt néhány európai példa. 2010-ben Angela Merkel, így fogalmazott: „az az álom mely szerint a multikultiban az emberek boldogan élnek egymás mellett egyszerűen nem működik Németországban, és a bevándorlóknak többet kell tenniük a beilleszkedésért, például meg kell tanulniuk németül.” Ez a kijelentés elkerülte a baloldaliak figyelmét, ahogyan David Cameron brit miniszterelnök ezen 2011-ben elhangzott mondata is: „Angliának nem sikerült olyan társadalmi modellt felkínálnia, melyet az etnikai csoportok magukénak érezhetnek.” Akkor miért nem beszéltek idegengyűlöletről? Emlékezzünk vissza, hogy a svéd közszolgálati televízióban bemutattak egy dokumentumfilmet, amely szerint hazánkban a legnagyobb az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Arról nem beszélnek, hogy Malmőben oly gyakoriak a zsidóellenes megnyilvánulások, hogy sokan jobbnak látják kivándorolni. Hiszen Malmö Rosengard nevű negyedében – ahol a város muszlim vallású polgárainak többsége él – 2010 óta igencsak gyakoriak a zsidó- és Izrael-ellenes megnyilvánulások. Tehát a magyar miniszterelnök nem új keletű problémakörről mondott véleményt.

 Tudtommal a debreceni egy nyitott menekülttábor. A tábor lakói okoztak-e kellemetlenséget a cívisvárosban?

 – Sajnos igen… Amikor hazánk még uniós tagjelölt ország volt, már akkor az EU menekültügyi és migráns irányelveihez igazodott. Ezért menekültügyi befogadó állomást kellett létrehoznia. A debreceni hajdani szovjet laktanyából így lett menekülttábor. Amíg Magyarország nem volt az EU tagállama, addig az uniós migrációs irányelveket szem előtt tartva, de maga rendelkezett arról, hogy kik hagyhatják el a menekülttábort. Így az illegális határátlépők nem mehettek ki a tábor kapuján, hiszen nem rendelkeztek személyi dokumentumokkal. Az unióhoz való csatlakozásunk után különböző emberjogi szervezetek kérésére a Gyurcsány-kormány alatt nyitottá vált a debreceni tábor. Ezért Magyarország a migránsok számára célországgá vált. S mivel az illegális határátlépők elhagyhatták a tábor épületét, ezért a környéken lakókban egyre jobban erősödött a félelemérzet, sőt kriminális esetek is történtek. Két arab férfit már el is ítéltek amiatt, mert két lány torkához kést szorítottak, és úgy rabolták ki őket. A bűncselekmények miatt romlott a városban a közbiztonság. Ennek hatására és a debreceni képviselők fellépésére szigorították a vonatkozó jogszabályokat. Így bevezették az idegenrendészeti őrizetet, vagyis elrendelhető a helyhez kötöttség azok számára, akik nem rendelkeznek magukat igazoló dokumentumokkal. De ezt személyre szabottan lehet csak elrendelni, s nem lehet kimondani – az uniós kényszer miatt – a tábor zártságát. A migránsok növekvő száma miatt számos helyen – így Vámosszabadiban, Nagyfán – nyitottak meg Magyarországon kényszerűségből új ideiglenes befogadóállomásokat. 2013. július 1-jétől menekültügyi körzeti befogadóközpontok jöttek létre. Mindez jelentős többletkiadással járt: további 241,6 millió forintot kellett a költségvetésből a menekültügyre fordítani. Egyértelmű, hogy az új befogadóállomások környékén lakók nem örülnek a migránsoknak, viszont a debreceni tábor lélekszáma csökkent, így javult a közbiztonság helyzete is. Debrecenben 2013-ban havonta átlagosan 736 fő tartózkodott a táborban, 2014-ben pedig 589 fő.

 Tudomása szerint a készülő Országvédelmi Akcióterv foglalkozik majd a bevándorlás kérdésével?

 – Remélem, hogy foglalkozik ezzel a kérdéssel, de az akcióterv tartalmát még nem tudom, csak a februári frakcióülésünkön derül ki az, hogy milyen területeket érint az előkészített dokumentum.

Medveczky Attila