vissza a főoldalra

 2015.01.09. 

Meghalt a Doki

István napkor kimentem a temetőbe, gondoltam elmondom, meghalt a Doki. De ő már tudta, mert figyelmeztetett, ne feledjem a korai MIÉP egyik legértékesebb embere tért meg Teremtőjéhez. És már oda is repített arra a régi-régi Tokajban elkezdett és Bodrogkeresztúron befejezett beszélgetésünkre, ahol az olyan közösség szükségszerűségének létéről folyt a szó, melynek célja: egymás szeretetében erősödni. A lelkemre kötötte: csak úgy erősödünk, ha adunk. Mint a Doki, aki csendes tisztességét, őszinte, mélyben gyökeredző magyarságát, munkáját, intellektusát, hitét adta a magyar ügynek. Isten vele!

 Eredményjelző

 A mi ügyünk mindig reményt keltően indul, s a végére valahogy mindig megfordul. Túlságosan beletemetkezünk talán a munkába, s mire felemeljük a fejünket, hogy ránézzünk a nagy táblára, oda már az van felírva, vesztésre állunk. Már megint. Elgondolkoztak azon, miért van úgy, hogy a bérért magyarkodó sarlatánok sikeresek, virulnak, a mieinket meg lassan elnyelik a horpadt temetők, magukba rántják a történelem irdatlan fekete szakadékai. Feledésbe merülnek. Szomorú sors. Sokszor feltesszük egymás közt a kérdést: itthon vagyunk mi a hazánkban? Birtokosai vagyunk mi a szülőföldünknek? Vagy inkább idegenek dib-dáb játékai vagyunk?

 Szobor

 Hiába szeretném megőrizni az utókornak közülünk a legtöbb áldozatot hozónak az emlékét, gyűjtök is rá, a magam millió forintja mellé tettek már kétszer ennyit magyar testvéreink, mégsem tudok belőle felállítani egy szobrot a három éve halott Csurka Istvánnak. Még sok millió kellene, mert ennyiért nem vállalja senki. De ez csak az anyagi rész, a nagyobb probléma, ki merne hozzá területet adni? Ki vállalná fel Csurka István szobrát?

 Lapfenntartás

 Borítékba rakosgatva osztom el havonta a kis pénzünket, hogy pontosan ki tudjam fizetni a telefont, a postát, a villanyszámlát, a fűtést, a vizet, a csatornát, a közös költséget, a könyvelőt, a képviselőt, az irodaszert, az internetet, a szerverbérletet, az MTI-t, a vidékre utazásokat, általában az útiköltséget, a kis honoráriumot. A többi kell a nyomdaköltségre, mert a lap árának a felét elviszi a terjesztési díj.  Másoknak más gondjai vannak, a milliárdos támogatások élvezői épp most készülnek cserbenhagyni a nemzeti együttműködés rendszerét.

czlya