vissza a főoldalra

 2015.02.13. 

Több pénz a mezőgazdaságnak 2015 és 2020 között

Emelkednek a termeléshez kötött támogatások

A közvetlen támogatásokat illetően igen jelentős eredmény, hogy nagymértékben emelkedik a termeléshez kötött támogatások aránya, ami az állattartáshoz és a növénytermesztéshez kapcsolódó pénzügyi segítséget jelenti. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár: a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindítja a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot.

 Arányaiban mennyivel jut több pénz a 2015–2020-as időszakban a magyar agrárium fejlesztésére, mint az előző EU-s fejlesztési ciklusban?

 – Mintegy 2500 milliárd forint jut a mezőgazdaság fejlesztésére a 2015–2020 közötti időszakban. Összességében a jelenlegi 7 éves költségvetési periódusban kedvezőbb lesz a helyzet, mivel a 2014–2020-as időszakban 1,9 milliárd euróval nagyobb lesz az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege, miközben sok tagország kevesebbet kap az előző ciklushoz képest. A közvetlen termelői támogatások uniós forrásból származó éves összege meghaladja az 1,3 milliárd eurót. Az eredetileg rendelkezésre álló évi 1,27 milliárd eurót a vidékfejlesztési forrásokból Magyarország évi 74 millió euróval megnövelte.

 Vannak-e még nyitott kérdések az új rendszer kapcsán hazánk és az Európai Bizottság közt?

 – A közvetlen támogatások esetében 2014. augusztus 1-jéig, egyes zöldítéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában pedig október 15-éig kellett a szükséges bejelentéseket megtenni. Az Európai Bizottság ezt követően áttekintette a megküldött adatokat és több ponton kérdéssel, illetve pontosítással fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Ezeket bilaterális egyeztetések során megtárgyaltuk. A megbeszélések és adatszolgáltatások alapján jelenleg már nincs érdemi nyitott kérdés a bizottsággal folyatott egyeztetésben.

 Az uniós forrásból származó éves összeg tudtommal két részből tevődik össze. Melyek ezek?

 – A Közös Agrárpolitika első pillérét a közvetlen támogatások, valamint az úgynevezett piaci intézkedések alkotják. A második pillért a vidékfejlesztési (uniós és nemzeti forrás) források jelentik. Fontos változás, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, tehát az EMVA támogatásokra már a Miniszterelnökség írja majd ki a pályázatokat. Ezeknél a támogatásoknál az élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági öntözés, a kertészet és az állattenyésztés fejlesztése élvez elsőbbséget.

 Az új rendszer a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hoz. Miért döntöttek úgy, hogy a korábbi egyszerűsített területalapú támogatásokat (SAPS) más formában kaphatják meg a gazdák?

 – Fontos hangsúlyozni, hogy a 2015-től induló támogatási rendszerben több támogatási elem is módosul. Elindul az alaptámogatás rendszere, ám ez megegyezik a jelenleg is alkalmazott, egyszerűsített területalapú támogatási rendszerben megszokottal. Az uniós jog adta lehetőséggel élve, a kormány döntése alapján a jelenlegi területalapú támogatási (SAPS) elven működő alaptámogatási rendszert visszük tovább 2020 végéig. A konstrukció azért előnyös, mert a gazdáknál már jól bejáratott és ismert eljárás keretében minden évben a jogszerű földhasználó igényelheti a területek után járó támogatást. A támogatás feltétele, hogy a termelő támogatási kérelmet nyújtson be. A kifizetés általános minimumkorlátja minden növényi kultúra esetében (szántó, gyep, szőlő, gyümölcs stb.) – a támogatási rendszer működőképességének megőrzése érdekében – 1 hektár SAPS jogosult terület, vagy ha a gazda állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 hektár SAPS jogosult területe, akkor 100 euró támogatás a minimum, amelytől a termeléshez kötött támogatások jogcímen kifizetést kaphat. Támogatásban nem részesülhetnek az ún. negatív listán szereplő gazdaságok, amelyek repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanvállalatokat, állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek, hacsak nem bizonyítják, hogy mezőgazdasági tevékenységük jelentős (legalább 20 hektár SAPS jogosult terület), vagy hogy elsődleges üzleti vagy társasági tevékenységük mezőgazdasági (hivatalos cégnyilvántartás, egyéni vállalkozók esetében pedig NAV nyilvántartás). Az alaptámogatás összege – az összes bejelentett területre is figyelemmel – előreláthatóan 144,7 euró/hektár lesz.

 Az úgynevezett zöldítés kapcsán mire kell odafigyelniük a termelőknek?

 – A Közös Agrárpolitika az európai uniós polgárok javát szolgálja, és hosszú távon hozzájárul a vidéki életminőség javításához. Ez a 2015–2020-as időszakban az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat, vagyis a zöldítést jelenti. Ezeket a gyakorlatokat minden gazdálkodónak alkalmaznia kell, aki területalapú támogatásban részesül. A rendszert illetően szeretném eloszlatni az aggodalmakat, hiszen sokkal könnyebben lesz teljesíthető, mint ahogy az a bizottság eredeti javaslatában szerepelt, értékes termőterületeket nem kell a termelésből kivonni, a teljesítéshez többlet anyagi ráfordításra sem lesz szükség, továbbá az első két évben, ha a gazda nem teljesíti maradéktalanul a követelményeket, akkor a mulasztással arányos, de a zöldítés összegét a legrosszabb esetben sem meghaladó szankcióban részesül. A zöldítés összege 2015-ben előreláthatólag évente mintegy 81,3 euró/hektár lesz, melyet a gazdálkodók az összes SAPS jogosult hektárjukra megkapnak. A zöldítés három eleme a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterületek fenntartása, és az ökológiai jelentőségű terület kijelölése. A növénytermesztés diverzifikálása értelmében a 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát, míg a 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteniük. A legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több mint 95%-át. Az állandó gyep fenntartása nem üzemenkénti kötelezettség, azt országos szinten kell betartani. Magyarországnak a 2012-ben állandó gyepként használt referenciaterület figyelembevételével meg kell állapítani a teljes, 2015-ben bejelentett mezőgazdasági területhez viszonyított állandó gyeparányát, az ún. referenciaarányt. Ha ehhez a referenciaarányhoz képest az állandó gyep aránya 5%-nál nagyobb mértékben csökken, akkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal visszaállítási kötelezettséget állapíthat meg azon gazdálkodók részére, akik feltörték a gyepterületüket. Az ökológiai jelentőségű területek kijelölését úgy kell véghezvinni, hogy a 15 hektárnál nagyobb szántóterületen gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. A gazdálkodóknak a gyakorlat betartásához, ahogy ebből a rövid összefoglalóból is látszik, sok mindenre figyelniük kell, de a Földművelésügyi Minisztérium eddig is és a továbbiakban is minden segítséget megad a követelmények megértéséhez. Ebből a célból már számos közleményt adtunk ki a zöldítés témájában a tárca honlapján, illetve hamarosan megjelenik a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv, melynek az a hivatása, hogy a gyakorlatot szemléletesen és gyakorlatias megközelítésben közölje a gazdálkodókkal.

 Miért jó, ha gazdák a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási formát választják?

 – A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer a tagállamok számára önkéntesen bevezethető, amelyet Magyarország is működtetni fog. E jogcím révén nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, továbbá felmenti a termelőket az Európai Unió által jogszabályban rögzített zöldítés követelményeinek teljesítése alól. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan termelő, aki minimum egy hektáros területtel rendelkezik. Az intézkedésre az éves támogatási keret maximum 10%-a fordítható. A támogatás egyösszegű, amelynek gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500, maximum 1250 euró lesz. Azon gazdálkodók esetében, akik a normál rendszerben kevesebb mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. A minimum 500 euró/év/gazda támogatási összeg hozzávetőleg 1- 2,2 hektár jogosult területet jelent, a maximum 1250 euró/év/gazda hozzávetőleg 1- 5,5 hektár jogosult területnek felel meg.

A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehet belépni, az akkor megállapított összeg jár évente a termelőnek 2020-ig, ha megtartja a belépéskori földterületét. A belépés megkönnyítése érdekében a termelők számára rendelkezésre fog állni egy olyan kalkulátor, mely lehetővé teszi, hogy a támogatási kérelem véglegesítése előtt minden termelő eldönthesse, hogy számára kedvező-e a jogcím vagy sem.

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételük során a mezőgazdasági termelőknek rendelkezniük kell a támogatás igénylésének teljes időszaka alatt, az első évben, 2015-ben bejelentett támogatható hektárok számának megfelelő támogatható hektárszámmal. A Földművelésügyi Minisztérium számításai szerint a gazdálkodók csaknem 50%-a léphet be ebbe az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszerbe (mintegy 85-88 ezer termelő).

 Újdonság, hogy elvonják az 1200 hektár felett gazdálkodóktól a területalapú támogatásokat. Miért volt szükség arra, hogy az uniós elvárásoknál is szigorúbb rendszert vezessenek be?

 – Ez a megfogalmazás így nem pontos, mivel nem az összes területalapú támogatást vonjuk el ezektől a gazdálkodóktól. A közvetlen kifizetések csökkentésének (ún. degresszivitás) elve az alaptámogatás 150 ezer euró feletti összegére vonatkozik Az intézkedésre az európai uniós jogszabályok alapján volt szükség, de az elvonás csak az egységes területalapú támogatási komponenst érinti, a zöldítést, a termeléshez kötött és a fiatal gazda támogatásokat nem. Igaz, hogy a támogatási szabályok és a földtörvényben megállapított birtokmaximum összhangjának megteremtése érdekében a jogszabályi minimumnál magasabb összeg lett meghatározva, de ez az Európai Unióban nem egyedülálló. A döntéssel megvalósul a közvetlen termelői támogatások rendszerének olyan kiigazítása, amely a földforgalmi törvénnyel együtt érdemben képes az egyik legfontosabb agrárpolitikai prioritás megvalósításának irányába mozdítani a magyar mezőgazdaságot. Nevezetesen a kis- és közepes gazdaságok 80%-os, a nagygazdaságok 20%-os földhasználati arányának elérése irányába. A támogatási rendszer átalakításának vesztese néhány száz nagy, döntően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság lesz, hiszen a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindítja a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot. Látni kell azt is, hogy a degresszió eredményeként az unió által megengedett támogatási pillérek közötti átcsoportosításokat követően 177 ezer földhasználó úgy kap majd hektáronként 12 euróval több támogatást, hogy a vidékfejlesztés forrásait érdemben nem kellett csökkenteni. A degresszió hatását úgy is meg lehet közelíteni, hogy az említett néhány száz cég támogatásainak részleges átcsatornázásával százezrek jutnak magasabb támogatáshoz, egyúttal a vidékfejlesztés keretében is több forrás marad majd olyan jogcímekre, mint agrár-környezetgazdálkodás, a mezőgazdasági beruházások vagy a tejtermelők támogatása. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az említett vállalkozások ezekből a vidékfejlesztési intézkedésekből is többletforrásokhoz juthatnak majd.

 Egyes állattenyésztők úgy vélekednek, hogy ha a nagy gazdaságoktól elvonják a támogatást, akkor azok nemcsak az állatállomány egy részét építik le, hanem sok munkást is elbocsátanak. Mennyire jogos ez a félelem?

 – A „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” program keretében 2020-ig 212 milliárd forint – amelyből 180 milliárd forint nemzeti forrás – támogatásban részesülnek a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok. Fontos megjegyezni, hogy a közvetlen támogatásokat illetően – amelyek többségében az állattartóknak kedveznek – igen jelentős eredmény, hogy nagymértékben emelkedik a termeléshez kötött támogatások aránya, ami a munkaigényes állattartáshoz és a kertészethez kapcsolódó, a termelésüket direkt módon segítő pénzügyi segítséget jelent. A termeléshez kötött támogatások közül kiemelném a tejágazat támogatását, amely a 2014. évi 28,93 milliárd forinthoz képest 2015-ben 49,85 milliárd forintra emelkedik, de jelentős emelkedés figyelhető meg a húsmarha (2014-ben 16,7 milliárd Ft, 2015-ben 23,8 milliárd Ft), a zöldség (2014-ben 1,8 milliárd Ft, 2015-ben 5,6 milliárd Ft) és a gyümölcságazat (2014-ben 2,7 milliárd Ft 2015-ben 5,1 milliárd Ft) támogatásában is.

 Végezetül: a sertés ezúttal is kimaradt a kedvezményezettek köréből. Miként érjük így el azt a 2013-ban megfogalmazott célt, hogy 2017-re megduplázódjon a sertéslétszám?

 – Az EU-n belül még mindig a sertéshús számít a legkeresettebb húsfélének, így nem véletlen, hogy összes hústermelésének több mint 50 százaléka sertéshús. Legfontosabb a meglévő piacaink továbbépítése és új piacok szerzése, a fogyasztói bizalom erősítése, amelynek érdekében itthon és külföldön is nagy hangsúlyt fektetünk a jó minőségű, ellenőrzött magyar hústermékekhez kapcsolódó Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy megismertetésére, amely a legjobb garanciát jelenti mindenki számára. Az ingadozó, eredményes gazdálkodást nehezítő áringadozások közepette – amely a boltok hűtőpultjaiban nem is mindig jelenik meg – a sertéstartókat állatjóléti támogatásokon keresztül tudjuk segíteni. A 2015. évi költségvetés egyik jelentős eredménye, hogy a sertés ágazatban a hízók után járó állatjóléti támogatás 8,5 milliárd forintos összeggel kerül meghirdetésre 2015-ben. Ezenfelül 2015-től be kívánjuk vezetni a sertéskocák után járó állatjóléti támogatási programot is amelynek forráskerete várhatóan évi 8,6 milliárd forint lesz. A program keretében az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására a jelenlegi 10,5 milliárdos kereten felül további 1,6 milliárd forinttal több forrást lehet 2015-ben felhasználni. Az összegek első ránézésre soknak tűnhetnek, de azt látni kell, hogy az élelmiszerellátás biztonsága érdekében egész Európában komoly támogatási rendszerek működnek. A magyar sertéstartás érdekében megalkotott program következetes véghezvitele jó alapot jelenthet arra, hogy a 2013-ban indult program a tervezett 6-7 éves időtartam alatt meghozza a várt eredményeket.

Medveczky Attila