vissza a főoldalra

 2015.01.23. 

Pápa városában erősödött a helyi gazdaság, nőtt a foglalkoztatás

A hagyományok átörökítésére vetélkedőket, helyismereti tanfolyamokat szervezünk, és identitástudatot erősítő kiadványt jelentetünk meg

Pápán az erős gazdaság képes arra, hogy minél több munkahelyet teremtsen és arra is, hogy minél magasabb jövedelmet biztosítson a munkavállalóknak. Az állandó pápai lakhellyel rendelkező álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva folyamatosan csökken.

 Polgármester úr, még 2011-ben, első megválasztása napján azt mondta: „a következő években annyi beruházás fog ebben a kistérségben megvalósulni, hogy általuk a pápai kistérség a legfejlettebb térségekhez tud majd csatlakozni.” Azóta eltelt több mint három év. Sikerült ezt a tervet megvalósítani? – kérdezem Dr. Áldozó Tamástól, Pápa város polgármesterétől.

 – 2011-ben turisztikai beruházásokról beszéltünk. S ezeknek a fejlesztéseknek az elmúlt fejlesztési ciklusban majdnem a végéhez értünk: a Várkertfürdő bővítése befejeződött, a belváros rehabilitációjának keretében megújult a Fő tér és hamarosan megnyílhat az Esterházy-kastély is.

 Ez az előrelépés a város életének más területein is megmutatkozik? Például a foglalkoztatottságban?

 – A pápai egy felzárkózó kistérség, s magában a városban a munkanélküliségi ráta 3-4 százalékos – gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Pápán a roma kisebbség aránya körülbelül 8 százalék. A romák többsége képzetlen és rossz szociális körülmények között él, ezért körükben a munkanélküliség majdnem 100 százalékos. A jövőben ezért a halmozottan hátrányos helyzetű pápaiakat fel szeretnénk zárkóztatni képzésekkel, hogy az elsődleges munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni. Ilyen programokat EU-s projektek keretében már most is szervezünk; közel száz, többségében roma ember vesz részt képzéseken. A helyi munkaerőpiac másik nehézsége, hogy eljutottunk oda, hogy a helyi vállalkozások nehezen tudják kielégíteni munkaerőigényüket. Az látszik, hogy ma kevés a szakképzett munkaerő Pápán és környékén ezért a szakképzés területén el kell érnünk, hogy a piacképes szakmákat tanulják a diákok.

 Több beruházó is érkezett a városba?

 – Elsősorban nem új beruházókról van szó, hanem a meglévőkről, melyek dinamikusan fejlődnek, fejlesztenek városunkban. A Johnson Controls Kft. bőripari tevékenységet folytató autóipari beszállító – amely kárpitozott autóalkatrészek és műszerfalak előállításával foglalkozik az ipari parkban, és részese a Mercedes-programnak – több ütemben is bővítette telephelyét, foglalkoztatottainak száma megközelíti az 1500 főt. Mivel nagy tételben rendelnek tőlük Kecskemétről, további telephelybővítésre lehet számítani. A Hirtenberger Precízióstechnikai Művek autóipari részegységek gyártásával foglalkozik, és ma már közel 700 főt foglalkoztat. Az osztrák Haas+Sohn pedig nagyobb üzemcsarnokra cserélte el korábbi pápai csarnokát, s az újat korszerűsítették is. A Pápai Húsnál 800-900 munkás dolgozik, valamint folyamatos a munkaerőigény a repülőtéren is. A NATO-csúcson miniszterelnök úr bejelentette a pápai repülőtér több tízmilliárd forintos fejlesztését. Ezáltal a reptér katonai logisztikai központi szerepe erősödik, ami számunkra adóbevételt és újabb munkahelyek teremtését jelenti.

 A munkahelyek számának növekedése tetten érhető-e az adóbevételekben?

 – Az iparűzési adó 2%-os kulcsa Pápán változatlan. 2011-ben, mikor polgármester lettem, 938 millió forint volt az iparűzési adóbevételünk, s ez 2014-ben 1 milliárd 240 millió forintra növekedett. A foglalkoztatás növekedését más is bizonyítja. Az önkormányzat, saját forrásból, 2014-re 160 millió forint körüli összeget tervezett szociális kiadásokra, a törvény által ránk rótt feladatok teljesítésére, és helyi szociális juttatások fedezetéül. Ebből az összegből megmaradt 75 millió forint. Ez azt mutatja, hogy kevesebben jelentkeztek önkormányzati támogatásért, mint korábban, tehát többen már nem segélyből, hanem munkából élnek.

 A pápaiak helyben találják meg számításukat, vagy ingáznak?

 – Az ingázás mindig is jellemező volt nálunk; a magasabban kvalifikált dolgozók közül többen dolgoznak Győrben, elsősorban az Audiban. De többen jönnek Pápára dolgozni, mint amennyien a városunkat elhagyva máshol keresnek megélhetést. Aki szeretne, tud Pápán munkát találni, sőt a városban egyre növekszik az igény az olcsó fenntartású lakásokra, melyeket albérletbe vesznek ki azok, akik ide jönnek dolgozni. Sőt arra is van példa, hogy felvidéki magyarok buszokkal érkeznek dolgozni a városba.

 A helyi gazdaság erősödésével a város lakosságának vásárlóereje is növekedett?

 – Minden évben megvásároljuk a GFK vásárlóerő kimutatási tanulmányát, mely dokumentum mérési módszerei Európa-szerte egyeznek, így az egyes települések eredményei összehasonlíthatók egymással. A vásárlóerő azt jelenti, hogy mekkora az adólevonások után egy főre jutó elkölthető jövedelem. Ennek a számításnak az alapját a személyi jövedelemadóból származó adatok, illetve az állami juttatásokkal kapcsolatos statisztikák adják. A tanulmány szerint a város vásárlóerő-paritáson mért indexe, azaz a helyiek elkölthető jövedelme az elmúlt három évben folyamatosan zárkózott fel az országos átlaghoz. Az adatok szerint ez az index Pápán 2014-ben 99,6%-os. Egy másik adat szerint a pápaiak 47%-a adott be 2013-ban személyi jövedelemadó bevallást, míg a budapestieknek csak a 42%-a. Ez azt jelenti, hogy a helyi társadalom aktivitási rátája szignifikánsan magasabb, mint a fővárosé. Ez a 47% természetesen nem jelenti azt, hogy annyian fizettek is adót, mert annak is kötelező bevallást kitölteni, akinek nem kell adóznia. Tehát nőtt a vásárlőerő, ami által növekedett a kereskedelmi cégek befizetett iparűzési adója is.

 Milyen erős a városban az identitástudat, a lokálpatriotizmus?

 – Pápán kifejezetten erős az identitástudat, a lokálpatriotizmus. Olyan városról van szó, mint amilyenek általában a megyék második legnagyobb települései, például Gyöngyös, Sopron vagy Nagykanizsa. Ezek a városok a szocializmus vesztesei voltak, és ez erős összetartozás-tudathoz vezetett. Bár az önkormányzat már nem iskolafenntartó, de fontosnak tartjuk a helyi hagyományok átörökítését. Így vetélkedőket, helyismereti tanfolyamokat szervezünk, pályázatokat írunk ki a témában, és identitástudatot erősítő kiadványt jelenítünk meg. A cél elérésében fontos partnereink a történelmi egyházak és a civil szervezetek is, mint például a Pápai Huszáregyesület, a Jókai Kör és a Pápai Művelődéstörténeti Társaság. Tavaly kiadtuk a kulturális, irodalmi periodikánk, a Szélesvíz első számát, amely a Tapolca folyó egykori, kiszélesedett pápai öblére utal. Ennek a folyóiratnak is a hagyományápolás a fő feladata, és igazodási pont lehet azon pápaiak számára, akik az ország vagy a nagyvilág különböző részein élnek, és tartják a kapcsolatot szülővárosukkal.

Medveczky Attila