vissza a főoldalra

 

 

 2015.01.09. 

Egy sima, egy fordított – szellemi lustakötés

Az Index online-on két részletben jelent meg egy elemzése az SZDSZ-es Tölgyessy Péternek.

Tölgyessy Péter az 1989-es Nagy Átverés egyik főszereplője, melynek idején az SZDSZ-t képviselte a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990 és 1991 között az SZDSZ-frakció vezetője, 1991 és 1992 között a párt elnöke. 1990 és 2006 között országgyűlési képviselő, 1996-ig az SZDSZ képviselője, majd két évig független volt, 1998 és 2006 között a Fidesz-frakció tagja lett. Ott ült nyolc éven át a frakcióban, felvette havonta a képviselői tiszteletdíjat, élvezte a helyzetéből fakadó valamennyi előnyt úgy, hogy a Parlamentben szinte egyetlen egyszer sem szólalt meg. 2007-ben az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa és az ELTE Politikatudományi Intézetének vendégoktatója lett. A Gyurcsány–Bajnai-kormány regnálása idején, 2009-ben, a rendszerváltás során kifejtett tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Ez a kitüntetése teszi a nevét alkalmassá, egy alapállását tekintve sajnos erkölcstelenre sikeredett elemzés jegyzésére. Megbízói remélik, a köztársasági nagykereszttel megtámasztva majd beadja az olvasónak azt az egy-két köbcentit, mely helyrebiccenti a fizetett tüntetők vezérszónokai általi képzelgéseket az elmúlt 25 év nyomtalan eltüntetéséről. Ahogy a tettesek gyakran visszatérnek az elkövetés színhelyére, úgy tér vissza a rendszerváltó Tölgyessy is anyapártjának ideológiájához. Ez a meggondolatlan cselekedet az, amely általában a bűnözők lebukásához szokott vezetni. Ezért szükségszerű Tölgyessy és megbízói lebukása is. Miért is cirkuszolnak? Mert az SZDSZ vissza akar kúszni a hatalomba, jobb híján Aldous Huxle Szép, új világát ígéri. A történet a 26. században, Londonban játszódik, egy futószalagon gyártott, genetikailag előállított, kasztokba sorolt és kategorizált emberek társadalmában, melyben nem létezik sem család, sem vallás, csak Ökotárs és Soros kilógó lólába. Fájdalom, de távlatként a nemzet többsége számára ez nem elfogadható perspektíva, ezért az elképzelt, utcáról kormány-buktató forradalmi menetrendet muszáj mindig átírni. A cél annak elfedése, hogy ugyanazok akarnak álcivil mozgalmak hátán visszatérni a hatalomba, akik többször bebizonyították: nem a társadalmat akarják képviselni, hanem – történelmi küldetésük tudatában – uralkodni akarnak rajta. A bűn fő fészkét, az SZDSZ-t, de jure megszüntették, ám de facto működik. A nép bizalmába fogadott Orbán ellen fenekedők, a Rákosi-rendszerben letaposott magyar társadalom nemzeti érzelmű többségével szemben kialakított erőszerkezet végleges megroppanásától tartanak. A magyar nép meglátta – a nemzetellenesek szemében éppen ezért megérett a leváltásra –, hogy ez az SZDSZ horda az ő képviseletére alkalmatlan. A nép döntését ezek természetesen nem fogadták el. Többször kijelentették, külföldről kérnek segítséget. A 2014-es választások ellenőrzésére be is hívtak külföldi megfigyelőket, ez azonban hiábavalónak bizonyult, hiszen az ellenőrként működő külföldi ágensek által is elismerten, 100 %-ig demokratikus választások során maradtak alul a visszatérően idegen hatalom segítségében bízók. Szellemi támasztékuk a marxista, lukácsista, szintén SZDSZ-es Kis János. Tőle származik a rendszerváltás kezdeti idejéből a mondat, mely szerint a nem zsidó „Kádárnak mennie kell”, ezzel szemben soha sem mondta ki, hogy a teljhatalmú Aczélnak mennie kellene. Ez a származási alapon működő kettős mérce kiábrándító. Ám ennek elfogadása már több mint kiábrándító, mint ahogy a Tölgyessy által mellékesen odavetett mondat is: az Egyesült Államok kormánya minden jel szerint szívesebben látna más vezetést az ország élén. Valóban, fegyver van a falóban? Kérdezhetnénk, ha mókás kedvünkben lennénk, ha Magyarország nem lenne műveleti területté nyilvánítva! Nem hiszem el, hogy Tölgyessy sem az SZDSZ-esek között dívó, származási alapon működő sovinizmust, sem az amerikai részről indított támadássorozat felépítettségét és szervezettségét nem észlelte. Nem hiszem, hogy ne tartaná abszurdnak, hogy ha a magyar társadalom tavasszal és ősszel is meggyőző többséggel az Orbán-kormányt találta alkalmasnak az ország vezetésére, akkor önszántából miért lépne fel a győzelem után azonnal ellene? Terjedelmes elemzését azért tartom szellemi lustakötésnek, mert hiányzik belőle ennek az alapvető ellentmondásnak a feloldása, valamint Goodfriend ideiglenes ügyvivő ténykedése és az utcai megmozdulások közötti szoros korreláció felfedése. Talán a magyar nép mindig megbízhatóan hülye, képtelen saját érdekeinek felismerésére? Vagy olyan megátalkodott, hogy idegen hatalom behívásával kell móresre tanítani? Nem túl kockázatos, egy még be sem gyógyuló korábbi behívás sebeit újra felfakasztani? (1956) Nem túl durva egy ideiglenesen itt állomásozó, helyettes ügyvivő aktív és meggyőző közreműködésével puccsot szervezni? A szovjet ügynökök a forradalom leveréséhez legalább felállítottak egy bábkormányt (Kádár, Apró, Dögei), amely behívta a szovjet csapatokat. 2014-ben mégsem elegáns kisebb hangsúlyt fektetni a demokrácia látszatára, mint 1956-ban! Ez, mint erkölcsi kérdés, lehet hogy nem izgatja Tölgyessyt, a nagy demokratát? Ezért vetemedik olyan méretes hazugságra, hogy a Fidesz-kormánnyal és a választóival szemben az elmúlt hetekben valami magától megmozdult a társadalomban. De ha magától mozogna, nem kellene annyi pénzt költeni a mozgatására. Ha magától mozogna, minek működtetnék a hazugsággyáraikat? Minek építenék az ún. cornerek hálózatát? Minek büdösödnének ingyér’ a Bitó szalon szombatjain? Egy karóra, vagy a be sem vezetett internetadó izgatná fel a nemzeti közvéleményt? Mesebeszéd! Az amerikai ideiglenes ügyvivő által hangoztatott korrupcióvádról még maga George Friedman, a befolyásos amerikai politológus is ezt mondja szó szerint: Ezt az érvet én nem veszem be. Ha úgy állnának a dolgok, ahogy azt amerikai hivatalos személyek (pl. Goodfriend /szerk./) állítják, akkor valóságos küzdelmet folytatnának az Egyesült Államokon belüli hatalmas korrupciós mechanizmusok felszámolásáért. De ilyesminek nincs jele.

Friedmannak, a Stratfor stratégiai tanácsadó cég alapítójának megállapítását csak közbevetőleg ajánlom figyelmébe azoknak, akik mindig minden réten kaszálnak: pont tőlük nem túl elegáns dolog hirtelen fennhangon panaszkodni a szénaszagra. Ne csodálkozzon senki a Fidesz népszerűségvesztéséről szóló – egyébként vastagon eltúlzott – adatokon, ha a szellemi holdudvarához tartozókból az első döccenésre előbújik a hamis realista. Mondják, a szamár is akkor megy a jégre, mikor a legjobb dolga van. Ha szabad ajánlanom, foglalkozzanak inkább az SZDSZ-MSZP maffiával, melynek tagjai 1990-től degeszre tömték magukat, s most röhögve eregetnek az orrunk alá. Belső bűnbak-keresés helyett járjanak utána, milyen forrásból telik összességében az előző, liberálbolsi kormányok által kistafírozott rádiók, tévék, napila-pok, hetilapok, periodikák, könyvkiadók milliárdos veszteségeinek pótlására, és egyéb szellemi melegedőik fenntartására.

Tölgyessy elemzése összességében kétkulacsos. Miközben muníciót kínál a belső feszültség gerjesztéséhez, ugyanakkor olyan objektív megállapításokat is tesz például, hogy az utcákon randalírozók a baloldali progresszió régi híveinek leszármazottai, a szabad demokraták és a szocialisták színeiben politizálók és az újbaloldali avantgárdok. Nyomokban sem lelhetők fel közöttük a szegények, inkább tehetős – Tölgyessy megfogalmazása szerint –, a sokszínű, szivárványos világot igényelők, a kifejezetten magasabb társadalmi státusú csoport tagjai közé tartozók (ez a gazdagok fedőneve) gyűlnek össze egy-egy alkalommal.

Konkrétan kik is ők, és merre van hazájuk?

A tüntetések állandó résztvevője az SZDSZ-es, korábban Mao Ce Tung hívő Demszky, aki a forradalmat leverő, Rákosi–Kádár-rendszer kádereinek a ‘40-es és ‘50-es években született csúnyán öregedő gyerekei közé tartozik. Ő a nemzetek feletti liberalizmus kiképzett terjesztője. Kipróbált puccsista. Ha a korrupcióban való érintettség kivizsgálásért kiált, akkor Budapest volt főpolgármesterének és környezetének kivizsgálása miért várat még mindig magára? Demszky rajta van Goodfriend listáján? Mesterházy és a Magyar pereputty, Mécs Imre és lánya beutazhatnak-e Amerikába? És úgy általában az egész SZDSZ? Ha a korrupció elleni harc motiválja az amerikai külügyet, kérdezem keresztényi alázattal, Goodfriend úr hogy érezte magát Gyurcsány mellett, mint ideiglenes ügyvivő? Nem facsarta orrát az évtizedek óta közismert, „apró” problémából áradó korrupció bűze? Pedig Gyurcsány önbevallása szerint sem csinált egyebet miniszterelnökként, mint hazudott, hamisított, reggel délben meg éjjel. Bajnaival egy gyékényen. Ezen tudás birtokában mi a helyzet az elvtársak esetleges vízumkérelmével? Beszéltek erről a Nagykörút és Dohány utca sarkán, a Zara hotel halljában? Vagy itt minden rendben volt 2010-ig? Tisztelt purifikátor elvtársak, ne csináljunk már bohócot Krisztusból! Vajon véletlenül éledt fel a szovjet megszállás idejéből ismert vicc most amerikai változatban, mely szerint barátunk vagy testvérünk-e inkább a most regnáló amerikai kormány? Válasz: inkább testvérünk, mert a barátainkat megválaszthatjuk.

Lehet egy ilyen bő lére eresztett elemzést közzétenni anélkül, hogy megállapítaná: vannak itt fentieken kívül is megválaszolatlan erkölcsi kérdések. Milyen alapon honosít kéretlenül vérrel-vassal ún. demokráciákat egy olyan hatalom, mely nem is olyan régen a szociáldarwinizmusnak nevezett módszert alkalmazta, konkrétan 1910-től elsőként törvényi felhatalmazás alapján embereket sterilizált, az esetek zömében beleegyezésük nélkül. A becslések szerint mintegy százezer, főként szellemileg fogyatékosnak nyilvánított embert sterilizáltak az Egyesült Államokban. Virginia államban ez a gyakorlat egészen 1970-ig tartott! Az USA-t Kanada, Svédország, Norvégia, Észtország, Finnország és Izland követte (forrás: H.G. Wells. Idézi: M. Ridley, 292. old.). Ezt a rendszert tökéletesítették tovább a nácik Németországban. A németek bűnhődése és büntetése közismert. A németek csatlósaiként számon tartott országoké szintén. Hetedíziglen! Mi a helyzet most az USA-ban?

Azt jól látja Tölgyessy, hogy a miniszterelnök továbbra is hisz rendszere küldetésében. Éppen ezért hisznek benne is olyan sokan. Mondhatnánk, kölcsönös bizalom az alapja ennek az együttműködésnek.

Az elemzés egyébként végig az egy sima, egy fordított lustakötést mintázza. Például kissé sunyi módon a külföldi szervezésű tüntetéseken fellépő bérszónokok lejáratásának szándékával vádolja meg Orbánt. Miért kellene ezeket a megvett szereplőket bárkinek lejáratnia, mikor lejáratják azok magukat. Egy dolgot mégis a javára kell írnom Tölgyessynek: az unásig ismert toposzok tömegében csak helyet szorított egy mondatnak:

Minden korábbinál megoldhatatlanabb bajokhoz vezető, ukrán típusú káosz felé vivő mozgás van eltervezve.

A szervezők és tervezők számítását keresztül kell húznunk! Ez a mi munkánk, és ez nem is kevés.

 

Czyla