vissza a főoldalra

 2015.07.10. 

Országegyesítés?

Olykor megtörténik, hogy egy pályafutás a kelleténél hosszabbra nyúlik. Ideje van a munkálkodásnak, de ideje a méltóságteljes visszavonulásnak is. Közhelyes igazság, hogy a csúcson kell abbahagyni – persze vannak, akik a csúcsra soha nem érnek fel, így aztán az utolsó lélegzetvételig görcsösen igyekeznek. Ám konok próbálkozásuk éppen ellentétes eredményt szül: az élet operettjének színpadán már csak egy rozzant vénember csetlik-botlik, vörös fejjel erőlködve, önmaga nevetséges árnyaként. A közönség zavarban van, mindenki igyekszik másfelé nézni, s mivel a nézőtéren kellően intelligens emberek ülnek, senki nem akarja nyilvánosan megszégyeníteni az elaggott bonvivánt. Írhatnék akár primadonnát is – ám ezúttal egy bonvivánról, a nyolcvankét esztendős Torgyán Józsefről van szó. Vele kapcsolatban már az is roppant kínos volt, amikor néhány évvel ezelőtt, a Független Kisgazdapárt sírba vezérlése után, hetvenedik életévén túl, az egyik kereskedelmi televízió bugyuta esti showműsorának állandó bohóca lett. (Nyilván megfelelő fizetségért.) A négy-öt szereplő egyikeként, Józsi bácsi megszólítással, egy országosan hírhedt pornócsillag oldalán próbált szellemeskedni; az agyonplasztikázott, ledér öltözetű kéjnőt bensőségesen Annácskának szólította, olykor még kezet is csókolt neki. Szomorú volt ezt látni – egy pártelnök, korábbi miniszter, a rendszerváltás lendületes hordószónoka, aki évtizedeken át az „Isten, haza, család” jelszóból élt, vénségére a kereskedelmi reflektorfényben egy kibuggyanó szilikonkeblű nőcske bájgúnárja lett.

Néhány év szünet után Józsi bácsi most ismét hallatott magáról: június 18-án a kellőképpen balliberális ATV csatornán szerepelt, az általában bicskanyitogató hangvételű Egyenes Beszéd című műsorban. Elég csak annyit írnom, hogy e program házigazdája Kálmán Olga… A zsigeri alapon ellenséges közegben természetesen hangsúlyozták, hogy Torgyán az első Orbán-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere volt – feltételezték, hogy a túlkoros vendég majd árnyékot vet Orbán Viktorra. Nos, vetett. A nemzet Józsi bácsija kissé megfáradtan bár, de a tőle megszokott öntudatossággal és összeesküvés-elméletekkel körítve előadta, hogy a május végén megválasztott új lengyel államelnök, Andrzej Duda kijelentette: a Fidesz által bevezetett különadók rokonszenvesek számára, de igazából a hajdan Torgyán által irányított Független Kisgazdapárt ideológiája áll hozzá a legközelebb. A mese eddig igaz, meglepő módon Duda elnök az egyik nyilatkozatában csakugyan ezt mondta. Ám ezen felbuzdulva Torgyán merész jövőképet festett – zavaros okfejtését egyes sajtótermékek úgy jellemezték, hogy „Torgyán József maradék esze is elment.” Ezt az állítást jómagam nem véleményezem, döntsék el Önök, egyetértenek-e vele.

Tömören, Torgyán József levelet írt az új lengyel államelnöknek, melyben közjogi javaslatokat tett. A volt kisgazda elnök szerint Magyarország helyzete azért kétségbeejtő, mert a politikusok „vadállatként marcangolják egymást.” Ebből az állapotból úgy lehetne kitörni, ha nem túl szoros államszövetségre lépnénk Lengyelországgal. A „nem túl szoros” szövetség abból állna, hogy a két ország külügy- és hadügyminisztere közös lenne, méghozzá lengyel. Az államtitkárokat viszont Magyarország adná. Az összes többi kérdést egy vegyes bizottság hangolná össze, az elnök személyét váltogatnánk: egyszer magyar, egyszer lengyel lenne. Mivel a jelenlegi legnépszerűbb lengyel párt a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), ezért ezzel az elnevezéssel hazánkban is létre kell hozni egy pártot. A lengyel–magyar vegyesbizottság legfontosabb feladata az lenne, hogy pénzért visszavásároljuk az ukránoktól Kárpátalját. Ha ezzel megvagyunk, következhet a belső egység megteremtése. Magyarországot közjogi keretek között újra ajánljuk fel Szűz Mária tulajdonába. A felajánlási ünnepségre „meg lehetne hívni Ferenc pápát és a bíborosokat, és akkor az egész világ felfigyelne Magyarországra.” (A bíborosok kapcsán megjegyzem: Torgyán roppant pontatlanul, hozzá nem értően fogalmaz. Ugyanis a katolikus egyháznak jelenleg 207 bíborosa van, 66 országból – közülük kiket akar meghívni?) Józsi bácsi tervei abban csúcsosodnak ki, hogy hazánk felajánlását a baloldali pártoknak kellene felkarolniuk, „beleértve a Szent Korona végighordozását az országban, és ez nyerő helyzetbe hozná őket.” A baloldali pártok helyzetbe kerülésével pedig megvalósulna a társadalmi béke. Ezt a javaslatcsomagot a nyugdíjas politikus elküldte Orbán Viktornak is, aki udvarias válaszban közölte, hogy „tanulmányozni fogja az elképzelést” – az egészben a legszomorúbb, hogy Józsi bácsi nem érti, a magyar kormány miért nem kezdte el megvalósítani a látomásait… Kálmán Olga egyszer sem nevette el magát, belül nyilván ujjongva hallgatta a vitatható nyilatkozatot – nyilván nem véletlenül biztosítottak megszólalási lehetőséget Torgyán Józsefnek.

Június utolsó hetében immár ötödik alkalommal tartották meg a Fekete Madonna vonatos zarándoklatot. Ezúttal körülbelül ezer magyar zarándok kelt útra a Nyugati pályaudvarról, hogy több mint fél nap után megérkezzék a híres pálos kegyhelyre, a czestochowai Jasna Góra kolostorába. S mivel Krakkón keresztül vezetett az út, június 25-én megálltak az ősi lengyel koronázóhelyen. Lengyel vendéglátóikkal közös szentmisén vettek részt a város peremén álló, újonnan épített Szent II. János Pál-templomban. Ennek keretében Pápai Lajos győri megyés püspök és Stanislaw Dziwisz krakkói érsek (II. János Pál pápa egykori titkára) átadták egymásnak Szent László és Szent Hedvig egy-egy ereklyéjét. Ez oda-viszsza szépen példázza a két nemzet közös történelmét. Hedvig magyar királylány volt, Nagy Lajos lánya és a lengyel Lokietek Erzsébet unokája, ám tizenévesen a lengyel trónra került, haláláig Krakkóban élt, és ott lett szent. Sírja a királyi vár, a Wawel székesegyházában található; most egy csontereklyéjét ajándékozták a győri székesegyháznak. Árpád-házi Szent László pedig Krakkóban született, de Magyarországon élt, és ott vált szentté. Csontereklyéjét a győri székesegyházból vitte Krakkóba Pápai Lajos. Az esemény helyszíne, a Szent II. János Pál-templom Krakkó legújabb szentélye. Két évvel ezelőtt, 2013. június 23-án szentelte fel Stanislaw Dziwisz. A város peremén, a lagiewniki Isteni Irgalmasság-bazilikától nyolcszáz méterre áll – stílszerűen a Totus Tuus utcában. (Ez a latin elnevezés, magyarul Egészen a Tiéd, a lengyel egyházfő jelmondata volt.) Mivel erről a vadonatúj, történelmileg is fontos templomról egyelőre nincs magyar nyelvű ismertető, a jövő héten kicsit részletesebben írok róla.

Zsille Gábor