vissza a főoldalra

 2015.01.09. 

A Simon –ügy nemzetbiztonsági szála

Meg kell vizsgálni, hogy a Laborc által vezetett Nemzetbiztonsági Hivatal alkotmányos, törvényes keretek között folyatatta-e le a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot

A Simon-ügy 2014 februári kirobbanásakor már egyértelmű volt, hogy nemzetbiztonsági szál is van, hisz amikor Simon Gábor munkaügyi államtitkár lett a Gyurcsány-kormányban, majd a Bajnai-kabinetben, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot is le kellett folytatni vele szemben. Viszont Simon hamis adatokat közölt velük, ezáltal okirat-hamisítást követetett el.

 Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke: a központi nyomozó főügyész szerint tisztázható Simon Gábor számlájának és a 128 millió forintos adómegtérítésének az ügye, és tisztázni is fogják, de a nyomozás jelenlegi állapotában nem adhatnak tájékoztatást.

 Tisztázzuk: mit vizsgál a Simon-üggyel kapcsolatban az ügyészség, és mit az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága?

 –A Simon Gábor-ügy 2014 év elején robbant ki, és február 14-én mondott le Simon a mentelmi jogáról; addig nem tudott a nyomozó hatóság ellene fellépni. Február 14-étől nyomozást indított ellene a Központi Nyomozó Főügyészség. Addigra napvilágra került, hogy Simon Gábornak vannak belföldi és bécsi bankszámlái, amelyeken összesen több mint félmilliárd forintnyi összeg szerepel. S ez az összeg biztos, hogy nem a képviselői fizetéséből ered. Simon Gábort 2014 március elején letartóztatták, és elrendelték őrizetbe vételét. Most házi őrizetben van, s mind ezt, mind a nyomozás időtartamát meghosszabbították 2015 márciusáig. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és egyéb bűntettek jogcímén folyik a nyomozás. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy mikor Simon Gábort letartóztatták, akkor az MSZP második embere volt, mint a párt elnökhelyettese. Előtte az MSZP országos választmányának elnöke volt, s 2008-ban a Gyurcsány-kormány, majd 2009-ben a Bajnai-kormány munkaügyi államtitkárként hatalmas pénzek felett rendelkezett. Mint államtitkár, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot folytattak le vele szemben. Ez tehát a nemzetbiztonsági szál. Ezért nem csak a nemzetbiztonsági bizottság, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Belügyminisztérium és az ügyészség is a Simon-ügy nemzetbiztonsági kockázatát vetette föl. Nem csak arról van szó, hogy az átvilágításon Simon Gábor hamis adatokat közölt-e, hanem egyéb problémák is elképzelhetők. Ezért döntöttünk úgy december 10-én az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos tájékoztatása alapján, hogy úgynevezett ténymegállapító vizsgálatot folytat le a nemzetbiztonsági bizottság, hiszen nagyon sok a megválaszolatlan kérdés ebben az ügyben. Vajon miért nem derült ki 2008-ban és 2009-ben, mikor a Nemzetbiztonsági Hivatal lefolytatta a vizsgálatot, hogy Simon nem mondott nekik igazat. Ne felejtsük el, hogy ez volt az az időszak, amikor Szilvásy Györgynek hívták a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, Laborc Sándor volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, és ez idő tájt történt az olajmaffiózóként ismert Portik Tamással volt találkozó. Ezért vetettem föl azt, hogy vizsgáljuk meg: az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal alkotmányos, törvényes keretek között folyatatta-e le a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot.

 Mint ismert, Simon Gábor több mint félmilliárd forintnak megfelelő összeget gyűjtött össze bécsi és magyar bankszámlákon, ám nem fizette be ezután az adót. Majd ősszel mintegy százmillió forintnyi adóhátralékot fizetett be az államnak, egészen pontosan 128 millió forintot. Honnan származhat ez a pénz, ha egyszer zárolták Simon számláját?

 –Valóban; tehát elindult az eljárás, majd jött a következő szál októberben, amikor kiderült, hogy Simon Gábor 128 millió forintot fizetett be az adóhivatalnak adóhátralékként, mert a számlákon tárolt vagyon után 2008 óta nem fizetett adót. Tudjuk, Zuschlag János is ilyen helyzetbe került az MSZP-ből, akit elítéltek, azóta már ki is szabadult a börtönből. Zuschlag beszélt arról, hogy kétszer is kapott 50 millió forintot az MSZP titkos páncélszekrényéből. Ő nemcsak azért kapott 50 millió forintot nejlonzacskóban, hogy ne induljon el 2006-ban képviselőként, hanem amikor előzetes letartóztatásban volt, az ügyvédje befizetett 50 millió forint adótartozást, hogy csökkentsék a kártételt, így érte el a kiszabott ítélet mérséklését. Zuschlag a könyvében azt írta, hogy nem őt akarták ezzel védeni, hanem az MSZP vezetését, hogy nehogy egyéb dolgok is napvilágra kerüljenek. A nemzetbiztonsági bizottság pontosan szeretné tudni, hogy honnan származik a 128 millió forint, ahogy azt is, miből lett Simonnak ekkora nagy vagyona. Meg kell tudni, hogy Simon Gábor ezeket az akciókat magányosan követte-e el, vagy voltak-e segítői. A ténymegállapítás során természetesen meghallgatjuk Simon Gábort is.

 Mit gondol, az MSZP vezetése tudhatott-e Simon Gábor csalásáról?

 –Mivel titkosított jelentésekről is tudok, ezért nem közölthetek most mindent a kedves olvasóval, de az biztos, feltételezhető, hogy az MSZP vezetése tudott Simon üzelmeiről. Nem csak Zuschlag beszélt a titkos páncélszekrényről, hanem Gyurcsány Ferenc is azt állította, hogy jöttek-mentek a pénzek, de azt ne firtassuk, hogy honnan. Tehát ez a kijelentés is azt valószínűsíti, hogy Simon nem magányos elkövető volt. S azt sem lehet tudni, hogy bankszámláján lévő összeg az övé volt-e, vagy csak ő kezelte ezt a pénzt. Ezt szeretnénk kideríteni a ténymegállapítás során.

Medveczky Attila