vissza a főoldalra

 2015.02.27. 

Minden idők legnagyobb fejlesztése valósul meg az Országos Mentőszolgálatnál

Legfontosabb célunk, hogy a mentők gyorsabban érjenek ki a betegekhez

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs és PR igazgatója: nemcsak az autók felét cseréljük le, hanem megújítjuk a mentésirányítás országos rendszerét, és újabb állomásokat építünk hazai és uniós forrásból.

 Megkönnyíti munkájukat, hogy 2010 és 2014 között 20 milliárd forintból fejleszthetett az Országos Mentőszolgálat?

 – Pontosítsunk: valóban évekkel ezelőtt kezdődtek meg a fejlesztések megvalósulásának fázisai, de a beruházások idén fejeződnek be. Az említett, közel 20 milliárd forint uniós és állami forrásokra oszlik. Az uniós források felhasználása pedig igen hosszú folyamat, ezért annak bizonyos elemei idén fejeződnek be.

 Kérem, ismertesse a fejlesztéseket.

 – A mentőgépkocsi-parkkal kell kezdenem, hiszen a mentőautók a mentőszolgálat működőképessége szempontjából a legfontosabb eszközök. Mobil egészségügyi szolgáltató intézményként fontos számunkra, hogy megfelelő számú, jól felszerelt mentőautóval rendelkezzünk. A mentőautó-programot sosem lehet befejezettnek tekinteni, mert mindig lesznek olyan mentőautók, melyeket elhasználtságuk miatt le kell cserélni. Intézményünknél évről évre meghatározott mennyiségű autót kell cserélnünk ahhoz, hogy folyamatosan működőképes maradjon a flotta. 2008 és 2010 között nem került sor új mentőautó megrendelésére, s egészen addig az időpontig gyakorlatilag érdemi előkészület sem történt erre vonatkozóan. Emiatt nagyon rossz állapotba került a Mentőszolgálat flottája. Ezért volt számunkra lényeges, hogy 2010-ben újraindult a mentőautócsere-program. Először állami forrásból szereztük be az autókat. Összességében 120 új mentőautó beszerzésére nyílt lehetőségünk. És ezzel párhuzamosan uniós források is érkeztek erre a célra, hiszen az EU-s fejlesztési program fontos eleme a mentőautó-beszerzés. Ennek köszönhetően még 178 mentőautót vásároltunk és állítottunk szolgálatba. Összesen 711 futó autóból áll a Mentőszolgálat kocsiparkja, s így a 298 új mentőautó beszerzésével flottánknak közel a fele kicserélődött az elmúlt években. Amint említettem, továbbra is szükségünk van új autók beszerzésére, a folyamat nem ért véget, amit jól bizonyít, hogy nemrég állt szolgálatba 21 újabb mentőautó – köztük 8 rohamkocsi –, melyeket 500 millió forint állami forrásból vásároltunk meg. A 8 rohamkocsi már szolgálatba is állt Tiszaújvárosban, Móron, Szegeden, Budaörsön, Szigetszentmiklóson, Érden s a fővárosban a pesterzsébeti és a Markó utcai mentőállomásunkon. Áprilisra várjuk az újabb 32 mentőautóból álló kontingenst, melyre az állam biztosított 770 millió forintot. Az uniós program részeként 22 úgynevezett mentőorvosi kocsit szerzünk be 2015 novemberéig. Emellett négy koraszülött mentőautót is vásárolhattunk, melyeket a koraszülött mentőalapítványok üzemeltetnek, de ezeket is az OMSZ szerezte be és adta át az alapítványoknak. A gazdasági társaság által üzemeltetett légiflottánkat is meg kellett újítani, mert a hét helikopterből kettőt az uniós előírások miatt ki kellett vonni a forgalomból. Állami dotációból sikerült a két mentőhelikoptert pótolnunk a legkorszerűbb gépekkel.

 Megújul a mentésirányítás országos rendszere is?

 – Az országos irányítás fejlesztésének a célja, hogy a mentők gyorsabban érjenek ki a betegekhez. Magyarországon sajnos ezen a téren nagy a lemaradásunk, mert eddig papír alapú volt a rendszerünk. Tehát, amikor befutott a hívás a 104-es számra, akkor a kolléga, miután felírta a címet a papírra, maga döntötte el, hogy melyik mentőautó tartózkodik a legközelebb a beteghez. Ezért került bele az uniós fejlesztési programba az új, számítógépes mentésirányítási rendszer. Az új rendszer tavaly elkészült, s most kezdődik fokozatos használatbavétele. A rendszer moduljait, elemeit teszteljük, és használatát oktatjuk is. Nyolc megyében már működik a rendszer, de a teljes bevezetést késő tavaszra tervezzük. A következő elem: a mentőállomások építése, felújítása. Huszonkét olyan településen építünk november végéig mentőállomást, ahol eddig nem volt. Ez azért lényeges, mert az itt élő betegekhez távolról érkezett a mentő az esetek nagy részében. Február 3-án adtuk át az első új mentőállomást Bátaszéken két korszerű mentőautóval. Országos szinten így már 232 mentőállomásunk van, de ezeknek egy része felújításra szorul. Ezért hatvanat kiválasztottunk közülük, melyek bekerültek az EU-s projektbe. Bár felújítást mondtam, de jobb szó a dinamizálás, mert a korszerűsítések egyik legfontosabb célja, hogy a mentőállomásról gyorsabban induljon a segítség a betegekhez. Költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve pedig például napkollektorokat szerelünk a mentőállomásokra. A megtakarított pénzt a betegellátásra fordítjuk.

 Korábban azt nyilatkozta, hogy az ország területének csupán 70-75 százalékán tudják biztosítani azt, hogy a mentő negyedórán belül odaérjen a beteghez. A fejlesztésekkel változik ez az arány?

 – Természetesen; míg korábban körülbelül a lakosság 70%-át tudtuk elérni negyed órán belül a mentőállomásokról, ez az arány 90% felé közelít.

 A statisztika szerint minden tizedik esetben rátámadnak a kiérkező mentősökre verbálisan vagy tettleg. Hogyan lehet ezeket a támadásokat kivédeni?

 – A mentők közfeladatot ellátó személyek, így ha őket bántalmazzák, akkor akár szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőt. A jelenség nem új keletű, hiszen egyes esetekben a munkánkkal jár együtt… Pszichiátriai betegek, részegek, drogosok, de arra is van példa, hogy a hozzátartozó támad rá a mentősre, vagy éppen az, aki kihívott minket. Egy életmentő ellátást egyesek úgy próbálnak igénybe venni, mintha pizzát rendelnének. A rokonok, miközben nem rendelkeznek kellő egészségügyi ismeretekkel, gyakran azt is meg akarják határozni, hogy a mentősök milyen gyógyszert adjanak be a betegnek.

 Elképzelhető, hogy a mentős elhagyja ezt a hivatást, ha többször azt tapasztalja, hogy ahová hívják, ott őt szidják, fenyegetik?

 – Félő, hogy elbizonytalanodik a mentődolgozó, és esetleg elhagyja a pályát, amit hivatástudatból választott, hiszen nem elég, hogy kemény a munka és szerény a fizetés, de a betegellátás során még fizikai vagy verbális támadások is érhetik őket.

Medveczky Attila