2015.02.20.
Ha a család nem tud segíteni
Az államra marad a feladat, hogy az időseket, a gondozást igénylőket
támogassa
Czibere Károly
szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős
államtitkár: az idősödés folyamatának felerősödése
azt követeli meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi
ellátás mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az
alapszolgáltatásokban, melyekben több feladatot kell vállalnia.
A kormányzat arra törekszik a szociális ellátórendszer
átalakításánál, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott
gondozást. Mely szervezet dönti el azt, hogy kik tartoznak a
legrászorultabbak körébe? Felméréseket végeznek?
– A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási
forma, melynek fenntartására minden települési önkormányzat
kötelezett. A szolgáltatást a gondozási szükséglet vizsgálata
– egészségi állapot és önellátási képesség szintjének
felmérése – után lehet biztosítani. A gondozási szükséglet
vizsgálatát az intézményvezető végzi, a folyamat egyszerűsítése
és a szolgáltatáshoz való hozzájutás gyorsítása érdekében.
Akik eddig is házi segítségnyújtásban részesültek,
azoknak is felmérik az állapotát?
– A jelenlegi jogszabály módosítás kizárólag azokat
az igénylőket érinti, akik ezután fogják kérni a házi segítségnyújtást.
Ezért a már ellátotti jogviszonyban lévőkre nem vonatkozik
semmilyen módon a ponthatárok változása, nincs felülvizsgálat
előírva a már igazolt gondozási szükségletekre.
Miért kellett átalakítani az eddigi szolgáltatási
rendszert?
– Ahhoz, hogy valóban a legrászorultabbak kapjanak
fokozott odafigyelést, segítséget, ápolást és gondozást, szükséges,
hogy a rendelkezésre álló források célzottabban és hatékonyabban
érjenek célba. A házi segítségnyújtás jogosultságának
megváltoztatása azt szolgálja, hogy a jelentős önellátási
problémával küzdők minőségi ellátásban részesüljenek.
Miként lehet elérni, hogy a jelentős önellátási
problémával küzdők minőségi ellátásban részesüljenek?
– A házi segítségnyújtás engedélyköteles szolgáltatás,
melynek megszerzéséhez személyi, tárgyi és szakmai feltételeket
kell biztosítania a fenntartónak. Az engedélyt az illetékes fővárosi
és megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatala adja ki.
A minőségi szolgáltatás garanciáját erősítik a kétévente
ismétlődő hatósági ellenőrzések is. Szakmai cél, hogy a házi
segítségnyújtásban azok az idős emberek kapjanak segítséget,
akiknek ellátásához elengedhetetlen a szakképzett szociális
gondozó munkája.
Mit kell biztosítani a házi segítségnyújtás keretében?
– Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást
igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják
az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás kiterjed, az alapvető gondozási
feladatok elvégzésére, az önálló életvitel fenntartásában,
az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek
megtartásában való közreműködésre, a veszélyhelyzetek
kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában
való segítségnyújtásra.
Van-e elegendő számú szakképzett és hivatásos szociális
gondozó a feladatok ellátására?
– A házi segítségnyújtást közel 17 000 fő szociális
gondozó biztosítja, akik közül 14 000 fő szakképzett, hivatásos
házi gondozó, 3 000 fő pedig társadalmi gondozó.
Ezt a szolgáltatást milyen szervezetek, vagy alapítványok
végezhetik el?
– A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási
forma, melynek fenntartására minden települési önkormányzat
kötelezett. Emellett egyházi és civil szervezetek önként vállalhatják
ezt a közfeladatot, melyhez engedélyt kell szerezniük a fentebb
elmondottak alapján.
S mikor van szükség
állami szerepvállalásra?
– Az állami
szerepvállalás a jogi szabályozás és a működési finanszírozás.
A házi segítségnyújtás törvényben szabályozott és államilag
támogatott szociális alapszolgáltatási forma. A megfelelő
gondozási szükséglet megléte esetén gyakorlatilag minden idős
személy számára hozzáférhető szolgáltatás.
Kell-e az ellátásért személyi térítési díjat
fizetni?
– A szolgáltatás térítésköteles, de törvényi előírás,
hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe
vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. A fenntartó óradíjat
állapít meg, saját mérlegelési jogkörében dönthet úgy is,
hogy a szolgáltatást ingyenesen nyújtja.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó
segélyek tekintetében előírja, hogy az önkormányzat a helyi
viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára,
illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást
nyújt. Tehát a legrászorultabbak az ápolás mellett segélyben
is részesülnek?
– A házi segítségnyújtás az önálló életvitel
fenntartását segíti, függetlenül az igénybe vevő anyagi
helyzetétől. Tehát házi segítségnyújtást a települési támogatásban
részesülő személy is kaphat.
Mi a véleménye arról, hogy a Párbeszéd Magyarországért
azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a házi segítségnyújtás
szigorítását? Szerintük „a Fidesz–KDNP szolidaritás nélküli,
emberellenes rendszert épít, ami társadalmi katasztrófához
vezet.”
– A társadalom elöregedéséből fakadóan az ápolási,
gondozási feladatok megnövekednek, a mai szolgáltatási
rendszer nem tudja ezt a feladatot ellátni az alacsony ponthatár
miatt. Az idősödés folyamatának felerősödése azt követeli
meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi ellátás
mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az alapszolgáltatásokban,
melyekben több feladatot kell vállalnia. Meg kell teremteni a
lehetőséget a fokozott ápolást és gondozást igénylő idősek
számára, hogy otthonukban kapjanak professzionális segítséget.
A jogosultsági feltétel megváltoztatása egyértelművé teszi,
hogy a jövőben olyan szükséglettel kell rendelkezzen az igénylő,
amely alapápolási feladat biztosítását feltételezi, illetve
szükséglete alapján elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos
szociális gondozó munkája. A családi és közösségi segítségnyújtás
személyre szabottabban és célszerűbben jut el a gondozásra
szoruló idősekhez. Az állami szerepvállalás azokra az
esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség
nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van
szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa.
Tehát a szolgáltatási rendszer átalakításának nem
lesznek vesztesei?
– A módosítás fokozatosan történik, hiszen kizárólag
azokat az igénylőket érinti, akik a jogszabályváltozás hatályba
lépése után kérik a házi segítségnyújtást. Tehát a már
ellátotti jogviszonyban lévőkre nem vonatkozik semmilyen módon
a ponthatárok változása, nincs felülvizsgálat előírva a már
igazolt gondozási szükségletekre.
Medveczky Attila
|