|
 2015.07.03.
Magyar Örökség Díj a Mezőtúri
Református Kollégiumnak
Június 20-án ismét
átadták a Magyar Örökség Díjakat, az elismerést újabb hét
kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozták oda
a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében.
Az ünnepélyes
eseményen Magyar Örökség Díjjal tüntették ki mások mellett
az 1530-ban alapított Mezőtúri Református Kollégiumot is.
A mezőtúri gimnáziumot
Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították
1530-ban. Első, név szerint is ismert rektora (igazgatója)
Szegedi Kis István volt. A XVII. század folyamán rendezett
viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország
távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből
is voltak tanulói. Az abszolutizmus alatt az iskola néhány évre
megszűnt, de 1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s
1894 őszén megnyílt a VIII. osztály is. 1948-ban azonban az
iskolát államosították, s mint állami gimnázium működött
tovább, majd 1951-ben vette fel Dózsa György nevét. 1992-ben
az elsők között kapta vissza a református egyház a Túri Alma
Matert, s az iskola felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak
a nevét.
A Magyar Örökség
Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak
adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak
a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom
erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A Mezőtúri Református Kollégium
mellett díjazták a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntes szórványszolgálatát,
Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes életművét, Apponyi Albert
gróf nemzeti elkötelezettségét, Kovács Gyula pórszombati gyümölcsész
Tündérkertjét, Kű Lajos életművé, a Kárpát-medencei Összmagyar
Diákbajnokságot, valamint a lengyel és magyar nép évszázadok
óta tartó történelmi barátságát.
(Forrás:
mezotur.reformatus.huÖ
|
