|
 2015.07.10.
Szelíd modell
Kisebb léptékű fejlesztések támogatása van soron
A Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési
és Vidékfejlesztési Intézettel (NAKVI) karöltve 2015 februárjában
helyi gazdaságfejlesztést célzó, szemléletformáló
programsorozatot hirdetett meg a Tokaj-Hegyalja történelmi
borvidéken és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő
szervezetek támogatására. Szabó Zsolt államtitkárt a program
fő céljáról kérdeztük, s arról, hogy miként is kell elképzelni
egy szelíd térségfejlesztési modellt.
Mitől válhat egy térségfejlesztési
modell szelíddé?
– Attól, hogy nem idegen a tájtól, a környezettől,
amelyben megvalósul – nincs negatív hatása az adott környezetre.
Gondoljunk csak bele abba, hogy nagyszüleink miként éltek együtt
a természettel, hogyan művelték a földjeiket, kertjeiket. Úgy
építették a gazdaságukat, hogy közben nem terhelték meg a környezetet.
Ez mindenképp követendő minta!
Mi a meghirdetett
programsorozat célja?
– Az ország területfejlesztési szempontból kiemelt területein
és tájegységein olyan programok létrejöttét, működését
szeretnénk segíteni, amelyek illeszkednek a környezetbe,
fejlesztési lehetőséget biztosítanak, és nem utolsó sorban
helyi szinten munkahelyeket teremtenek. A programban részt vevő
két helyszín a Balaton s annak üdülőkörzete – tehát ez
esetben közel 180 település érintett a fejlesztésekben –,
valamint Tokaj-Hegyalja a maga 27 településével. Ezek olyan
mintaprojektek, amelyek megmutatják majd az ország több tájegységének
fejlődési irányait.
Melyek voltak a
programsorozatban való részvétel feltételei?
– A nyertes projekteknek 1 és 8 millió forint közötti
összeget utalunk ki a 145 milliós keretből. A cél az volt,
hogy olyan, kreatív fejlesztési modelleket dolgozzanak ki és
valósítsanak meg a térség helyi szereplői, amelyek minél
nagyobb mértékben építenek a helyi erőforrásokra és
keresletre, munkahelyeket teremtenek és felkészítik a szereplőket
a támogatási források lehívására. Arról nem is beszélve,
hogy az együttműködési kultúra javulását is segítik. Ezek
olyan kis léptékű fejlesztések, amelyek egy-egy közösség számára
kiemelt jelentőséggel bírnak. A pályázaton civil szervezetek,
szövetkezetek, önkormányzatok, helyi kis- és közepes – főleg
mezőgazdasággal, borászattal, falusi turizmussal foglalkozó
– vállalkozások vehettek részt. Az új, kreatív, jól megvalósítható
ötleteket támogattuk. Mindebben kiváló partnerünk a Nemzeti
Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet,
amely a pályázatok összeállításában és kiértékelésében,
bírálatában egyaránt segítségünkre volt.
Miért volt szükség arra, hogy a különböző
szervezetek motivációs szemináriumon vegyenek részt?
– Ha valaki olyan településen él és dolgozik, ahol nem
találkozhat új, megvalósítható ötletekkel, de tenni szeretne
szűkebb pátriája érdekében, annak segítségre van szüksége.
Ezért szerveztük meg a szemináriumot. Itt olyan, eszközbeszerzésre,
infrastruktúrafejlesztésre, piacra jutásra, védjegyre, vagy
termékekre vonatkozó ötletek is elhangzottak, amelyek
kifejezetten helyspecifikusak, és lehetővé teszik a
turisztikailag kiemelt piacokon való markáns megjelenést. Azt
is tudatosítottuk a részvevőkkel, hogy egy adott térségben
egyetlenegy kisvállalkozó önmagában nagyon nehezen érhet el
sikereket, de összefogással, az ötletek összehangolásával,
egymás segítésével már igen. Tehát a pályázaton részt vevő
szervezetek segítenek egymásnak. Az ilyenfajta együttműködések
a bírálat során is többletpontokat értek. Olyan helyi- és
regionális értékek juthatnak így piacra, melyekről eddig alig
hallottunk.
Ezek a tájegységi értékek
bekerülhetnek a hungarikumpiramisba is?
– Természetesen. Apró elemekből állhat össze a nagy
rendszer – akkor, ha alulról építkezünk. És ez hatványozottan
igaz a vidéki kultúra megőrzésére, annak fejlesztésére is.
A fejlesztések során hungarikumok is létrejöhetnek, sőt talán
már létre is jöttek, és épp ennek a programnak köszönhetően
fogunk értesülni róluk.
Milyen kritériumok
alapján választotta ki a bizottság a nyertes projekteket?
– A projekteket két fordulóban választottuk ki, és végül
21 pályázat részesült támogatásban. Ezek mind olyan pályázatok,
melyek valóban magas szinten megvalósíthatók, elősegítik a
piacra jutást, munkahelyeket teremtenek, továbbá megerősítik
az idegenforgalmat, a zöld turizmust, és a tájegység értékeinek
bemutatását szolgálják. Csak két példát említenék. A Szóládi
Református Egyházközség, amely önkéntesekkel dolgozik hat
balatoni településen, őstermelők által termesztett gyümölcsök
és egyéb élelmiszerek piacra juttatását szervezi meg.
Tokajban pedig a Nobilis Szőlészeti és Borászati Kereskedelmi
Betéti Társaság olyan gépeket szerzett be, amelyekkel a tokaji
borból pezsgőt készíthet.
A támogatási program
ezzel le is zárult, vagy újabb pályázatot írnak ki?
– A mintaprojektek 2015 végéig várhatóan megvalósulnak,
lezárulnak, de már folyamatban van az új pályázati felhívás
előkészítése. Ez is hamarosan megjelenik.
Medveczky
Attila
|
