|
 2015.02.13.
Kósa
Ádám ismét a Fogyatékosságügyi Munkacsoport élén
Munkánk sikerét bizonyítja, hogy csoportunkat a több mint
negyven jelöltből
a néppárti képviselők demokratikus
és titkos szavazással az 5. helyre sorolták
Dr. Kósa Ádám
fideszes EP-képviselő: a szabadságjogokat hirdető liberálisok,
illetve a fenntartható fejlődést hangoztató zöldpárti
politikusok nem adtak elsőbbséget a fogyatékossággal élő
emberek jogait védő munkacsoport felállításához.
Mi tette indokolttá a
Fogyatékosságügyi Munkacsoport újjáalakítását?
– Mivel az Európai Parlamentben (EP) 28 ország közel kétszáz
politikai pártjából ülnek képviselők, szinte szükségszerű,
hogy az EP hét frakciójának politikai határvonalain túlmutató
kérdések kapcsán a képviselők tematikus csoportokban, úgy
nevezett intergroupokban is tanácskozzanak informálisan. Az Európai
Parlamenten belül 28 hivatalosan bejegyzett frakcióközi
munkacsoport létezik; ezek például az őshonos nemzeti kisebbségek,
a fogyatékkal élők vagy az éghajlatváltozás témakörével
foglalkoznak. A munkacsoportok rendkívül értékesek, különösen
a különböző szervezetek szereplői és a politikusok közötti
együttműködés létrehozásának szempontjából. A fogyatékosság
ügye politikai határvonalakon átívelő ügy, ezért a Fogyatékosságügyi
Munkacsoport (angolul: Disability Intergroup) az EP legrégebb óta
működő frakcióközi munkacsoportja, amely 1980 óta
folyamatosan dolgozik. A Fogyatékosságügyi Munkacsoportot
jelenleg is több mint 100 képviselő alkotja, lefedve az EP
teljes politikai palettáját.
Az elmúlt 5 évben
milyen eredmények, sikerek kapcsolhatók a munkacsoporthoz?
– A fogyatékosságüggyel foglalkozó frakcióközi
munkacsoport az elmúlt 5 évben közel 15 rendezvényt tartott,
amelyeknek deklarált célja az, hogy az Európai Parlamentben
dolgozó, a különböző frakciókban tevékenykedő képviselők
munkáját fogyatékosságügyben szorosan összehangolja. Ennek
alapján számos területen történt előrelépés az utasjogoktól
kezdve egészen az internetes honlapok akadálymentesítéséig.
Az intergroup munkája mellett a sikerekhez mindenkinek hozzá
kellett járulnia a saját területén is. Jómagam további 25
rendezvényt tartottam, amelyek mindegyike teljesen akadálymentes
volt. Sikerült ezen túl áttörést elérnem olyan területeken
is, mint a strukturális alapokra vonatkozó új szabályozás
„fogyatékos baráttá” alakítása vagy az Európai Parlament
által elfogadott, a fogyatékos emberek mobilitásáról és társadalmi
befogadásáról szóló saját kezdeményezésű jelentésem,
amely 2020-ig fogalmaz meg elvárásokat az Európai Bizottság és
a tanács részére.
A néppárti politikusok
mennyire tartják lényegesnek a fogyatékosság kérdését?
– A munkacsoport újjáalakítását a néppárt oldaláról
én kezdeményeztem és munkánk sikerét bizonyítja, hogy a több
mint negyven javasolt munkacsoportból a néppárti képviselők
demokratikus és titkos szavazással a fogyatékosságügyi
intergroupot az 5. helyre sorolták. A néppárti politika tehát
magas szinten kezeli a fogyatékosságot. A tagok csaknem felét
is az Európai Néppárt adja, miközben a néppárti frakciónak
nincs többsége az EP-ben.
Hogyan vélekedik arról, hogy a liberálisok és
zöldpárti politikusok nem adtak prioritást a fogyatékossággal
élő emberek jogai erősítésének? Hiszen a liberálisok állandóan
a szabadságjogokat, és a toleranciát tűzik zászlajukra.
– Sajnálatos, hogy a szabadságjogokat hirdető liberálisok,
illetve a fenntartható fejlődést támogató zöldpárti
politikusok nem adtak prioritást a fogyatékossággal élő
emberek jogai erősítésének, érvényesítésének, amikor a
munkacsoport kezdeményezéséről, felállításáról kellett dönteni.
Mindazonáltal az alelnökök között lehetőséget kaptak a
bizonyításra a liberális és a zöld frakció képviselői is,
mert mindannyiunk érdeke, hogy együtt dolgozzunk azon embertársaink
érdekében, akiknek a legnagyobb szüksége van a segítségünkre.
Január 15-én tartotta tisztújító ülését az
Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportja (Disability
Intergroup),ahol önt választották meg társelnöknek. A négy társelnök
felosztotta egymás között a feladatot, azt, hogy konkrétan
milyen problémákat szeretnének megoldani?
– A társelnökök között jómagam mint néppárti képviselő
a konzervatív Helga Stevens képviselő asszonnyal együtt
mindketten jelnyelvet használó siketek vagyunk. Richard Howitt
szocialista képviselő a diszlexiás és tanulási nehézségekkel
küzdő személyeket képviseli, Pablo Echenique-Robbe baloldali képviselő
pedig mozgássérült, hasonlóképpen, mint a néppárti Marek
Plura, aki a munkacsoport egyik alelnöke lesz. Egy másik alelnök,
Kostadinka Kuneva baloldali képviselő asszony vak. Így valóban
a legszélesebb alapokon állhat a munkacsoport, amelynek vezetésében
egyenlő arányban vannak férfiak és nők, számos fogyatékossággal
élő személy lehetőséget kap a bizonyításra és minden
politikai csoport együtt dolgozhat azért, hogy a fogyatékossággal
élők ügyét előre vigye. Így valóban léteznek fókuszpontok,
de a konkrét problémák megoldását nem osztjuk fel maguk között:
nincsenek kisajátított témák és orákulumok ebben a témában
sem, mert mindenkire szükségünk van, mindenkinek a véleménye
számít.
Több fogyatékossággal
élő képviselő vesz részt az EP munkájában?
– A munkacsoportnak 2009 és 2014 között személyében
első alkalommal volt fogyatékkal élő elnöke. Példám nyomán
2014-ben már 5 ország polgárai választottak fogyatékkal élő
képviselőt az Európai Parlament tagjai közé, akik 4 különböző
frakció padsoraiban foglalnak helyet. Ennek köszönhetően, a
munkacsoport történetében először, már nem csak siket, hanem
mozgáskorlátozott és vak személy is van az elnökségben,
amely nagyon nagy jelentőségű.
Képviselő úr szerint a fogyatékosságügy nem
jobb- vagy baloldaliság kérdése. Ez azt jelenti, hogy minden
egyes frakció véleményét meghallgatják?
– Az intergroup elnökségében valamennyien egyetértünk
abban, hogy a fogyatékosságügy nem jobb- vagy baloldaliság kérdése
és együtt dolgozunk azért, hogy ne csak egyféle álláspont
vagy érvelés érvényesüljön ezen a téren. Minden frakció véleményét
meghallgatjuk. A 11 országból és 6 frakcióból érkező négy
társelnök és nyolc alelnök személye a garancia arra, hogy a különböző
fogyatékossággal élő európai polgárok érdekeit még hatékonyabban
képviselje a munkacsoport.
Kérem, vázolja föl a munkacsoport fő
feladatait.
– A munkacsoport legfontosabb feladata a jelenlegi
ciklusban a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló
ENSZ-egyezmény (CRPD) ratifikációjának és végrehajtásának
kérdése; a következő hétéves strukturális és beruházási
alapok fogyatékosságügyi vonatkozásának erősítése; az Európai
Tanács előtt álló antidiszkriminációs irányelvtervezet
megvitatása; az infokommunikációs akadálymentesítésre
vonatkozó jogszabály mielőbbi elfogadása, valamint az évek óta
halogatott és az Európai Bizottság által eddig be nem nyújtott
új, akadálymentesítési jogszabálycsomag sorsának rendezése.
Tudtommal az Európai Unióban mintegy 80 millió
ember él fogyatékossággal. Az EU-ban élő fogyatékos személyek
40%-ának van munkahelye. Ez az arány mekkora Magyarországon?
– A statisztikák eltérőek, hiszen más-más kört fed
le a fogyatékkal élő emberek és a megváltozott munkaképességű,
aktív emberek száma. A népszámlálási adatok alapján
Magyarországon félmillióra tehető a számuk. Ami a
foglalkoztatási helyzetet illeti, az Eurostat alapján csak
minden második fogyatékkal élőnek volt munkája az EU-ban
2011-ben, de így is legalább 20% különbség volt a fogyatékkal
és fogyatékkal nem élő munkavállalók között. Magyarországon
2011-ben egy évvel a Gyurcsány–Bajnai-kormányt leváltó második
Orbán-kormány hivatalba lépését követően mindössze 24% körül
volt ez az érték, azonban mint ismert, hazánkban új támogatási
formaként jelent meg 2012-től a rehabilitációs kártya,
amelyet a fogyatékkal, illetve egészségkárosodással élő
emberek részére a nemzeti adóhatóság állít ki. Ez alapján
kijelenthető, hogy a rehabilitációs kártyával foglalkoztatott
személyek száma 2014. szeptember hónapban már 31 199 volt
(2012 júliusában még csak 5574 személyt foglalkoztattak így),
ami több mint 500 százalékos növekedést jelent és a szakmai
szervezetek állítása szerint egyre erősödik az érdeklődés
a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása iránt.
Milyen
a fogyatékossággal élők helyzete most Magyarországon, és
milyen az Unióban?
– A fogyatékkal élők helyzete az egész EU-ban nehezebbé
vált a nem fogyatékkal élőkéhez képest a 2008–2009-es pénzügyi
válság során, még az olyan gazdag országokban is, mint Dánia,
Belgium vagy az Egyesült Királyság. Az EU-ban 2013-ban átlagosan
minden harmadik fogyatékkal élő ember a szegénységi kockázat
veszélyével szembesülhetett, Magyarország az európai középmezőnyhöz
tartozott.
Mennyire lényeges, hogy a fogyatékkal élő személyeknek
oktatásra, továbbképzésre is lehetőségük legyen?
– Tekintettel arra, hogy egyre inkább a versenyképesebb
tudással lehet csak boldogulni, a társadalmi befogadás és
inkluzív oktatás elengedhetetlen lesz a későbbiekben – a
fogyatékkal élő diákok egyre nagyobb hányada lesz oktatható
integrált körülmények közt is, köszönhetően – a modern
pedagógiai és személyre szabott oktatási modellek mellett –
az egyre intelligensebb és továbbfejlesztett technikai és
informatikai megoldásoknak is.
Medveczky
Attila
|
