vissza a főoldalra

 2015.01.23. 

Büntetik a magyar himnusz éneklését Székelyföldön

Megkérdőjelezhető Románia demokratikus berendezkedése, jogállamisága

Több százan énekelték el a magyar himnuszt december közepén Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett tiltakozó megmozdulások keretében. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke: a román prefektusok még Ceausescu-rendszerénél is szigorúbb retorziót alkalmaznak.

 A Romániából érkező hírek egyre inkább felháborítóak, abszurdak, hiszen egy EU-s tagállamban egymást érik a magyarellenes megnyilvánulások. Mely rendezvényen hangzott el a magyar himnusz, ami kiváltotta Kovászna megye román prefektusának ellenszenvét?

 – Annyira abszurd dologról beszélünk, hogy ilyen típusú retorzióra még 1989-ben sem volt példa. Távol álljon tőlem, hogy dicsérjem a kondukátor vezette Romániát, de ez tény. A Ceausescu-rendszer idején előfordult, hogy a belügyi szervek kihallgatták azt, aki a magyar himnuszt énekelte, de pénzbírságot még abban az időben sem róttak ki rá. Tehát ezt a szemtelenséget, sértést még Ceausescu idejében sem engedte meg magának a hatalom. Himnuszunk, számtalan rendezvényünkön elhangzik, ahogyan 1989 előtt is, kisebb, zártabb közösségekben elénekeltük szent imánkat. Azt követően már köztereken, nagy nyilvánosság előtt is felcsendült a magyar himnusz. Így március 15-én, augusztus 20-án, szoboravatásokon, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. A 2014. június 4-ei sepsiszentgyörgyi rendezvényünkön elhangzott himnuszéneklés miatt rótta ki a büntetést Kovászna megye prefektusa az eseményt két nappal a 6 hónapos elévülési határidő előtt. A sajtónak pedig nyíltan közölte: az ő lépése egyfajta bosszúállás, reakció a Magyar Polgári Párt által rendezett november 29-ei sepsiszentgyörgyi rendezvény miatt. Tettük ezt néhány nappal december 1-je, Romániai nemzeti ünnepe előtt, amit mi magyarok igen csak sérelmezünk. Mi a novemberi gyűlésünkön felhívtuk a román hatalom, a kormány, a miniszterelnök figyelmét azokra az ígéretekre, melyeket 96 évvel ezelőtt őseik fogalmaztak meg a gyulafehérvári nyilatkozatban. Ebben a dokumentumban megígérték a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára. Az egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadságot Románia összes felekezete részére, ahogyan a korlátlan sajtó-, gyülekezési és egyesülési jogot. Ezekből mindeddig egy sem valósult meg. Úgy gondoljuk, hogy közel 100 évvel a nyilatkozat megszületését követően eljött annak az ideje, hogy ígéretüket betartsák. Szándékosan nem december 1-jén tartottuk rendezvényünket, hogy ne sértsük meg a románok nemzeti érzékenységét, de azt nyomatékkal kijelentettük: nem szeretnénk másodrangú állampolgárként élni. Ezért döntött a prefektus a pénzbírságról.

 Létezik olyan jogszabály Romániában, mely leszögezi, hogy tilos énekelni nemzeti imádságunkat?

 – 1989 után születtek olyan törvények Romániában, melyek nem tiltják egyértelműen a magyar himnusz eléneklését, de eléggé kétértelműen fogalmaznak ebben a tárgykörben. Más országok himnuszát bizonyos feltételekhez kötik. Mindez eléggé felháborító egy európai uniós országban. Léteznek úgynevezett „kiskapuk” is. A módosított kormányrendelet szerint azon kisebbségi szervezetek, amelyeket országosan bejegyeztek – ilyen a Magyar Polgári Párt is –, saját rendezvényeiken elénekelhetik nemzeti himnuszukat. Szerintem nem ilyen engedményekre van szükség, mert ez azt jelenti, hogy egyházi gyülekezetek, nem bejegyzett kisebbségi szervezetek rendezvényein nem hangozhat el a himnusz. Mi nem ilyen „kiskapuk” mögé szeretnénk bújni, európai normák szerint akarjuk élni mindennapjainkat, és ezért megfellebbeztük ezt a büntetést, és bízom benne, hogy a jogérvényesítés következtében nem kell kifizetnünk a bírságot.  

A magyar himnusz „intonálását” büntetik, az „eléneklését” engedélyezik, magyarázta Marius Popica, Kovászna megye hajdani prefektusa. Mi is az éneklés és az intonálás közti különbség?

 – Nem tudom, hogy egy prefektusnak mennyire kell zeneileg képzettnek lenni. Zenészek, énekesek nem tudtak különbséget tenni egy himnusz „intonálása” és „éneklése” között. Egy himnuszt minden esetben ünnepélyesen szoktak előadni, így nem lehet lényegi különbséget tenni a két fogalom között. Ám nem ez az első butaság, ami Popica szájából elhangzott. S az sem nyugtat meg bennünket, hogy Marius Popicát a közelmúltban menesztették. Fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy a jegyzőkönyv kiállításánál a ténymegállapító, tehát a feljelentő maga a prefektus, és tanúként az alprefektus neve szerepel. Szintén Popica fogalmazta meg azt a jegyzőkönyvet, mely arra vonatkozik, hogy Kézdivásárhelyen nincs elegendő román lobogó december 1-jén. Holott a város polgármestere a törvénynek megfelelően minden középületre kitűzte román zászlót.

 Nem ez az első alkalom, amikor tiltakoznak a magyarellenes megnyilvánulások ellen. Miért rettegnek ennyire a román elöljárók Székelyföld szimbólumainak használatától, és a magyar himnusz eléneklésétől?

 – Az egyik ok, hogy cselekedeteiket az vezérli, hogy nem tiszta a lelkiismeretük. A másik ok, hogy 1989-től a román hatalom asszimilációs politikára törekszik. Ennek elérésére meg akarják félemlíteni a magyar közösségeket, pártokat, civil szervezeteket. S ez a megfélemlítési akciósorozat a marosvásárhelyi programmal vette kezdetét.

 Elnök úr szerint Románia jogállam?

 – Az az ország, ahol ilyen büntetéseket kiróhatnak, ahol ilyen jegyzőkönyvek születhetnek, ahol egymást érik a magyarellenes megnyilvánulások, az európai normarendszer szerint nem tekinthető sem jogállamnak, sem demokratikusnak.

Medveczky Attila