vissza a főoldalra

 

 

 2015.02.13. 

A rezsicsökkentés szerepe az infláció letörésében

A magyarországi befektetők és a hazai vállalkozások is jól járnak

Az idén létrejövő állami szolgáltatóval a Fidesz a szabadpiacon is letörné az energiaárakat, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen a rezsicsökkentés. Az állami közműszolgáltató létrehozásával képesek lesznek a piaci árakat befolyásolni, tehát hatósági árazás nélkül csökkenthetik a vállalkozások terheit.

 Miként lehet elérni, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen a rezsicsökkentés? – kérdezem Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetőjét.

 – A közműszolgáltatásnak, és elsősorban az energiaszolgáltatásnak, tehát a gáznak, a villanynak és a távhőnek két nagy piaca van. Az egyik a szabályozott piac, az úgynevezett egyetemes szolgáltatás – ez alapján kapják a lakosok az ellátást. A másik pedig a szabadpiac. Az egyetemes szolgáltatáson belül azért tudtuk elindítani a rezsicsökkentést, s ezt háromszor is megismételni, mert ezen a téren a mindenkori kormánynak és a parlamentnek beavatkozási joga van. Tehát ha a lakossági rezsicsökkentésről van szó, akkor szabályozott piacon hatósági árat rendelhet el a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, s így olcsón kapják meg a magánfogyasztók az energiát. Emlékeztetem az olvasókat: azért kellett megtennünk ezeket a lépéseket, mert a Gyurcsány–Bajnai-érában hiába csökkent a villany és a gáz beszerzési ára, háromszor annyit kellett a lakosságnak fizetnie a gázért, és kétszer annyit a villanyért 2010-ben, mint 2002-ben. Gyurcsányék tizenötször adtak arra lehetőséget, hogy a cégek emeljék a lakossági gáz és villany árát. Mégpedig azon a piacon, ahol hatósági árakkal ők is élhettek volna. Az Orbán-kormány politikája elérhetővé tette, hogy 152 forint helyett ma már 113 forintért jutnak hozzá a lakosok egy köbméter gázhoz és 49 forint helyett 37 forintért egy kilowattóra energiához. Európában a Gyurcsány–Bajnai-érában a magyar családok fizették a legmagasabb rezsiköltséget, most pedig a kontinens legalacsonyabb költségét fizetik. Egyharmadával csökkent a gáz, több mint egynegyedével a villany, s jelentősen a távhő ára. Ezt a szabályozót a szabadpiacon nem lehet alkalmazni, hiszen ott a piaci szereplők alkudják ki az árakat. Ezen a piacon csak úgy tudjuk letörni az árakat, ha mi is létrehozunk egy piaci szereplőt. Ez pedig az a közműszolgáltató, amelynek létrehozásáról január 22-én döntött a kormány. A szolgáltató február végén alakul meg 1 milliárd forintos törzstőkével, 14 milliárd forintos tőketartalékkal, és a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja felette a tulajdonosi jogokat. Először a gázszolgáltatási piacon jelenünk meg. Szándékaink szerint ez a piaci szereplő lesz képes a következő években leszorítani az árakat. Az tehát a cél, hogy olyan szolgáltatást biztosítsunk, ami versenyelőnyt jelent, s ami Európa legolcsóbb energiáját juttatja a magyar cégeknek. Ez az ipari rezsicsökkentés már piaci körülmények között következik be. Nem az extraprofit képzése a cél, hanem hogy folyamatosan és biztonságosan biztosítsuk az ellátást. A cég nonprofit jelleggel üzemel, mert a keletkezett hasznot az alacsony szolgáltatási ár fenntartására, a minőség és a biztonság javítására, adott esetben különböző energetikai hatékonysági kutatásokra kell fordítani.

 Csak a magyar tulajdonban lévő vállalkozásokat, vagy a hazánkban megtelepedőket is érinti majd a kormány intézkedése?

 – Aki a szolgáltatóval kapcsolatba lép, az a megegyezett rezsit fizeti be. Ha valaki Magyarországra tőkét invesztál, munkahelyeket teremt, nagyobb hozzáadott értéket hoz létre, nyilvánvaló, hogy az állami közműszolgáltató cégtől olcsóbban kaphatja az energiát. Ezáltal komolyan tudjuk az érdekeinket képviselni. Hiszen az ipari rezsicsökkentéssel azt üzenjünk, hogyha egy cég idehozza a szaktudását, a tőkéjét, s munkahelyeket teremt, akkor kevesebb energiát kell fizetnie, s ezáltal versenyelőnyre tehet szert.

 A rezsicsökkentésnek mekkora szerepe volt az infláció csökkenésében?

 – A magyarországi infláció gyakorlatilag nulla. Az infláció letörésében a legnagyobb szerepe a rezsicsökkentésnek volt – ezt a gazdasági elemzők egyértelműen kimutatták. Már a második rezsicsökkentés után negyvenéves történelmi mélypontra, 1,7%-ra esett az infláció mértéke, 2014 őszén pedig már deflációról beszélhettünk. Így a rezsicsökkentés következtében az emberek bérének reálértéke jelentősen növekedett.

 A rezsicsökkentés hazai unikum, vagy más EU-s országokban is bevezették?

 – Angliában gondolkodnak a rezsicsökkentés bevezetéséről; a Munkáspárt programjában szerepel, hogy ugyanolyan szabályozott piacot szeretnének, mint amilyen a magyarországi. Más országok is tanulmányozzák a rezsicsökkentést, ahogy a bankok elszámoltatását és a forintosítást is. Ezek mind olyan intézkedések voltak, melyeket a hazai ellenzék állandóan támadott, most pedig egész Európa azt vizsgálja, miként lehetne a magyar modellt bevezetni. A magyar rendszert unortodoxnak csúfolták, holott bizonyítást nyert, hogy az egész konstrukció üzemképes. A magyarok érdekeit szolgálja a pénzügypolitika, a bankok elszámoltatása, a rezsicsökkentés és a munkahelyteremtés.

 

Medveczky Attila