|
 2015.02.06.
Elsődleges
feladat az új munkahelyek létrehozásának elősegítése
A beruházási céltartalékot elsődlegesen pályázati önerőként
használjuk fel
Szegi Emma Kaba
város polgármester asszonya: minden anyagi és egyéb erőforrást
kihasználva a lakosság javát szolgáljuk. Következő nagyobb
beruházásunk a tornacsarnok felépítése, amelyben, reméljük,
sok-sok vidám és tartalmas órát tölthetünk együtt.
Befejeződött a Kaba–Báránd–Tetétlen szennyvíztisztító
és csatornahálózat kiépítésére benyújtott pályázat
kivitelezése. Mi tette indokolttá ezt a beruházást?
– Törvényi kötelezettségünknek tettünk eleget ezzel
a fejlesztéssel. Kabán korábban a 60%-os volt a csatornázottság,
s a szennyvíztisztító telepünk működése sem felelt meg a
jogszabályoknak, mert a környezetvédelmi engedély hatálya lejárt.
Tehát városunk mindenképpen érdekelt volt a szennyvízkonstrukció
befejezésében. Ehhez keresett partnereket. Hiszen amikor a pályázat
készült, preferálták a több település összefogását. S
azt is tudtuk, hogy az EU-s jogszabályoknak megfelelően kötelező
lesz a 2000 fő feletti településeken a szennyvízcsatorna és a
tisztító telep kiépítése a mai követelményeknek megfelelően.
A kivitelezési munkálatok 2013. március elején kezdődtek. A
beruházás két részből állt, a szennyvíztisztító telep megépítéséből,
valamint a csatornahálózat kialakításából. A terveknek
megfelelően haladtak a szennyvízcsatorna-hálózat építésének
kivitelezési munkálatai mindhárom településen. A beruházás
Kabán 1034 háztartást érintett.
Mikor csatlakozhatnak rá a kabaiak a csatornahálózatra?
– Akik még nem kötöttek rá a rendszerre, május 31-éig
ezt megtehetik. Talajterhelési díjat csak ezután számolunk
fel.
A cukorgyári szennyvíztisztító telep és a víztoronnyal
kapcsolatos fejlesztések is ehhez a beruházáshoz tartoztak?
– Ezek a beruházások nem tartoznak a három település
közös fejlesztéséhez. Hiszen a cukorgyári szennyvíztisztítót
a gyár megszűnésével átvette az önkormányzat. Először mi
üzemeltettük, ahogy a vízművet is. Majd mind a cukorgyári víztornyot,
mind a szennyvíztisztító üzemeltetését átadta az önkormányzat
a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.-nek, s január 1-jétől
a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi el ezt a
feladatot.
Ha már a vizet említettük, mekkora jelentőséggel bír,
hogy elektromos áram fejlesztésére képes kiserőművet adtak
át a Városi Gyógyfürdőben?
– A megtermelt energia kettős hasznosítású, elsődlegesen
villamos energiát termel, mely ellátja a fürdőt, de a többletenergiát,
amit a fürdő nem használ el, egy ad-vesz mérőn keresztül az
áramszolgáltató hálózatba visszatáplálva értékesíthetik.
Ezenkívül jelentősen növeli a komfortérzetet a hőhasznosítás.
A hőenergiát a fürdő kazánjában, hőcserélőkön keresztül
a gyerekmedencék és a zuhanyzó fűtésére használja a fürdő.
Sokan keresik fel a kabai gyógyfürdőt?
– Főleg a nyári hónapokban keresik fel a fürdőt. Szép,
gondozott környezete, s a város nyugodt élete mind hozzájárul
a tökéletes kikapcsolódáshoz.
Korábbi interjúnkban szóba került a kabai iskola állapota.
2014-ben éltek a szülők a beiskolázási támogatással?
– Az önkormányzat önként vállalt feladata a beiskolázási
támogatás folyósítása. Kabán minden iskolás kap egy
bizonyos összeget, s nemcsak az általános iskolák, hanem
bizonyos feltételek mellett a középiskolák növendékei és a
felsőfokú tanulmányokat folytatók is, és számlákkal kell
bizonyítaniuk, hogy az előírt célokra költötték a támogatást.
Minden egyes település lakóit érdekli, hogy
emelkednek-e a díjtételek. Kabán 2015-re javasolták-e a díjak
emelését?
– A képviselő-testület úgy döntött, hogy idén nem
emelkednek a díjtételek. Ennek fő oka, hogy tavaly nagyon
alacsony volt az infláció mértéke.
Sikerült-e tavaly beruházási céltartalékot képezniük?
– Minden évben minimum 50 millió forintos beruházási céltartalékot
képzünk. S ezt az összeget elsődlegesen pályázati önerőként
használjuk fel, mert csak így tudunk nagyobb fejlesztéseket
megvalósítani.
Kidolgozták már, hogy mire szeretne a város pályázni
a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban?
– Jelenleg egy B-típusú tornacsarnok építésén
dolgozunk, hogy legyen megfelelő helyszíne a mindennapos kötelező
testnevelésóráknak. A kérdés, hogy mekkora önerőt kell vállalnia
ehhez az önkormányzatnak. Elvileg 50%-os önerőt állapítottak
meg. Mi ezért a Miniszterelnökséghez fordultunk, hogy ezt nem
tudjuk biztosítani, hiszen a helyi adóerő-képesség állapota
miatt évről évre kevesebb normatív állami támogatásban részesülünk.
A napokban kaptunk a Miniszterelnökségtől egy levelet, hogy
vizsgálják annak a módját, miként tudják az önerő arányát
csökkenteni a tornacsarnok megépülése érdekében. Természetesen
meghatároztuk a fejlesztési prioritásokat, melyek között
szerepel napközis konyhánk – amely a településen a szociális
étkeztetést biztosítja – újraépítése, mert nem felel meg
az intézmény sem a jogszabályi, sem a korszerű technológiai követelményeknek.
A központi iskola energetikai felújítását mindenképpen meg
szeretnénk oldani, hogy ezzel hosszútávon csökkentsük az önkormányzat
kiadásait. Elsődleges feladatunk új munkahelyek létrehozásának
elősegítése, és lehetőleg termelőüzem megteremtése.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a vállalkozások minél
jobban prosperáljanak. A mostani EU-s időszakban a vállalkozások
is komoly beruházásokra pályázhatnak, s az az optimális, ha
olyan munkahelyteremtő és -megőrző fejlesztésekben
gondolkodnak, melyek hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető
megoldást jelentenek számukra.
Medveczky Attila
|
