|
 2015.02.13.
A
szlovák kormányzó párt látens választási kampányt folytat
A magyar kultúra támogatására kevesebb összeg jut, mint
tavaly
Idén, a
„szuperválasztási” évet követően – amikor gyors egymásutánban
négy választáson a fegyelmezett felvidéki választók akár
hatszor is a választási urnákhoz járulhattak – ugyan nem
lesz választás, ám lassan rá kell hangolódni a 2016-os szlovákiai
parlamenti megmérettetésre. Ez lesz a Magyar Közösség Pártjának
(MKP) a legfőbb kihívása a következő időszakban, s ez a
magyar politikai képviselet számára akár vízválasztó is
lehet. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdaságpolitikai
alelnöke: a vegyespárt, a Most-Híd kirekesztő módon, csak az
MKP-val nem hajlandó a választások előtt együttműködési tárgyalásokat
folytatni.
A 2016-os országgyűlési kampányra miként készül föl
a Magyar Közösség Pártja? A kormányzó párt bizonyára könnyebb
helyzetben van, hiszen különböző kedvezmények bevezetésével
bővíthetik szimpatizánsaik táborát.
– A Smer, a kormánypárt már elkezdte burkolt választási
kampányát, azzal, hogy 2014. november 17-étől ingyenesen
vehetik igénybe a vonatjáratokat a nyugdíjasok és a diákok, s
nem csak az alapiskolákba járók, hanem a nappali felsőfokú képzésen
tanulók is. Mindez egyértelműen a vasút felé irányította
azokat, akik eddig autóbusszal utaztak. Ennek a következménye,
hogy az autóbusz közlekedési vállalatok helyközi és a távolsági
járatait egyre kevesebben veszik igénybe. Ez tehát az első
kampányeleme a kormánypártnak, és továbbiakat jelzett előre;
amennyiben az államháztartás helyzete lehetővé teszi, további
szociális intézkedéseket vezetnek be. Rátérve az MKP helyzetére;
a felvidéki magyarság meghatározó része azt szeretné, ha végre
erős parlamenti képviselettel rendelkeznének. Ennek viszont az
az alapfeltétele, hogy az MKP és a Most-Híd között valamilyen
formájú együttműködés alakuljon ki a következő parlamenti
választás előtt. Erre már nem kerülhet sor, mert a Most-Híd
országos tanácsa 2014 végén eldöntötte, hogy a Magyar Közösség
Pártjával semmilyen együttműködésre nem hajlandó a
parlamenti választások előtt. Esetleg csak azt követően.
Mindezt mi azért tarjuk kirekesztőnek, mert hasonló döntést
nem hoztak más pártok irányába. Ez a felvidéki magyarság számára
jelzésértékű, mert így tudják, hogy melyik párt akadályozza
az együttműködést.
Mekkora összeg jut idén a költségvetésből
kisebbségi kultúrák támogatására?
– 2014-hez viszonyítva 2015-ben 2%-kal növekedett meg a
kisebbségi kultúrákra szánt állami támogatás kerete, a
magyar kultúra támogatására azonban valamivel kevesebb, mint
tavaly. Reméljük, hogy ez nem lesz tartós folyamat, mert eddig
az adott közösség, kisebbség számarányának megfelelően
osztották el a támogatási összegeket.
Mivel magyarázható ez a döntés?
– A kisebbségi tanácson belül az elmúlt egy-másfél
évben komoly változások történtek. Szerb nemzetiségű hölgy
lett a tanács elnöke. S ez a tanács, azon felül, hogy elosztja
a kisebbségi támogatásokat, javaslatot tesz a kormánynak a következő
évi költségvetést illetően.
A kisebbségi
tanács elnökét miként választják meg? Hiszen nem tudok arról,
hogy nagy számban élnének szerbek Szlovákiában.
– A magyar közösségen kívül az összes többi kisebbség
számaránya alacsony. Ezért sokáig a szokásjog alapján a
kisebbségi tanácsnak magyar nemzetiségű volt az elnöke. Ezt a
szokásjogot semmibe vették, amikor másfél évvel ezelőtt
szerb nemzetiségű hölgyet neveztek ki a tanács elnökévé,
holott Szlovákiában csupán néhány ezer szerb él. Ezzel sem békülhetünk
meg, számunkra ez az irány nem felel meg és nem lehet tartós.
Amennyiben a vonatkozó törvényt nem sikerül megváltoztatni,
szeptembertől elindul a szaktárca listáján szereplő kisiskolák,
ezen belül a nemzetiségi kisiskolák fokozatos leépítése,
majd bezárása.
Arról van információja, hogy a parlamentben a Most-Híd
miként viszonyult ahhoz, hogy a magyar kultúra támogatására
kevesebb jut, mint tavaly?
– Amíg a Most-Híd 2010 és 2012 között a kormány
tagja volt, addig komoly ráhatásuk volt a kisebbségi tanácsra
és a magyar kultúra támogatására. Akkor a tendencia megfelelő
volt, a szétosztásban azonban voltak problémák, mert egyre
kevesebb Csemadok-szervezet kapott támogatást. Most ellenzéki
parlamenti pártként nincs nagy befolyásuk, hiszen ha lenne,
akkor még ők sem támogatták volna a fent említett módszert,
a kisebbségi tanácsot érintő változásokat.
A szlovákiai magyarok megmaradásának és gyarapodásának
intézményi feltételei címmel vitaanyagot dolgoztak ki. Mit
tartalmaz ez a dokumentum?
– A vitaanyag egyik része elemzésekből áll, a másik
pedig a mi jogainkat, s az azokat erősítő nemzetközi
dokumentumokat tartalmazza. A zárórendelkezés pedig a jövőre
fogalmaz meg javaslatokat. Tartalmát tekintve pedig közösségi
és gazdasági részre bonthatjuk a dokumentumot. Nyelvi, társadalmi,
közösségi jogaink fenntartása mellett a másik fő pillér a
magyarok által lakott régió gazdasági megerősítése.
Utaltunk a Baross Gábor Tervre, amit tavaly májusban fogadtunk
el. A tervezet stratégiája kimondja; ahol számbeli többségben
élünk, a területi önkormányzatot, önigazgatást tartjuk
fontosnak. Ahol pedig kisebbségben, szórványban élünk kulturális
és oktatási önkormányzat illetne meg bennünket. Az MKP Országos
Elnökségén fogadtuk el ezt a dokumentumot, majd társadalmi vitára
bocsátottuk. Azóta több nyelvi, kisebbségi ügyekben jártas
szakértő fejtette már ki véleményét a dokumentumról. S azt
várjuk, hogy a lakosság is szóljon hozzá ehhez a vitaanyaghoz.
Miután lezárul a társadalmi vita, szakmai konferencián szeretnénk
szakértők által bemutatni a dokumentum egyes elemeit, és a
javasolt változtatásokat.
Melyek Szlovákia prioritásai a 2014–2020-as EU-s
fejlesztési ciklusban?
– Szlovákia erőforrásai elég markánsan, körülbelül
15%-kal növekedtek meg az elmúlt hétéves uniós időszakhoz képest.
Akkor az európai uniós támogatás 11,4 milliárd eurót tett ki
a nemzeti fejlesztési terven belül. A következő időszakban ez
13,5 milliárd euró lesz. A 2007 és 2013 közti időszakban a
nemzeti fejlesztési terv 11 operatív programot tartalmazott, s
az új időszakban, amit javasolt a szlovák kormány, de amit még
Brüsszel nem hagyott jóvá, 6 operatív programot neveznek meg.
Komoly erőátcsoportosítások fedezhetők fel az egyes prioritások
között. Azt látjuk, hogy a szlovák nemzeti fejlesztési terv
nem mozdult el olyan erőteljesen a gazdaságfejlesztés felé,
mint például Magyarországon. Nálunk 50% körüli lesz a gazdaságfejlesztés
aránya, míg Magyarországon több mint 60%-os. A közigazgatási
célokon belül is lesznek komoly változások. Több területen
csökken majd az infrastruktúra fejlesztésének támogatása. Így
az oktatási, a kulturális, a szociális infrastruktúránál.
Viszont dupla annyi forrás jut a környezetvédelemre. Csökken a
turizmus, s azon belül a vidéki turizmus támogatása is. Ennek
oka, hogy az előző fejlesztési ciklusban erre a területre
sokkal többet költöttek EU-s forrásból, mint amennyit az ésszerűség
diktált. Azt szeretnénk, ha a kohéziós alapból, a gazdaságfejlesztés,
a területfejlesztés valamint a közlekedési infrastruktúrafejlesztés
forrásainak jelentős részét a hátrányos helyzetű, leszakadó
déli területek fejlesztéseire költenék.
A Deloitte könyvvizsgáló
és pénzügyi tanácsadó ügynökség cseh közgazdásza, David
Marek elemzése szerint a szlovák életszínvonal 2020-ra megelőzi
a csehországit. Van ennek valóságalapja?
– Ha valóban ennyire közelítene a szlovák életszínvonal
a cseh felé, akkor biztos nem egyirányú volna a munkaerő-migráció.
Hiszen ma a szlovákok, és a délen élő magyarok nagy számban
Csehországba mennek dolgozni. Ráadásul az átlagbérek is
alacsonyabbak nálunk, mint Csehországban. Igaz, a munkanélküliségi
mutató csökkent Szlovákiában – immár nem haladja meg a
13%-ot, – de Csehországban, ahol az iparra alapozzák a nemzeti
össztermék termelését, ott ez a ráta jóval alacsonyabb.
Medveczky Attila
|
