|
 2015.01.09.
Ne csak beszállítók legyenek a kis-és
középvállalkozások
Minél több kedvezményes exportösztönző hitelt szeretnénk
biztosítani a kkv-szektornak
Exportösztönző
programot indított a kormány az exportképes árukat és szolgáltatásokat
előállító kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására.
Dr. Szabó László külgazdasági és
külügyminiszter-helyettes: a magyar munkaerő közel
kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják, míg az ország exportjának
nagy részét a nagyvállalatok adják. Ezen a helyzeten szeretne
változtatni a kormány.
Milyen meggondolásból indították el az Exportra
fel! elnevezésű programsorozatot, és előtte születtek-e
a témában különböző tanulmányok?
–Természetesen; a tanulmányokon, elemzéseken kívül lényegesebb,
hogy átfogó, mindenre kiterjedő stratégia született külgazdasági
szempontból, hogy bemutassa, Magyarország szeretne élni
exportlehetőségeivel. A bruttó hazai termék (GDP) nagysága összevethető
az exportunk nagyságával. A KSH adatai szerint 2014 első félévében
ez az arány meghaladta 96%-ot. Ez azt mutatja, hogy annyira lényeges
a magyar gazdaság számára az export, hogy vétek lenne
figyelmen kívül hagyni jelentős gazdasági, főleg külgazdasági
döntések meghozatalakor. Már júniusban átalakult a Külügyminisztérium,
Külgazdasági és Külügyminisztériummá, és olyan új struktúra
jött létre, amelynek a kifejezett célja az exporttevékenység
javítása. A kis- és középvállalkozások sajnos nagyon
alulreprezentáltak az exportban: a teljes magyar export 15-20%-át
bocsátja ki a kkv-szektor, melynek növelése kiemelt kormányzati
szándék különös tekintettel arra, hogy a munkavállalók 73%-át
ők alkalmazzák. Ez igen nagy kitettséget jelent, mert túlságosan
is függ a magyar GDP a nagy, multinacionális vállalatok exportjától,
és ezért is szükséges, hogy a kis-és középvállalatokat
minden elérhető eszközzel segítsük. Az új struktúrájú Külgazdasági
és Külügyminisztérium illetve a hozzá kapcsolódó háttérintézmények
is most kifejezetten ezt a cél szeretnék elérni. Ezért indítottuk
el az Exportra fel! exportfejlesztési fórumsorozatot is,
amelynek célja a kkv-k külpiacra lépésének ösztönzése.
Kérem, részletezze a struktúra elemeit,
és a háttérintézmények feladatait.
–A minisztériumon belül elsősorban azt vettük
figyelembe, hogy az eddigi „klasszikus” diplomáciai feladatok
mellett kulturális diplomáciával és külgazdasági diplomáciával
is foglalkoznunk kell. Azért, hogy segítsük a külképviseleteket
ebben a „többletmunkában”, minden egyes külképviseletre
– így főkonzulátusra, nagykövetségre – külgazdasági
attasékat küldünk, hogy nemzetközi külkereskedelmi
tapasztalattal rendelkező szakemberek segítsék a munkát a külképviseleteinken.
A nagykövetek részére is egyértelmű, hogy a nemzetgazdasági
érdekek képviselete az egyik legfontosabb feladatuk, amellett,
hogy természetesen a „klasszikus” és a kulturális diplomácia
képviselete továbbra is nagyköveti feladat marad.
Emellett a háttérintézmények is az új külügyi és külgazdasági
struktúrát segítik. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)
kifejezetten a nagybefektetők Magyarországra vonzásával
foglalkozik, bemutatva a kedvező hazai befektetési környezetet,
az adórendszert, az ipari parkokat, a szakembergárdát, a
szakiskolai, az egyetemi hátteret, ahogyan azt is, hogy milyen
finanszírozások szükségesek a külföldi beruházásokhoz. A Magyar
Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek kettős feladata van; egyrészt
felméri és megpróbálja minél pontosabban beazonosítani
azokat a magyarországi kis-és középvállalkozásokat, amelyek
exportképes árut vagy szolgáltatásokat kínálnak, vagy már
exportálnak; másrészt segítséget nyújt abban, hogy ezek a
szolgáltatások és termékek eljussanak a nagyvilágba. A Magyar
Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg már 22 külföldi képviselettel
rendelkezik, év végére 25 iroda fog működni, és 2015 végére
45-50 –re szeretnénk emelni ezt a számot. A Kereskedőház segítséget
nyújt a kkv-k számára piacok, ügyfelek felkutatásában, segít
a nyelvi akadályok leküzdésében, a szerződések, az üzleti
tervek megírásában, s felveszi a kapcsolatot a helyi kamarákkal.
Tehát ügynökszerepben próbálja a magyar kis-és középvállalkozás
sikerét elősegíteni. Ehhez tudnia kell azt, hogy mely cégek
termékeit, szolgáltatásait lehet külpiacokra szállítani
mennyiségi és minőségi volumenben. A cél, hogy minél
hamarabb beazonosítsuk azt a 3-4 ezer kis-és közepes vállalatot,
amelyek már ma is tudnának exportálni, vagy exportálnak is, és
ezt a számot szeretnénk megháromszorozni a következő 4-5 évben.
A siker érdekében a Kereskedőház továbbképzéseket szervez,
de együttműködik felsőoktatási intézményekkel is, illetve a
nagyvállalatok know-how-ját, tudását próbálja felhasználni
ahhoz, hogy minél jobban, és minél nagyobb számban váljanak
exportképessé a kis-és középvállalkozások. A harmadik háttérintézményünk
az Eximbank, amelynek célja, hogy a magyar exportőrök számára
hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson.
Ez a bank nyújtja az eddig felsorolt feladatokhoz a pénzügyi
szolgáltatásokat. Így azokhoz a projektekhez, melyeket beazonosít
a HIPA, a Kereskedőház vagy közvetlenül a minisztérium, az
Eximbank nyújt kreatív eszközökkel támogatást. Célunk az,
hogy a kis-és középvállalkozók minél több kedvezményes
hitelhez jussanak, és bátran merjenek vállalkozni. A minisztérium
és az EXIM szervezésében megvalósuló Exportra fel! elnevezésű
exportfejlesztési fórumsorozat keretében kilenc olyan vidéki városban
adunk tanácsot a kkv-knak, ahol a banknak már fiókja működik,
vagy hamarosan nyílni fog. Először Győrött tartottunk ilyen
programot, utána pedig Nagykanizsán. 2015 első negyedévében
folytatjuk a sorozatot, hogy minél több kis-és középvállalkozóval
megismertessük a felvázolt lehetőségek tárházát. Azoknak a
kkv-knak, amelyek exportképes termékeket és szolgáltatást állítanak
elő, meg kell erősödniük, hogy ne csak a nagyvállalatok beszállítói
legyenek. Emellett bátorítani kell azokat a kkv-kat, amelyek nem
is gondoltak még arra, hogy exportáljanak.
Említette az Eximbank szerepét; viszont azt
tapasztalom, hogy a gazdasági világválság óta tízszer is átgondolja
valaki, hogy hitelt vegyen föl.
–Az Eximbanknak
nagyon széles a portfoliója, és így nagyon sokrétű termékpalettát
biztosít a kis-és középvállalkozóknak: így magyarországi
befektetést finanszíroz, de a leendő vásárlót, a külföldi
piacon lévő céget is segíti vevőhitellel annak érdekében,
hogy a magyar terméket megvásárolhassa. Az Eximbanknak, mint állami
tulajdonú pénzintézetnek nem a profittermelés a lényege,
hanem a jó hitelek kihelyezése, alacsony kamatokkal. Az átlag
kamat az elmúlt években 1,99%-os volt euróban. Szeretném hangsúlyozni,
hogy a külgazdasági célok megvalósítására és az export
fejlesztésére soha nem állt még rendelkezésre ennyire
szinergista, összefüggő struktúra, amely hatékonyan, úgynevezett
egyablakos módszerrel segít a kis-és középvállalkozóknak.
Medveczky Attila
|
