|
 2015.02.27.
Egy hóvirág bizonyságtétele
Ha jobban
elgondolkozunk a fagyos földből előbújó virágon, valódi
evangéliumi bátorítást lelhetünk a ránk nehezedő gondjaink
közepette! – Riskó János református lelkész gondolatai.
„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja
van rátok." 1Péter 5,7
Négy csoportba
sorolhatom gondjainkat. Első kettő, amelyet magunknak szerzünk,
illetve amelyeket mások okoznak nekünk. Harmadik: számos
nagyobb nyomorúságunk keletkezik azáltal, hogy egy kisebbet meg
szeretnénk oldani. Nem szabad halogatni, ami megoldható, de el
kell hordozni, amit nem lehet megváltoztatni! Nagy bölcsesség,
ha a kettőt nem keverjük össze. – A negyedik az életutunk
velejárója. Gyökössy Endre lelkész, lelkigondozó és
pszichológus véleménye szerint „erőnkhöz képest egyformán
ad örömöket és gondokat" mindnyájunknak Isten. Hozzátartoznak
a nehézségek a keresztyén életünkhöz. Ilyenek például a békétlen
munkahelyi környezet, szeretetlen család, korai betegségek,
szeretteink elvesztése. Isten mindenkit olyan környezetbe tett,
amelyhez alkalmassá is formálja. Helyére rak mindenkit, ahol a
kedvezőtlennek látszó körülmények ellenére is meg tudja állni
a helyét, ki tud bontakozni, sőt ki tud virágozni. Ennek a példája
lehet egy tő hóvirág.
Ha jobban
elgondolkozunk a fagyos földből előbújó hóvirágon, valódi
evangéliumi bátorítást lelhetünk a ránk nehezedő gondjaink
közepette!
a./ A hóvirág
igazán elmondhatná, hogy őt Isten nagyon alkalmatlan körülmények
közé helyezte: fagy, hó, hosszú éjszakai sötétség, soha
nem láthat méhecskét.... Ez mind igaz is, de Isten úgy alkotta
meg, hogy ezekben a körülményeiben is tudjon szemet gyönyörködtetően
virágozni. Viszont ha a hőmérséklet +10 fok fölé emelkedik,
akkor a hóvirág elszárad. A fagyos helyre teremtette Isten.
Lehet, hogy más környezet csábítóbb lenne a számára, de
Isten jobban tudja, hová kell helyezni.
b./ Másrészt
arra is tanít a hóvirág: nemcsak az a logika létezik, amelyet
természetesnek és megszokottnak tartunk! Nyár, meleg, virágzás,
megporzás, stb., amikor pedig mindez elmúlik, akkor jön az enyészet.
Létezik Isten számára más lehetőség is, amit az emberi értelem
logikátlannak, az evolúció zsákutcájának vél. De nem erről
van szó, hanem Isten bölcsességét tükrözi, amellyel sokkal
gazdagabban alkotta meg a világot, mint ahogyan mi elképzeljük
véges értelmünkkel. A hóvirág Teremtőnk felfoghatatlan bölcsességére
mutat, és arra tanít, hogy mennyei Atyánk olyan helyre szánt
minket, amihez alkalmassá is formált. Ha annak semmi logikáját
nem látjuk is, egészen biztosak lehetünk benne, hogy Ő nem hibázik.
Gondja van ránk, jobban, mint egy hóvirágra! Törődik
mindazzal, amit az életünk velejárójának, életutunknak
szoktunk nevezni. Ezért biztat Igénk: „Minden gondotokat őreá
(Jézusra) vessétek". Ez a Biblia eredeti nyelvén azt
jelenti: rakjátok Jézusra a gondjaitokat, imádságban mondjátok
el neki, kérjétek a segítségét, mert Ő elhordozza azt.
Hiába is szeretnénk,
úgy egyszerűen nem lehet elhagyni, ami nyomaszt. Hiába is
mondanánk ezt bátorításul. Képtelenség! Rossz tanács, a
„ne gondolj rá!, foglald el magadat". Csak úgy letenni
magunkról nem tudjuk mindezt, de Jézusnak elmondhatjuk, ezáltal
Őreá vethetjük!
Úgy általában
nem lehet eldobni, mint Júdás szerette volna a 30 ezüstöt. Hiába
igyekezett, mégsem szabadulhatott meg árulásának emlékétől.
Ott, abban a pillanatban ez a bűntudata volt a legnagyobb gondja.
Ha imádságában Jézusra vetette volna, ha megvallotta volna bűnét,
megszabadulhatott volna, de ő csak úgy eldobni akarta. Ha Jézusra
vetjük a gondunkat, azzal bátorít a Biblia, hogy Ő gondoskodni
fog rólunk, törődik velünk, véd és óv.
Itt elevenedik meg
újra a hóvirág példája: nemcsak úgy törődik e kis fehér
teremtésével, hogy burokba zárja a téllel, hóval,
elviselhetetlennek tűnő légkörrel szemben, hanem már eleve a
fagyos évszakba valónak teremtette meg. A mi esetünkben sem
csak a jövőben lesz gondja ránk, hanem már az anyaméhben is
úgy alkotott meg, hogy rendeltetésünkhöz, életutunkhoz
alkalmasak legyünk. Ezért minden nap az Ő gondoskodásából élhetünk!
Riskó János
|
