|
 2015.02.20.
Az idős Nyilas Mihály
visszaemlékezése
(Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig – Gárdonyi Géza
Színház)
A színpadon egy
fakapu, aminek a tetején olvasható a felirat: Orando et
laborando, tehát imádkozva és dolgozva. A kapura kivetítenek
egy filmet, melyen az idős Nyilas Mihály vezényli a sárospataki
református gyermekek kórusát, s felhangzik az ismert, 42. szoltár:
„Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik”. A kis
Nyilas Misiből tehát tanár lett, és ő emlékszik vissza a
Debreceni Református Kollégiumban történtekre; a reskontó
ellopására, pakkjának szétszedésére, megaláztatására, de
arra is, hogy az „élet szép, az élet minden”, s milyen jó
tanítónak lenni. Abban a jelenetben, ahol Misi az édesanyja
levelét olvassa, a rendező megidézi az általa nagyon tisztelt
Horváth Teri művésznőt, aki az ismert filmben játszotta az édesanyát.
Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni
kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő
szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót,
de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle. Valkay tanár
úr magántanítványt szerez neki Doroghyéknál, később pedig
felolvasást is vállal a vak Pósalaky úrnál, hogy a fizetségéből,
nélkülöző szüleit támogathassa. A léha és könnyelmű Török
János Doroghy Bella kisasszonynak – akiért Misi kis diákszíve
is megdobban – csapja a szelet. Mikor kilesi, hogy a kisdiáknál
van Pósalaky úr nyertes lutriszelvénye, ellopja azt, majd megszökteti
Bella kisasszonyt. Misi azt hiszi, elvesztette a szelvényt. A
kollégium fegyelmi bizottsága sikkasztással vádolja, mert
megtalálják a zsebében azt a tízforintost, amit Török János
csempészett oda. Hiába derül ki végül Misi ártatlansága, az
átélt csalódások, meghurcolása és megaláztatása örök
nyomot hagynak a gyermek lelkében. Soha többé nem akar
debreceni diák lenni...
A rendező, Seregi Zoltán úgy gondolja, hogy
Nyilas Misi története olyan alapmű, ami mindig és mindenhol
fontos. Olyan erkölcsi kérdésekkel foglakozik, amelyek mai világunkban
elhalványodtak. A jónak lenni mindig erkölcsi parancsa mély
keresztény gondolat, át kellene szője életünket. Nem lenne
ennyi szörnyűség, kegyetlenség és aljasság a világban, ha e
szerint élnénk. Móricz műve a magyar szellemiség, a magyar lélek,
a magyar gondolkodás egyik letéteményese, mint például a
Toldi, A kőszívű ember fiai, a Csongor és Tünde és a többi
sok-sok alapmű, amelyek a magyar legendárium részei.
A Nyilas Misit alakító Gulyás Buda úgy nyilatkozott a
Teátrum lapnak: „a kedvencem a Légy jó mindhalálig, a
fődal. A darab legvégén. Az nagyon szép. Mindenkivel szeretek
fent lenni a színpadon, a kedvenc részem a darabból, mikor
Doroghy Sanyikát tanítom. Szeretem azt játszani, hogy tanítok.”
Gulyás Buda alakításából leszűrhető, hogy megtanulta,
hogyan működik a színház, hogyan épül fel egy előadás, így
komplexen látja át azt, hogy mitől színház a színház. Elsajátította
a beszédtechnika, színészmesterség, helyzetgyakorlatok
alapjait. Fiatalként fiatal maradt és nem akart felnőttként
viselkedni, kommunikálni. Megható volt, mikor édesanyja levelét
olvasta föl, s mikor bevallotta Pósalakynak, hogy elvesztette a
lutriszelvényt. Igaz, nem akar többé debreceni diák lenni, de
megfogadta, hogy tanár lesz belőle. Figyelemre méltó volt Reiter
Zoltán (Valkay tanár úr) alakítása, aki néhány pillanat
alatt szép hangjával és a testtartásával megmutatta, hogy nem
veszett még ki a világból a tisztesség. Az első felvonásban
az „Élet szép, az élet minden” slágert a gyerekekkel csodálatosan
adta elő. Csengeri Attila sikkasztó, tolvaj Török Jánosa
esetünkben nem volt ellenszenves figura, inkább egy olyan alak,
aki tudja, elszegényedett nemesi családból származik, és ha
kell, akkor még csalni is képes azért, hogy szerelmének, Bella
kisasszonynak mindent megadjon. Csengeri szokásos eleganciájával
tölti be a teret, szépek és kifejezők mozdulatai. Hangjában
pedig senki sem csalódhat. Virga Tímea, mint Bella, a szívünkbe
zárja a karakterét. Nem bánik visszafogottan színészi eszközkészletével,
jelenlétet követel magának. Remekül alakítja azt a lányt,
aki ki akar törni a szegénységből, az egyhangúságból, de
csakis becsületes úton. Sokszor meg sem kell szólalnia, elég,
ahogy néz, és máris megannyi érzelmet közvetít. Kelemen
Csaba szigorú és joviális igazgatója igazi szereposztásbeli
telitalálat. Olyan vezetőt mutat be, aki mindent megtesz iskolája
jó híréért, és aki számára a tanári hivatás az első.
1991-ben
Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a
debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz örökérvényű
regényéből. Misi történetének zenés változata azóta meghódította
nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét,
de eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba
is.
Az
egri színház darabja igazi közös, családi élményt nyújt
fiatalabb és idősebb nézőknek egyaránt, továbbá mindazok számára,
akik a regény elvitathatatlan, örökérvényű mondanivalója
mellett, – a jóság, a becsület és az ebben való feltétlen
hit – a kitűnő kortárs magyar musicalszerzők, mára már
klasszikusnak számító remekművét is hallani szeretnék. Igazán
megható musicalt láthatott a közönség, zenekarral, látványos
koreográfiával és persze fontos üzenettel. Olyannal, amelyet bár
mindannyian ismerünk, hiszen mind olvastuk a regényt, mégis
fontos, hogy újra és újra elővegyük és megerősítsük: a
helyes út sokszor göröngyösebb, gyötrelmesebb, mégis, ha választás
elé kerülünk, nem lehet kérdés, hogy azon kell továbbmenjünk.
Reméljük, hogy az ifjú nézőkben felébreszti az előadás a kíváncsiságot,
s a kezükbe veszik Móricz Zsigmond halhatatlan, klasszikussá vált
regényét is.
emma
|
