vissza a főoldalra

 2015.07.03. 

A nagyváradi kórház tervéről

Mikor Zombor Gábor egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány tervei között szerepel egy erdélyi kórház felépítése, többen ekképpen szóltak hozzá a Facebook oldalunkon is megjelent hírhez: „Először talán az itteni egészségügyet kéne rendbe tenni, nem?” Várni lehetett, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből finanszírozott, egyes becslések szerint 5 milliárd forintos beruházás nem mindenkinek fogja elnyerni a tetszését.

Viszont azt se mondhatjuk, hogy az idézett hozzászólásnak nincs semmiféle igazságtartalma, mindenkinek megvan a maga kevéssé kellemes tapasztalata a magyar egészségügyi ellátásról. Azonban azt sem mondhatjuk, hogy a kormány hozzá se nyúl a hazai egészségügyhöz, hiszen több kórházat is felújítottak 2010 óta, gondoljunk a veszprémire, a miskolcira vagy a bajaira. Nyilvánvaló, hogy a magyar egészségügy helyzete még messze nem megoldott, de egy nemzeti kormánynak foglalkoznia kell a határon túli magyarok egészségével is.

Arról nem is beszélve, hogy igen sokan járnak át Erdélyből Debrecenbe vagy Berettyóújfaluba kezeltetni magukat, ami a magyarországi kórházaknak többletterhelést jelent. Amennyiben megépül a nagyváradi magyar kórház, úgy megkönnyítik az említett kórházak helyzetét is, és segítik az erdélyiek szülőföldön maradását is. Ha valaki mérlegel, hogy kivándoroljon, vagy maradjon, akkor bizonyára nem az utolsók között szerepel, hogy milyen az egészségügyi ellátás, tud-e anyanyelvén beszélni az orvosával.

Az orvosok szemszögéből tekintve is fontos az ügy; ahogy hazánkból rengetegen mennek Nyugatra, úgy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar növendékei közül is ezrek dolgoznak ma az anyaországban. Ugyancsak probléma, melyre valamelyest megoldást jelenthet egy új munkahelyeket kínáló, korszerű magyar kórház.

Az erdélyi kórházépítés sokkal inkább nemzetpolitikai kérdés, mint egészségügyi. Kifejezi, hogy meg akarjuk tartani a magyarságot az egész Kárpát-medencében, erősödő gazdasági helyzetünkből fakadóan pedig megtehetjük, hogy már az egészségügyben is támogatjuk nemzettársainkat. Muszáj ezt megtennünk, hiszen a románok nemhogy segíteni nem fognak, de a magyar tömböket szándékosan el is hanyagolják.

Zombor Gábor jelezte, hogy Orbán Viktor is támogatja kezdeményezését, ám sokan felteszik a kérdést: miért pont Nagyváradon épüljön a kórház? Lehetne Kolozsvárott, Csíkszeredában, vagy éppen Marosvásárhelyen, ahol magyar orvosi képzés is van.

Nem hiszem, hogy sorrendet kellene felállítani a helyi közösségek között, a partiumi tömb nem fontosabb a székely tömbnél, vagy a legtöbb magyar lelket számláló településnél, Kolozsvárnál sem. Természetes, hogy lobbiznak az erdélyi közösségek, mindegyik szeretné, ha a kormány az ő városukat támogatná ily módon. Nincs ezzel semmi baj, bízzunk benne, hogy egy folyamat indul el, hiszen Erdély területe óriási (Székelyföldről több óra az út Nagyváradra), nem egy magyar kórházra van szükség, a többi elcsatolt országrészről nem is beszélve.

Mindenesetre a kormány a nagyváradiak tervét karolta fel, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület már korábban megvett egy 3,5 hektáros területet erre a célra. A keresztény kórház építése jelentős magyar állami támogatással történne, ennek részleteiről az év második felében szerezhetünk tudomást.

A nagyváradiak viszont már hosszú évek óta tervezgetik egészségügyi központjuk felépítését, mint Csűry István református püspök mondta, ötszáz oldalas hatástanulmány készült, melyből kiderül, hogy a kórház minden szempontból hiánypótló szerepet töltene be a térségben, különösen a gyermek- és a nőgyógyászat terén. Más előnyökkel is járna, amíg a határon túliaknak fizetniük kell a magyarországi ellátásért, addig Nagyváradon, akinek van romániai egészségbiztosítása, az majd ingyenes ellátásban részesül. Sőt egyes ritka betegségek gyógyításához, amelyeket a romániai egészségbiztosító nem fedez teljes mértékben, ahhoz is keresnek támogatást, és azokról sem feledkeznének meg, akiknek nincs betegbiztosításuk, gondolván a hajléktalanokra, munkanélküliekre. Nemzetiségtől és felekezettől függetlenül bárki látogathatja majd az intézményt, a dolgozóktól szaktudást és magyar nyelvtudást fognak elvárni. Mint tudjuk, utóbbi egyáltalán nem általános még a magyarok lakta településeken sem, kisebbségben élő honfitársainkon sokat segítene a magyar kórház létrejötte.

Óriási dolog volt, amikor 2010-ben a parlament megszavazta, hogy a határon túliak könnyített eljárás során jussanak magyar állampolgársághoz, azonban ez csak az első lépés volt. A nemzet egyesítésének folytatódnia kell, a magyar közösségeket más módon pedig nem lehet megtartani, mint ha támogatjuk oktatásukat, kulturális életüket vagy egészségügyüket. Ahogy Dr. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója fogalmazott, az erdélyi kórház építése nem felvállalható a magyar állam részéről, hanem kötelesség.

Märle Tamás