2015.01.30.
Nemzetstratégiai kérdésekről Kassán
Potápi Árpád János,
a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága államtitkára,
január 20-án, kedden a Felvidéken járt munkatársaival együtt.
Délelőtt Szepsiben, utána Királyhelmecen, majd a késődélutáni
órákban Kassán, a Rovás Akadémia helyiségeiben, a helyi és
környékbeli magyar szervezetek képviselői számára tartott előadást.
A nemzetpolitikának
az elmúlt huszonöt évben voltak kiemelkedő időszakai –
mondta az államtitkár -, de hullámvölgyei is. Mindenki tudja,
mikor melyik érvényesült. Nemzetpolitikáról 1989 előtt beszélni
nem lehet. Az 1990-94 között épült ki. A Nemzetpolitikai Államtitkárság
létrehozása óriási változást jelentett. Minden minisztériumban
található ezért a feladatkörért felelős személy. Az irányítja
a Bethlen Gábor Alapítványt, a Magyarság Házát és a
Nemzetpolitikai Kutatóinténezetet (NPKI).
Kiemelt program az egyszerűsített honosítás. Igaz, Szlovákiában
nem úgy zajlik, mint másutt. Mikor lesz változás nem tudható,
de reméli pozitív irányba mozdul el az ügy.
Majd ismertette a
tematikus évek programjait. 2012 az óvodások éve volt Ha
valaki magyar óvodába járatja gyermekét, akkor nagyobb valószínűséggel
íratja majd magyar iskolába. 2013-at a kisiskolások évének
nyilvánították, 2014 pedig a felsősök éve volt. Ezek keretében
olyan programokat hirdettek meg, melyek a megjelölt terület
fejlesztését segítették oktatási, nevelési támogatások
formájában,
2015 a
szakképzés éve.
Potápi a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy
általánosságban a Kárpát-medencei magyarság nem él azokkal
a jogokkal, amelyek az adott ország jogrendjének részei. Ezekről
vagy nem tudnak, vagy nem élnek velük.
A Kőrösi Csoma Sándor
Program 47 országot érint. Kanadától Új Zélandig, Svédországtól
Kapföldig alkalmazzák. Fiatalok hat hónapos ösztöndíjjal
mentek ki. Pályázniuk kellett, de minden kötöttség nélkül.
A visszajelzések szerint, jó teljesítményt nyújtottak. A déli
féltekén hat, az északin most már kilenc hónapot tölthetnek
el. A Kárpát-medencén belüli és környékbeli országokra kívánnak
összpontosítani a következő időszakban. Lengyelországra, a
csángókra, Horvátországra, Boszniára, Macedóniára, ahol a
szórványmagyarokhoz kell elmenni. A Felvidéken is ilyen ösztöndíjas
segíthet. A helyi civil szervezeteknek, politikusoknak kell eldönteniük,
hogy kikre van szükség és milyen jogosultságokkal
rendelkezzenek.
A Julianus Program feladata, hogy összegyűjtse a tárgyi
örökséget. A Mikes Kelemen Program segítségével hazahozzák
a fellelhető értékeket. Clevelandból elköltöznek a magyarok,
de megmarad a könyvtár, templom, kultúrház, ahol tárgyi örökség
lappang. Az új tulajdonosoknak – kóreaiaknak, mexikóiaknak -
erre nincs szükségük, így szívesen átadják azt. Magyar családoknak
szép könyvtáruk volt, ami visszakerülhet. Néha így olyan
kincsek kerülnek elő, amelyekre senki sem számított.
A Kisebbségi Jogvédő
Intézet azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarság
jogvédelmét segítse. Erre úgy Erdélyben, mint a Felvidéken
is szükség van, hiszen különböző esetekről tudunk,
amelyekben el kellett járni.
Az NPKI-t Kántor Zoltán vezeti. Komoly munkásságot fejt
ki. A tavalyi év a választásoké volt, s minden egyes választás
után meg tudták határozni az okokat, eredményeket és átfogó
képet tudtak nyújtani. Ezeket különböző szervezetek és intézmények
hasznosíthatják.
A Magyar Állandó
Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács is komoly tevékenységet
fejt ki. Ez a két fórum ismerteti Magyarország tevékenységét,
a másik oldalon annak tagjai saját közösségeik életéről számolnak
be és a kormány kikéri véleményüket. Magyarország és a
magyarság megítélése is elemzés tárgya. Segítségüket kérik,
hogy álljanak ki a magyarság és a magyar kormány mellett. Tüntetést
szerveznek a székely autonómiáért.
A Magyarság Háza kiállításán bemutatja a borkultúra,
a nyelvjárás, a gasztronómia, a nyelvi emlékek gazdag hagyományát
egészen a fegyverekig. Ezért azt érdemes meglátogatni. Ami az
anyagi erőforrásokat illeti, fontos lesz a Diaszpóra Központ létrehozása
a Magyarság Házában, mely Budán, a Mátyás templom tőszomszédságában
található.
Majd a jövőbeli
tervekről számolt be. A cél, ne legyen magyarországi gyermek,
aki csoportosan ne látogatott volna el határon túlra.
A másik fontos feladat a gazdaságfejlesztés. A cél, a
magyar vállalkozók tudjanak pályázati pénzeket felvenni, hogy
az innováció érvényesüljön. Szlovákiában ez könnyebb,
mint Székelyföldön. A következő hét évben egy magyar-magyar
kapcsolatrendszert erősítő hálózatot kell kiépíteni. Erre
10 milliárd forintot irányoztak elő. Ez a 19. sz. dualista
korszakának utolsó időszakával vethető össze. Mindenki
tudja, milyen óriási jelentőségű időszakról van szó. Ekkor
épültek a kaszárnyák, vasútállomások, középületeink java
része, a parlament, a minisztériumok... A Magyar Királyság városainak
arculata ekkor alakult ki. Minden segítséget meg kell adni az
itteni pályázóknak, hogy sikeresen élni tudjanak a lehetőségekkel.
A Magyar Nemzeti
Kereskedőház a szakképzést és a gazdaságfejlesztést segíti.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy a gimnáziumok diákjai felsőoktatási
intézményekben végezték tanulmányaikat, diplomát szereztek
és nem tudtak elhelyezkedni. A szakmunkás bizonyítványnak nem
volt igazából becsülete, pedig a világ bármely táján el
tudnak helyezkedni és van munkájuk.
A Felvidéken 64 olyan szakmunkásképző működik,
amelyben részben vagy teljesen magyarul folyik a tanítás.
Ezeket kívánják megerősíteni kapcsolatrendszerrel, ösztöndíjjal,
pályázattal. A cél, hogy erdélyi gyerekek Magyarországon
tanuljanak, a hazaikat meg határon túl folytassák tanulmányaikat.
Tavaly két új
magyar intézményt avattak. Kolozsvárott a Szász Domokos Református
Szakközépiskolát és Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc
Magyar Főiskola szintén működtet egy szakközépiskolát.
Mindkét intézményt magyar források felhasználásával újították
föl és finanszírozása is ugyanonnan történik.
Majd az államtitkár
beszámolt királyhelmeci látogatásáról, ahol megbeszélést
folytattak. Megtekintették az inkubátorházat, mely Magyarország
segítségével jött létre. A térség kiemelt beruházásáról
van szó.
A magyar kormány
a külhoni magyar szakképzés évévé készül nyilvánítani a
2015-ös évet. Magyarország a szimbolikus gesztusok után a
gazdaság irányába kívánja terelni nemzetpolitikáját. Hozzátette,
a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban,
ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani
a megélhetést családjaik számára.
Az államtitkár azért is fontosnak tartotta a gazdasági
szempontok előtérbe helyezését, mert az EU 2020-ig tartó költségvetési
ciklusában, Magyarország a lehívandó támogatások 60%-át
gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Erre 1914 előtt volt
legutóbb lehetőség. Olyan rendszert szeretnének kiépíteni,
amely a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is lehetővé
teszi a budapesti pályázást.
Ezután került
sor a kérdések és észrevételek megtételére.
A kassai Magyar Ház
létrehozására van szükség, szólt az egyik hozzászólás. Ez
az asszimiláció leállítását is szolgálhatná. Azután az
autonómia kérdése is terítékre került. Köztudottan ez azért
gond, mert a szlovákok ettől úgy félnek, mint ördög az
szenteltvíztől. Magyarországon vannak nemzetiségi önkormányzatok.
Ha ez a képlet létrejöhetne, sok mindenben segítene.
Erre Berényi József, az MKP elnöke reagált, kifejtve, éppen
az elébb említettek miatt, az önkormányzatiság koncepcióját
emlegetik. Az MKP honlapján lehet olvasni a perszonális és területi
önkormányzatiságról. Igenis működtethető modellről van szó,
ha lenne rá politikai akarat. Egy 400.000-es tömegben, ahol a
magyarok összlétszáma 70%-os arányt alkot, van erre esély.
Nem igaz, hogy annyira fölhígult volna a magyarok aránya, hogy
ez már lehetetlen. Ezen a területen a magyarok aránya
meghaladja az 50%-ot. Arra is van megoldás, hogyan tudják megélni
a szlovákok identitástudatukat ezen a területen és ne legyenek
leszavazhatók. Sajnálatos, hogy a magyarok szólalnak föl ez
ellen, miközben a szlovákok nagyon óvatosan nyilvánulnak meg,
vagy hallgatnak. Egyetlen napilapunk Eldurvulhat a kampány, ha téma
lesz az autonómia címmel írt e kérdésről. "Ha értem a
célzást, akkor baj van" – szögezte le Berényi.
Azt is tudjuk, hogy Nyugat-Európában ezek a nemzeti közösségek
autonómia nélkül nem maradhatnak meg. Elmondta, szívesen tart
róla ismertetőt Kassán, ha erre igény lesz.
Fontos – szögezte
le -, hogy Királyhelmecen került sor a legnagyobb beruházásra.
Hasonló tervekről van szó Szepsiben is. Tehát a magyar kormány
a keletet támogatja.
Egy következő
felszólaló a magyar sajtó szerepének fontosságára hívta föl
a figyelmet, amihez még hozzátették, hogy példának okáért a
Szabad Újság összes regionális munkatársát elbocsájtja.
A gazdasági
fejlesztéssel kapcsolatos félelmek is szóba kerültek ugyanúgy,
mint az, hogy a gazdaságfejlesztés egyre komolyabb, hangsúlyosabb
szerephez jut. A cél, hogy erős gazdasági régió alakuljon ki
a Bodrogköztől Csallóközig. Ha így biztos egzisztenciát
lehet teremteni, akkor a kultúra támogatására és megerősítésére
is sor kerül. Ez a külföldi tőke idecsábítását is
jelentheti. Itt van szabad kapacitás a humán erőforrások területén.
Egy következő felszólaló azt nehezményezte, hogy Kassa
el van hanyagolva, az MKP részéről is, Szepsi és Királyhelmec
nem fogja helyettesíteni Kassát. Az oktatási és nevelési támogatásnak
mikéntje iránt is érdeklődés mutatkozott abban a vonatkozásban,
hogy lesz-e lényegi változás.
Végezetül annak
hangsúlyozására került sor, hogy minden felemelkedés alapja
az, hogy akarnak-e az emberek összefogni és változást generálni.
A sült galamb nem fog a szánkba repülni. Fel kell nőnünk a
feladatokhoz, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel.
Potápi válaszában leszögezte, a múlt hibáit kívánják
helyrehozni. Elsősorban az adott közösség tud legtöbbet
tenni. A kérdés, milyen állapotban van is milyen célokat akar
megfogalmazni. Ha ez sikerül, akkor már el lehet indulni.
Elmondta, Kassán kellene egy olyan stúdiót létrehozni, hogy a
hírek eljussanak mindenhová. Ennek a gazdasági tevékenységre
is van hatása, mert ahol pezsgés tapasztalható, oda megy a tőke.
Ami az oktatási és nevelési támogatásokat illeti, arról a közeljövőben
lesz egyeztetés. Potápi kötvényszerű támogatási rendszert
tart elképzelhetőnek, mely 3 éves kortól 18 éves korig biztosítja
a tanulást. Ennek is vannak ellenzői. A hatásokat is figyelembe
kell venni.
A gazdaságfejlesztési pályázati rendszert úgy kell majd
megvalósítani, hogy a magyarországiakkal együtt valósulhasson
meg, mert máskülönben lehetetlen ellenőrizni a beruházásokat.
Ami az autonómia
kérdését illeti, a magyar kormány alapvetően azt támogatja,
amit az ott élők óhajtanak. A nemzetiségi önkormányzati, de
a délvidéki nemzeti tanácsi rendszer is működik.
Végül még arról
esett szó, hogy Kassa és Budapest között gond van a közlekedéssel,
mert a nyugdíjasoknak le kell szállniuk Hidasnémetiben, de míg
rendezik a jegyüket, a vonat tovább megy. Miért ne lehetne
megoldani, hogy a kalauz árulja a jegyeket. Ezzel egy olyan akkut
gond került terítékre, mely már bizony elég régen okoz
gondot a kassaiaknak.
Balassa Zoltán,
Felvidék.ma
|