vissza a főoldalra

 

 

 2015.02.20. 

Ha a család nem tud segíteni

Az államra marad a feladat, hogy az időseket, a gondozást igénylőket támogassa

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár: az idősödés folyamatának felerősödése azt követeli meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi ellátás mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az alapszolgáltatásokban, melyekben több feladatot kell vállalnia.

 A kormányzat arra törekszik a szociális ellátórendszer átalakításánál, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott gondozást. Mely szervezet dönti el azt, hogy kik tartoznak a legrászorultabbak körébe? Felméréseket végeznek?

 – A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási forma, melynek fenntartására minden települési önkormányzat kötelezett. A szolgáltatást a gondozási szükséglet vizsgálata – egészségi állapot és önellátási képesség szintjének felmérése – után lehet biztosítani. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi, a folyamat egyszerűsítése és a szolgáltatáshoz való hozzájutás gyorsítása érdekében.

 Akik eddig is házi segítségnyújtásban részesültek, azoknak is felmérik az állapotát?

 – A jelenlegi jogszabály módosítás kizárólag azokat az igénylőket érinti, akik ezután fogják kérni a házi segítségnyújtást. Ezért a már ellátotti jogviszonyban lévőkre nem vonatkozik semmilyen módon a ponthatárok változása, nincs felülvizsgálat előírva a már igazolt gondozási szükségletekre.

 Miért kellett átalakítani az eddigi szolgáltatási rendszert?

 – Ahhoz, hogy valóban a legrászorultabbak kapjanak fokozott odafigyelést, segítséget, ápolást és gondozást, szükséges, hogy a rendelkezésre álló források célzottabban és hatékonyabban érjenek célba. A házi segítségnyújtás jogosultságának megváltoztatása azt szolgálja, hogy a jelentős önellátási problémával küzdők minőségi ellátásban részesüljenek.

 Miként lehet elérni, hogy a jelentős önellátási problémával küzdők minőségi ellátásban részesüljenek?

 – A házi segítségnyújtás engedélyköteles szolgáltatás, melynek megszerzéséhez személyi, tárgyi és szakmai feltételeket kell biztosítania a fenntartónak. Az engedélyt az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatala adja ki. A minőségi szolgáltatás garanciáját erősítik a kétévente ismétlődő hatósági ellenőrzések is. Szakmai cél, hogy a házi segítségnyújtásban azok az idős emberek kapjanak segítséget, akiknek ellátásához elengedhetetlen a szakképzett szociális gondozó munkája.

 Mit kell biztosítani a házi segítségnyújtás keretében?

 – Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás kiterjed, az alapvető gondozási feladatok elvégzésére, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra.

 Van-e elegendő számú szakképzett és hivatásos szociális gondozó a feladatok ellátására?

 – A házi segítségnyújtást közel 17 000 fő szociális gondozó biztosítja, akik közül 14 000 fő szakképzett, hivatásos házi gondozó, 3 000 fő pedig társadalmi gondozó.

 Ezt a szolgáltatást milyen szervezetek, vagy alapítványok végezhetik el?

 – A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási forma, melynek fenntartására minden települési önkormányzat kötelezett. Emellett egyházi és civil szervezetek önként vállalhatják ezt a közfeladatot, melyhez engedélyt kell szerezniük a fentebb elmondottak alapján.

S mikor van szükség állami szerepvállalásra?  

– Az állami szerepvállalás a jogi szabályozás és a működési finanszírozás. A házi segítségnyújtás törvényben szabályozott és államilag támogatott szociális alapszolgáltatási forma. A megfelelő gondozási szükséglet megléte esetén gyakorlatilag minden idős személy számára hozzáférhető szolgáltatás.

 Kell-e az ellátásért személyi térítési díjat fizetni?

 – A szolgáltatás térítésköteles, de törvényi előírás, hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. A fenntartó óradíjat állapít meg, saját mérlegelési jogkörében dönthet úgy is, hogy a szolgáltatást ingyenesen nyújtja.

 A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében előírja, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. Tehát a legrászorultabbak az ápolás mellett segélyben is részesülnek?

 – A házi segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartását segíti, függetlenül az igénybe vevő anyagi helyzetétől. Tehát házi segítségnyújtást a települési támogatásban részesülő személy is kaphat.

 Mi a véleménye arról, hogy a Párbeszéd Magyarországért azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a házi segítségnyújtás szigorítását? Szerintük „a Fidesz–KDNP szolidaritás nélküli, emberellenes rendszert épít, ami társadalmi katasztrófához vezet.”

 – A társadalom elöregedéséből fakadóan az ápolási, gondozási feladatok megnövekednek, a mai szolgáltatási rendszer nem tudja ezt a feladatot ellátni az alacsony ponthatár miatt. Az idősödés folyamatának felerősödése azt követeli meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi ellátás mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az alapszolgáltatásokban, melyekben több feladatot kell vállalnia. Meg kell teremteni a lehetőséget a fokozott ápolást és gondozást igénylő idősek számára, hogy otthonukban kapjanak professzionális segítséget. A jogosultsági feltétel megváltoztatása egyértelművé teszi, hogy a jövőben olyan szükséglettel kell rendelkezzen az igénylő, amely alapápolási feladat biztosítását feltételezi, illetve szükséglete alapján elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. A családi és közösségi segítségnyújtás személyre szabottabban és célszerűbben jut el a gondozásra szoruló idősekhez. Az állami szerepvállalás azokra az esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa.

 Tehát a szolgáltatási rendszer átalakításának nem lesznek vesztesei?

 – A módosítás fokozatosan történik, hiszen kizárólag azokat az igénylőket érinti, akik a jogszabályváltozás hatályba lépése után kérik a házi segítségnyújtást. Tehát a már ellátotti jogviszonyban lévőkre nem vonatkozik semmilyen módon a ponthatárok változása, nincs felülvizsgálat előírva a már igazolt gondozási szükségletekre.

 

Medveczky Attila